Tartalom

Gothamban évtizedek óta súlyos probléma a bűnözés mértéke, de most egy agilis főügyész (Billy Dee Williams) a rendőrséggel karöltve szorongatni kezdi a szervezett bűnözést kézben tartó Grissomot (Jack Palance). A bűnözők mostanában azonban egy rejtélyes vámpírról beszélnek babonásan rettegve, aki állítólag rájuk utazik. Ezzel kapcsolatban nyomoz a csinos újságírónő, Vicky (Kim Basinger) is, de eddig senki se látta még a rejtélyes denevérembert. A maffiafőnök Grissom eközben rájön, hogy barátnője a jobbkezével, Jackkel (Jack Nicholson) csalja, ezért egy vegyiüzembe küldi iratok megsemmisítésre, ami alapján a rendőrség letartóztathatná, de egyúttal értesíti a rendőrséget is, hogy megszabaduljon Jacktől. Lövöldözés tör ki, és a rejtélyes denevérember (Michael Keaton) is feltűnik, aki dulakodás közben savba löki Jacket. A férfi azonban túléli a balesetet, noha arca eltorzul, bohócszerűvé válik és ezzel együtt személyisége is labilisabb lesz. Bosszút esküszik Grissom, a város és Batman ellen...

Azt hiszem a történet témája már lerágott csont, ezen a blogon is foglalkoztunk korábban Batmannel, és nagyjából itt is ugyanaz a történet: Batman valódi énje a maszk mögött a társadalmi normákat és szabályokat figyelmen kívül hagyva küzd a bűnözők ellen, a Joker pedig ugyanúgy a társadalmon kívül állva teljesen szabadon garázdálkodik az érem másik oldalaként. Csakhogy Batmannek van egy civil, napfényesebb oldala is Alfred és Vicky miatt, ez tartja őt a normakövető oldalon.

Megvalósítás

Elöljáróban érdemes tisztázni, hogy a korábbi Batman-sorozatok, illetve az 1960-as évek népszerű Batman TV-sorozatához kapcsolódó első mozifilm mind egy kissé vidámak és színesek voltak, ami a Nolan-féle filmek fényében mai szemmel elég fura. Batman feltámadása az 1980-as évek végére jött el, amikor a képregények jóval sötétebb hangnemet kezdtek megütni, és ezekre alapul a mostani film is. A történet alapvetően most nem is Batmanről szól, hanem a Jokerről, legalábbis az ő létrejöttét láthatjuk nagy vonalakban. Batman már tevékenykedik, az indítékára csak röviden kapunk magyarázatot, arra még kevésbé, hogy miért épp denevérember lett. Emberileg azonban hiteles, viszonylag rövid játékidejére is egy árnyaltabb ember benyomását kelti. Nagyobb figyelmet kapott Joker, de őt is csak utólag értjük meg jobban: eleve megvan benne a hajlam, de csak akkor szabadul el és fel igazán, amikor elveszti külsejét és helyét az addig felépített világában. Hogy egymásnak megfeleltessék a két főszereplőt, a szori több pontján is keresztezik egymás útját, legyen az fiatalkori emlék, egy nő szerelme vagy a bűnözés/bűnüldözés. Vicces felfedezni a filmes utalásokat (vagy nyúlásokat), van belőlük bőven, és a filmre amúgy is jellemző, hogy nem akar teljesen sötét lenni, simán belefér egy-egy poén, ami egyáltalán nem árt neki, sőt emberibbé, valóságosabbá teszi.

Kezdjük a díszlettel: a Dr. Caligari és a Metropolis ihlette városképet jól láthatóan díszletekből, kartonlapokból, rajzolással érték el, de ez nem zavaró, mert eleve kissé meseszerű, parodisztikusan eltúlzott az egész film. Ez igaz a karakterek külsejére is akár öltözködésben, akár maszkban, de még a mozgásuk is időnként természetellenes, inkább teátrális. Szerintem ettől még nem lesz annyira jellegzetes a film, mint amennyire mondják, de ez persze nem jelenti azt, hogy rossz lenne. Jokernek köszönhetően bekerülhetett a filmbe pár groteszk elem is, mint pl. a magukat halálra nevető emberek arcára fagyott vigyor, és ezek egyzserre tudnak hátborzongatóak és viccesek is lenni. A speciális effektek már megkorosodtak, simán kiszúrható a stop motion vagy az animáció, és az akciójeleneteken is látszik hogy a közelébe se érnek a mai színvonalnak. A hangulathoz illően a cselekmény többnyire éjszaka játszódik, így gyakori az árnyékolás, valamint van néhány szokatlan kameraszög, de nem vitték túlzásba. Tipikusan burtoni világ, ami lehetne horror vagy groteszk, de sokat lágyít rajta a humor, mintha nem merne igazán sötét lenni.

Élmény

Igyekeztem eddig kerülni az összehasonlítást a modern Batman-filmekkel, úgyhogy most kiengedem magamból. Ennek a filmnek a hatalmas sikere vezetett el a szuperhősös filmek aranykorának kezdetéhez, és addig családi szórakozást jelentő Batmant egy sötétebb irányba vitte, így gondolom nyugodtan kijelenthetjük, hogy Nolan filmjei se lennének olyanok, amilyenek. Nyilván az újabb filmek realisztikusabbak és technikailag jobban kivitelezettek, ugyanakkor több ponton is az volt az érzésem, hogy üresebbek is: Burton városa élőnek hat, ahogy Alfred és Batman is emberibbnek. Annak ellenére, hogy Keaton komikus, talán kora miatti érettségéből adódóan könnyebben kinézem belőle a titkos életét, mint a fiatalnak tűnő Christian Bale-ből. Az újabb Joker komorabb, a régebbi inkább elkeseredett. Szóval összességében, mindkettő kivitelezése és megközelítése más, de ezt a Batman-világot tartalmasabbnak, és emiatt hitelesebbnek érzem, mint az újabbat, noha már kissé eljárt felette az idő.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Michael Keaton (Toy Story 3), Jack Nicholson (Kínai negyed, Foglalkozása. riporter, Száll a kakukk fészkére, Ragyogás, A tégla), Kim Basinger (Szigorúan bizalmas), Pat Hingle (A rakparton), Billy Dee Williams és Garrick Hagon (Csillagok háborúja), Jack Palance (Megvetés), Tracey Walter (Annie Hall), William Hootkins (Csillagok háborúja, Az elveszett frigyláda fosztogatói)

Következik: Százszorszépek