Tartalom

A jóképű szolgálófiút, Westleyt gyakran jár ugráltatni úri kisasszonya, Boglárka, ám a fiú minden utasítását csak egy "Ahogy parancsolja" mondattal nyugtázza, de olyan szerelmes tekintettel, amibe a lány is beleszeret idővel. Vagyon híján azonban inkább elindul szerencsét próbálni, hogy ha majd szerez, összeházasodhassanak. Csakhogy az útján egy hírhedt kalóz elfogja és megöli; az ország hercege, Humperdinck pedig feleségkijelölési hatalmával élve Boglárkát választja feleségének. A megtört szívű lánynak már mindegy, a herceget pedig nem érdekli a szerelem. Az esküvő előtt azonban váratlanul elrabolja Boglárkát három férfi, hogy megöljék az országhatáron, ezzel kirobbantva egy háborút a két szomszédos nemzet között. A főnök (Wallace Shawn) páratlanul okos; az óriási Fezzik hatalmas erejű; Inigo Montoya pedig apja halálát megbosszulandó, az elmúlt húsz évben csakis vívni tanult, hogy legyőzhesse a gyilkost, ha egyszer rátalál. Nem sokkal az emberrablás után azonban egy titkozatos feketemaszkos férfi a nyomukba ered...

A történet egy gyerekmese, hős szerelmes kalandorral, gyönyörű királykisasszonnyal, gonosz herceggel, mitikus alakokkal mint az óriás vagy a boszorkány, de egyben paródiája is a hasonló kalandfilmeknek, ugyanis rendre megszegi a hasonló történetek szabályrendszerét. Megható utalása, hogy a történetet az unokájának mesélő nagypapa "ahogy akarod" válasszal búcsúzik a gyerektől, amivel egy szintre emeli hőseink szerelmét a saját szeretetével.

Megvalósítás

A történet keretes: a nagypapa betegeskedő (bár inkább tűmik lógósnak) unokáját látogatja meg, hogy a családi hagyományt folytatva elmesélje A herceg menyasszonya meséjét. A történet időnként emiatt meg is szakad, mert a kisfiút nem érdeklik a puszilkodós részek, és azt sem akarja elhinni, amikor a történet kedvezőtlen fordulatot vesz. Sokszor épp ezek a kedvezőtlen fordulatok jelentik az egyik humorforrást, hiszen egy főhős nem halhat meg, a szerelmét nem veheti el a gonosz herceg... stb., és lám, mégis megtörténnek ezek a dolgok. A humor másik forrása a kissé képtelen dolgok, legyen az párbeszéd vagy esemény, amik kicsit kikacsintanak, de nagyon önironikusak. Mint fentebb említettem, a mesék valamennyi klasszikus elemét tartalmazza mind a történet, mind a karakterek terén, de kicsit eltúlozva, és eltúlozva előadva.

Képbne, hangban és egyéb technikai vonatkozásaiban jóformán érdektelen a film, nincsenek vizuális gegek, nagy, látványos összecsapások (hazudok: Westley és Inigo kardpárbaja elismerése méltó, sokat is gyakorolták), nem nagyon támasztják alá techniaki eszközökkel a történetet. Ugyanakkor film szellemiségét jól adja vissza a díszlet és maszk: gyakran ordít, hogy stúdiói környezetben vagyunk, de ez egyáltalán nem zavaró, sőt, elvárandó. Ezzel és a kikacsintásookal együtt sem megy át azonban annyira abszurdba, mint amit Brooks-tól vagy a Monty Pthyontól láthatunk, és nem döntik le a negyedik falat, végig megmaradnak a mese világában.

Élmény

Nem hahotásoan vicces, de megmosolyogtatóan kedves film, számomra szinte előrevetíti a Shrek-sorozatot, csak egy fokkal még kevéséb nyíltan humoros. Ez a fajta félvicces hozzállás tette később kultfilmmé az amúgy meseként is izgalmas történetet.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Wallace Shawn (Toy Story), Carol Kane (Annie Hall)
- Margery Mason 2014-ben 100 évesen hunyt el.
- Westleyt a herceg emberei véletlenül ténylegesen leütötték, így a filmben látható ájulás teljesen valódi.