Artúr filmélményei

Mechanikus narancs (1971)

2015. december 08. 12:43 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Kubrick, Stanley
Műfaj:
disztopikus, krimi
Főbb szereplők:
Malcolm McDowell, Patrick Magee

Megjelenés: 1971, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8,3 pont
Előzetes: https://youtu.be/SPRzm8ibDQ8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/mechanikus-narancs-a-clockwork-orange/movie-40031

Tartalom

Valamikor a jövőben a közbiztonság leromlott, éjszaka erőszakos bandák tartják rettegésben az embereket. Egy ilyen tinikből álló banda vezetője Alex, aki összeveri a hajléktalanokat, ha azok öregek és régi dalokat énekelnek, és csak úgy mókából betörnek egy íróhoz (Patrick Magee), megerőszakolják feleségét (Adrienne Corri) és őt is kishíján agyonverik. Bandája azonban nemcsak szórakozni akar, hanem pénzt is a betörésekből. Alex veszélyben érzi pozícióját a bandán belül, ezért megveri őket. Cserébe a banda végül feladja Alexet a rendőrségnek, és hosszú börtönbüntetésre ítélik. A fiú hamar alkalmazkodik a benti, szigorú fegyelemhez, és ennek köszönhetően kiszabadulhat két év után, amennyiben hajlandó magát alávetni egy kísérleti kezelésnek: az eljárás során erőszakos és szexjeleneteket vetítetnek az alanynak, miközben rosszullétet idéznek elő nála, így ha legközelebb hasonló gondolatai támadnak, rosszullét fogja el. Alex bár kiszabadul, nem teheti azt, amit igazán szeretne, sőt megvédeni se lesz magát képes, amikor összetalálkozik a megvert hajléktalannal, egykori bandájával és az íróval.

A film fő témája a belülről jövő és a kikényszerített erkölcs: valódi jóság-e, ha csak azért nem cselekszünk rosszat, mert nem tehetejük? A kérdést persze szatirkusan és pesszimistán kezeli Kubrick, a rendező, hiszen a társadalom gyakorlatilag ugyanazt teszi, mint Alex, csak intézményesített keretek között. Legalábbis ezt akarja sugallni a film, de szerintem sántít az elv, hiszen Alex öncélúan erőszakoskodott, míg a többiek okkal, "jogosan" tették ezt. (Az más kérdés, hogy a film végén mégiscsak az Alex-félék diadalmaskodnak.) Egy másik, inkább az alapul szolgáló regény által hangsúlyozott olvasata a történetnek egy fejlődéstörténet: Alex a zabolátlan tudatalatti ösztönlény, akit meg kell rendszabályozni, hogy tagja lehessen a társadalomnak, mégha ez nem is mindig egészséges. És mint említettem, ez a társadalom a felszín alatt ugyanolyan erőszakos, mint Alex, csak megvan rá a maguk szabályrendszere, hogy ezeket a vágyaikat kiélhessék.

Megvalósítás

A film fő látványossága a futurisztikus környezet lenne, de alig tér el a hetevenes évektől: néha láthatunk egy szokatlan öltözéket vagy bútort, de ezeken kívül nem mondhatnánk, hogy nem a jelenben vagyunk. Legnagyobb erénye a nyelvezete, a nadsat, amely az angol és az orosz keveréke, amitől valóban a jövőnek érezzük a környezetet. Legnagyobb hibája pedig, hogy bár elvileg disztopikus kornak állítja be, ebből semmit nem látunk, minden teljesen olyan mint a jelenben, és tuti hogy a hetvenes években is voltak utcai bandák. A karakterek karikatúráknak tűnnek harsány öltözetükkel és egysíkú személyiségükkel, számomra ez is inkább a szatíra-vonalat erősíti, és tompítja az átélés lehetőségét.

A zene - ahogy Kubrickól megszokhattuk - klasszikusokból áll, de a fő témát vonósok helyett szintetizátorra hangszerelték a futurisztikusabb hatás érdekében. Nagyon sok a kézikamerás felvétel, gyakran mutatják Alex arcát közelről, illetve amit nem vettem észre, de most már ezt is tudom, hogy sok volt a széles szögű lencsével készített kép. Ezek arra szolgálnak, hogy Alex szemszögéből lássuk az eseményeket, aki ráadásul végig narrálja is a filmet. Hiába azonosulunk azonban vele, nem ismerjük meg igazából, végig annyit tudunk róla, hogy élvezi az erőszakot. Gyakori eszköz még a lassítás és a gyorsítás; az előbbi nyomatékot ad, az utóbbi könnyedebbé, viccessé teszi a jeleneteket.

Élmény

Hatalmas kultfilmnek tartják, de bennem nem igazán hagyott nyomot. Az erőszak nem tűnt benne durvának mai szemmel, szatírának nem elég erős, képileg sem volt annyira látványos. Bizonyára ütősebb volt az öncélű erőszak és a rengeteg szex a hetvenes években, de ma már egy átlag krimisorozatban is megkapjuk ezt.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Patrick Magee (A szolga, Barry Lyndon), Adrienne Corri (Doktor Zsivágó), Anthony Sharp és Steven Berkoff (Barry Lyndon), Philip Stone (Barry Lyndon, Ragyogás), Margaret Tyzack (2001: Űrodüszeia), David Prowse (Csillagok háborúja), Peter Burton (Arábiai Lawrence), Pat Roach (Barry Lyndon, Az elveszett frigyláda fosztogatói)
- Miután több, a filmben lejátszódott támadás ihlette bűneset történt, Kubrick végül megtiltotta forgalmazását Nagy Britanniában.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr3912699089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása