Artúr filmélményei

Meglógtam a Ferrarival (1986)

2016. augusztus 27. 22:37 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Hughes, John
Műfaj:
tini, vígjáték
Főbb szereplők:
Matthew Broderick

Megjelenés: 1986, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,8 pont
Előzetes: https://youtu.be/D6gABQFR94U
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/meglogtam-a-ferrarival-ferris-buellers-day-off/movie-23461

Tartalom

A chicagói középiskolás Ferris (Matthew Broderick) gondosan megtervezi lógását: elhiteti szüleivel, hogy beteg, elterjeszti a hírt az iskolában is és minden eszközzel ezt a látszatot kelti, így kelletlenül, de az igazgató (Jeffrey Jones) is kénytelen engedni, hiába gyanítja ellenkezőjét. Barátja, Cameron tényleg beteg, de Ferris meggyőződése, hogy ez lelki eredetű, ezért Cameron apjának féltve őrzött Ferrarijával együtt elráncigálja őt a városba. Útközben kikérik Ferris barátnőjét, Sloane-t is a suliból azt hazudva, hogy meghalt a nagymamája. Meglátogatják a város nevezetességeit, többször majdnem lebuknak Ferris apja előtt, aki szintén a belvárosban tartózkodik. Hazamennek Cameronékhoz lazulni, ahol a fiú rádöbben, hogy a kilométeróra miatt le fognak bukni és apja megöli. Eközben az iskolaigazgató sem nyugszik és Ferris házához megy, hogy lebuktassa...

Aranyos vígjáték, ami ha jobban belegondolunk, teljesen valószerűtlen, kicsit abszurd és többnyire kikarikírozza a világot egy köcsög, dúsgazdag, amerikai hülyegyerek szemszögéből, de mégsem lehet rá haragudni, mert Ferris egyfajta ideális felszabadultságot testesít meg, amit mind szeretnénk magunkénak tudni, de vele ellentétben minket a világ visszaránt a mocskos, sötét valóságba. A történet igazi szereplői ebből a szempontból igazából Cameron, akibe egy kis lelket kell verni, hogy megtanulja értékelni a fontos dolgokat és majd szembeszállhasson a materializmust képviselő apjával, illetve Ferris húga, Jeannie, aki csak azért látja sötéten a világot, mert Ferris sikereihez méri magát ahelyett, hogy saját értékeivel foglalkozna.

Megvalósítás

A fő történetszál mellett több kisebb szálon fut a cselekmény, amelyek többször keresztezik egymást, persze a humor érdekében úgy, hogy ezzel gyakran csak az egyik szál szereplői vannak tisztában. Meglehetősen meseszerű, a felnőtt karakterek ugyanis teljesen karikatúraszerűek mind külsőben, mind viselkedésben, vagy hogy egyszerűbben fogalmazzak, tök hülyék, akikkel bármit meg lehet csinálni (kivételek ez alól a parkolóőrök, akik viszont a film üzenetével megegyezően megmaradtak gyereknek). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a gyerekek többsége szintén ilyen, amely azt a célt szolgálja, hogy Ferris kiemelkedhessen közülük. Ahogy fentebb írtam, Ferris és barátnője testesítik meg a felszabadultsgot, Jeannie és Cameron pedig egyfajta kishitű földhözrgadatságot, akik túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a problémáknak. A történet két motívummal dolgozik. Az egyik az autó, amely Ferris-nek még nem jutott, a Ferrari képében pedig a felnőtt világ értékvesztése, anyagiassága jelenik meg. A másik fő motívum nem egyértelmű elsőre, de utánaolvasva megtudhatjuk, hogy ez maga a rendező, Hughes városa, Chicago. Láthatjuk valamennyi jellegzetes helyszínét, és elmondása szerint igyekezett megragadni a hangulatát is.

A film teljesen modern és újhullámos módszerekkel indítva ledönti a negyedik falat, mialatt Ferris a kamerába bámulva beszél a közönséghez és manipulálja magát a képet is feliratok megjelentetésével. A későbbiekben ez kevésbé lesz jellemző, de végignarrálja a filmet. A humorrnak számos forrása van a csetlős-botlós gegeketől a háttérben zajló eseményeken át az elnyújtott gesztusokig. Ezek nagy része a felnőttekhez, különösen az iskolaigazgatóhoz fűződik. A zene modern popslágerekből áll, de ezek és egyes zenei betétek is komikusan vannak felhasználva, legjobb példa erre az Oh Yeah. Mindezek mellett azonban egészen magas szintre is fel tud emelkedni hangulatában-megvalósításában a múzeumi jelenet során, amely videóklipes montázsként abszolút hatásos és megható a klasszikus művek bemutatásával. Persze megvan ennek az ellentéte is a borzalmas parádé-jelenetben, ami erőltetett és felszínes volt.

Élmény

A Nulladik órához képest ez egy sokkal könnyedebb darab, ám mégsem kevésbé mély, sőt egyes jelenetei akár sokkal többet mondanak. Megvalósításában vannak érdekesebb megoldások, de hiányzott belőle hogy ezek folyamatosan jelen legyenek. Nem először láttam a filmet, de nem emlékeztem a poénokra. kamaszként valószínűleg sokkal viccesebb mint harminc felett, de így is szórakoztató.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Matthew Broderick (Az oroszlánkirály), Jeffrey Jones (Amadeus), Charlie Sheen (Sivár vidék, Apokalipszis most, A szakasz), Richard Edson (A szakasz)
- A Ferris szüleit alakító színészek a forgatás alatt jöttek össze és egy párrá lettek, és még később is alakítottak szülőket. Broderick ekkoriban filmbéli húga jegyese volt.
- Rejtett poénok az autók rendszámtáblái: mind utalnak Hughes korábbi filmjeire.
- A filmbéli parádé valós, minden szeptemberben megrendezésre kerül a von Steuben-nap, amely az amerikai németek legfontosabb ünnepe. A névadó von Steuben porosz katonatiszt a függetlenségi háborúban segítette az amerikaiakat.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr212698695

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása