Artúr filmélményei

A kaméliás hölgy (1936)

2016. október 14. 23:06 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Cukor, George
Műfaj:
dráma, romantikus
Főbb szereplők:
Greta Garbo, Robert Taylor

Megjelenés: 1936, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,5 pont
Előzetes: https://youtu.be/dpY7w3SxNyE
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-kamelias-holgy-camille/movie-59568

Tartalom

1840-es évek, Párizs. Marguerite (Greta Garbo) tapasztalt kurtizán, most épp társaival a gazdag de Varville bárót (Henry Daniell) igyekeznek az operában becserkészni, ám Marguerite szeme mégsem rajta akad meg, hanem a fiatal és vonzó Armandon - és viszont. Armand nem habozik szerelmet vallani azonnal, Marguerite pénzügyi megfontolásból, és mert nem hisz a szerelemben, mégis a báró kitartottja lesz. Távollétében a lány sokat betegeskedik, ám egy titkos hódoló minden nap érdeklődik egészsége felől. Armand az, és ezzel végül leveszi lábáról a kissé már cinikussá vált kurtizánt. Szakít a báróval és viszonylagos szerény vagyoni helyzetük ellenére vidékre költöznek a szerelmesek. Ekkor azonban feltűnik Armand apja (Lionel Barrymore), aki a fia karrierjére való tekintettel arra kéri Margueritet, hogy szakítson vele, hiszen egy kompromittáló nővel az oldalán nem futhat tisztes polgári karriert...

Az eredeti történet ifjabb Dumas-é, amelyben talán hangsúlyosabb az a téma, ahogy Marguerite feláldozza magát a társadalmi elvárások miatt, de ez végülis megjelenik valamennyire a filmben is. Hiszen mindketten szerelmesek, hajlandóak ezért feláldozni párizsi jólétüket is, ám az apa személyében megjelenő közerkölcs és elvárás fontosabbnak ítéli a megfelelést, mint az egyéni boldogságot. A romantika azonban sokkal erősebb a történetben annál, hogy ilyenekre figyelni tudjunk.

Megvalósítás

Nem olvastam a regényt, de minta a történet közepébe vágnánk, és kimaradna Marguerite előélete, noha az utalásokból össze lehet tenni: szegény, vidéki lányként érkezett Párizsba, akit felkarolt futtatója, az alig leplezetten érdekember Prudence (Laura Hope Crews). Marguerite értelmesebb társainál, de betegsége miatt tisztában van halandóságával, miközben a szerelmet nem érzésként, hanem érdekkapcsolatként éli meg. A társaság, akivel együtt van, rikítóan közönséges, de a báró sem sokkal jobb, csak ő teljesen hideg és zsarnoki. Nem csoda, hogy először elutasítja Armand-t, de amikor egyedül ő törődik vele betegsége során, mégis átélheti az önzetlen szerelmet. A képmutató várossal kontrasztban az idilli vidékre utaznak, ahol minden szép és jó, ahol az anyagi nehézségek ellenére is összeházasodik Marguerite egyik barátnője, illetve ahol Armand szüleinek több évtizedes házassága szintén a lehetséges, tartós boldogságot villantja fel Marguerite előtt. Csakhogy mintegy baljóslatként épp a báró szomszédságába költöztek, Armand apja révén pedig itt sem bújhatnak el a társadalom elől. A karakterek közül még érdemes kiemelni Prudence-t, mint a humor legfőbb forrását a maga őszinte romlottságával. A cím egyébként a film alapján csak arra utalna, hogy Marguerite gyakran mutatkozik kaméliával. A regény ennél prózaibb: vörös kaméliával jelezte, hogy menstruál és aznap nem lesz szex, fehérrel pedig azt, ha minden oké.

Egyetlen képi motívumot vettem észre, ez a láng volt, amely talán a szenvedélyre vonatkozott. Jellemzően gyertyafényt láthattunk, de előfordult lobogó tűz is. A romantikázás intimitásának erősítéséért Marguerite mind a báróhoz, mind Armand-hoz kb. 5 centis távolságról beszélt, ami igazán fülledté tette a jeleneteiket. A Marguerite-t alakító Garbo állítólag élete játékát hozta, de nekem nem tűnt különösebben érdekesnek. A zene és a díszlet korabeli és pazar; kár hogy fekete-fehér volt a film, illetve kár, hogy nem kapott a zene nagyobb hangsúlyt, szerintem hatásos lett volna.

Élmény

Az elejét kicsit untam, de folyamatosan erősödött a romantikus szál benne, és nagyon sajnáltam, hogy nem a romantika tetőpontján hagyták abba a történetet. Ugyanis a Vad bandához hasonlóan itt is úgy éreztem, hogy jobb lett volna korábban abbahagyni, amikor Marguerite-nek a nézőkkel együtt megszakad a szíve, amiért ott kell hagynia Armand-t. Ez volt a történet érzelmi csúcspontja, és emiatt a későbbi veszekedések és a lány halála sem volt már annyira erős.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Greta Garbo (Ninocska), Lionel Barrymore (Az élet csodaszép), Henry Daniell (A diktátor, Philadelphiai történet, A vád tanúja, My Fair Lady), Lenore Ulric (Forgószél), Laura Hope Crews (Elfújta a szél), Wilson Benge (Az élni vágyó asszony)
- Bár nem találtam róla infót, de Mariska Aldrich (Marguerite szolgálója), lánykori nevén Horváth Mariska minden bizonnyal magyar felmenőkkel rendelkezett, noha ő maga már az Egyesült Államokban született.
- Marguerite alapja valós kurtizán, Dumas fiatalkori szeretője volt, Marie Duplessis, aki Liszt Ferencért hagyta ott Dumas-t . 23 évesen hunyt el tbc-ben.
- A történet népszerű, alapjául szolgált a későbbi Verdi-operának, a Traviatának is, illetve legutóbb a Moulin Rouge c. filmnek.

Következik: Paisa

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr712698633

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moodPedro 2017.05.15. 01:15:59

Én is untam egy kicsit. Utólag visszagondolva érdekes. hogy Dumas valódi története sokkal drámaibb (talán mert reálisabb), mint az idealizált történet.
süti beállítások módosítása