Tartalom

Egy csapat skót fiatal, a drogos Beteg fiú, Spud és Renton (Ewan McGregor), valamint az erőszakfüggő Begbie és a normális, de valamiért mégis velük lógó Tommy együtt kocsmáznak, járnak bulizni. Renton néha megpróbál lejönni a drogról, de sikertelen. Egy nap megtalálja Tommy és barátnője házi szexvideóját, amit hazavisz magával megnézni. Amikor Tommy barátnője észreveszi a hiányt, szakít pasijával, és ettől Tommy is inkább kipróbálja a heroint és persze rabjává válik. A pénzt piti rablásokból szedik össze, míg eg alkalommal el nem kapján Rentont és Spudot. Utóbbi börtönbe kerül, előbbi megússza rehabilitációval. Szülei segítségével végül sikerül leszoknia. Londonba költözik, állást szerez és új életet kezd, ám régi barátai rátalálnak, hogy bevegyék egy drogügyletbe...

A történet az edinburghi alsóbb osztály drogos szubkultúráját mutatja be, ami persze nyugodtan általánosítható bármelyik függőségre. Ahogy a híres nyitómondatban is elhangzik, az ember követheti a társadalmilag elvárt életutat vagy csinálhat valami mást, esetünkben a heroinozást, ami önmagában egyszerre cél és elfoglaltság. Megszabadít a múlttól, jövőtől, erkölcsöktől, fájdalomtól, boldogságtól. A történet valószínűleg arról is szól, hogy miért érzik üresnek a skót fiatalok a normális életet, hiszen Renton csak abból kilépve tud felhagyni a drogozással, ám ezt sajnos nem tudja átadni a film, vagy legalábbis én nem értettem meg, csak azt, hogy elégedetlenek az akkor aktuális helyzettel.

Megvalósítás

A történet in media res kezdődik Rentonék letartóztatásával röviden, majd gyorsan visszaugrunk az időben, bemutatják nekünk a főszereplőket, a heroin körül forgó mindennapjaikat és ennek hatását környezetükre (bár ezt csak nagyon felületesen), majd mivel ez egy kisebb fordulópont, kb. a film közepétől innen folytatódik. A történet során végigvesszük a normális életút állomásait drogos szempontból: elcseszett gyereknevelés, állásinterjú, párkapcsolat. A fent említett elégedetlenség legszebben talán akkor nyilvánul meg, amikor a nemzeti jelképnek számító skót tájjal szemben Renton lehordja a skótokat. Egyes jeleneteknek popkulturális utalásokkal adnak nagyobb súlyt: szerepel pl. benne a Mechanikus narancs, a Keresztapa vagy az Az ördögűző is.

Képi világa videóklipszerű, gyors tempójú sok vágással, könnyen ugrál helyszínek és jelenetek közt, sőt, még jeleneten belül is, mint a Kiffuladásig esetében. A környezet kopottas, lepusztult, mintegy exteriorizálva a mámor utáni kiüresedést, ugyanakkor a drogos víziók élettel teliek. A módosult tudatállapotnak megfelelően megjelennek a torzabb kamerszögek, a leszokással járó fájdalmat azonban nem tudtam átélni. Zenei felépítése tudatosnak tűnik: először a hatvanas-hetvenes évek kábítószeres zenéi hangzanak el, majd éles váltással a kilencvenes évek diszkózenéje következik, végül pedig a kettő ötvözeteként az igényesebb elektronikus zene.

Élmény

A film hozza a kilencvenes évek jobb filmjeinek szintjét és stílusát: gyors, társadalomkritikusan szembeszáll a konvenciókkal, leginkább a Harcosok klubjához hasonlítanám, és bár látványban nincs ok panaszra, a tartalmával szemben már vannak fenntartásaim: túl specifikus a korra és a helyszínre nézve, vagy legalábbis nem adja meg nekünk a lehetőséget, hogy megértsük, mi a kiváltó oka a heroinfüggőségnek, miért volt rossz a kilencvenes években skót fiatalnak lenni. Illetve ez részben az én "hibám" is lehet, hiszen még sosem próbáltam az alkoholon kívül drogokat, így nem egészen tudok azonosulni az átéltekkel.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Ewan McGregor (Csillagok háborúja), Peter Mullan és James Cosmo (Rettenthetetlen)
- Az alapregény szerője, Irvine Welsh is feltűnik rövid szerepben, mint meleg díler.
- Kisebb szerepei vannak Kevin és Keith Allen testvérpárnak. Utóbbi az énekesnő Lilly Allen apa.
- A heroint először 1874-ben állították elő, kismértékben alkalmazható gyógyszerként is. A világ herointermésének 95%-a Afganisztánból származik. A túladagolást, a függőséget és pár kisebb mellékhatást leszámítva nem okoz semmilyen súlyos betegséget.