Tartalom:

A Jim szívemnek szólított férfi karácsonyra egy spániel kiskutyát, Susit (Barbara Luddy) adja feleségének, a csak drágámnak szólított nőnek. Susi lesz szemük fénye, mindent megkap az amúgy is jómódú környéken, és a két idősödő, szomszéd kutya is jó barátaivá válnak. Egészen másfajta életet él Tekergő, akit kidobtak otthonról, de már nem is vágyik haza, élvezi a szabad élettel járó kötetlenséget, noha gyakran életveszéllyel jár. Egy nap  beüt a baj Susiéknál: a nő teherbe esik és Susit kissé elhanyagolják, amit a kutya nem tud mire vélni, de idővel megszereti a gyereket. Amikor azonban a szülők pár napra elutaznak és a házat és a gyereket a macskás nagynénire (Verna Felton) bízzák, az inkább megkötné Susit, aki elmenekül előle. Kóbor kutyák támadnak rá, de Tekergő épp ekkor tűnik fel, hogy megmentse...

Nem egy túl bonyolult történet - bár benne van a későbbi Toy Storyk "már nem kell", illetve szabadság vs valahova tartozás témái - , alapvetően a tipikus romantikus filmek sémáját követi: a két külön világban élő fél a kényszerű helyzet hatására összecsiszolódik és egymásba szeret.

Megvalósítás:

Elsősorban Susi szemszögéből követhetjük az eseményeket: az ő kölyökkorával indulunk, láthatjuk jómódú mindennapjait és az első nagy traumáját, amikor a gyerek kerül az első helyre, majd váltunk és Tekergő mindennapjai következnek jóval rövidebben. Pedig az ő élete érdekesebb, hiszen az utcán élve próbál boldogulni. Kettejük szála először akkor fonódik össze, amikor az épp környéken járó Tekergő meghallja Susiék beszélgetését a babákról, amiről Tekergőnek is megvannak a maga rossz tapasztalatai (egy baba miatt rakták ki). Másodjára akkor találkoznak, amikor Susi elszökik otthonról a nagynéni póráza elől. A következő percekben Tekergő bemutathatja neki mivel jár a szabad élet, Susi mégis családja mellett dönt, mert kötelességének érzi megvédeni őket, amire sor is kerül hamarosan egy patkány támadásakor. Susiért Tekergő feláldozza szabadságát, belátja ő is, hogy jobb egy otthon melege a magányos kötetlenségnél. (Persze előtte még picit összevesznek, hogy nagyobb legyen az önfeláldozás áldozata.) A történt tehát sablonos; ami valamennyire élvezhetővé teszi, hogy rengeteg féle karakter fordul meg,mindegyiküknek van egy csak rá jellemző sajátossága, míg a sziámi ikermacskák is könnyen megkülönböztethetőek személyiségük alapján. Peg pl. leharcolt kurvás, Borisz filozofikus, Tekergő csirkeforgó... stb.

Még jobb, hogy ez megjelenik a külsejükben és hangjukban is. Szinte mindegyik szereplő egy-egy népcsoportot jelképez, amihez megfelelő akcentus is társul (előítéletesen azt feltételezem, hogy a magyar szinkronnal ez teljesen el is veszett), ez egyben a humor forrása is. Olasz, orosz, mexikói, angol, skót, sziámi... stb. A kutyák viselkedése és mozgása realisztikus (leszámítva hogy okosabbak az embernél...), de egyébként képileg meglehetősen unalmas. Ha egy pozitívumát ki kéne emelnem, akkor az az, hogy a későbbi ceruzarajzszerű Disney-rajzfilmeknél szebben vannak megrajzolva a képek. A zene többnyire egy főtéma variációja, de a sziámi macskák dalát szerettem távol-keleties hangzása és játékos szövege miatt.

Élmény:

Nagyon limonádé különösebb üzenet vagy képi stílus nélkül. Gyerekeknek, romantikázni vágyóknak, kutyásoknak biztos szórakoztató, és egyszer nekem is elviselhető, mert lehet rajta picit nevetni és izgulni, de ez olyan film, amit biztos nem fogok másodjára is megnézni. Ez is inkább az a film, ami hatalmas sikere miatt került a legjobbak közé, semmint értékeinek köszönhetően.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Barbara Luddy (101 kiskutya), Verna Felton (A dzsungel könyve), Stan Freberg (Bolond, bolond világ), Thurl Ravenscroft (Pinokkió, 101 kiskutya, Mary Poppins, A dzsungel könyve, Butch Cassidy és a Sundance kölyök), Dallas McKennon (101 kiskutya, Mary Poppins), Bill Lee (101 kiskutya, Mary Poppins, A muzsika hangja, A dzsungel könyve)
- Tekergő élő modellje valójában szuka volt, akit hasonlóan kóbor volt és nehezen lehetett befogni. Disney végül örökbefogadta az állatot.
- Susi és Tekergő is cameóznak egyet a 101 kiskutyában.
- 2001-ben egy második rész is készült főhőseink gyerekeinek főszereplésével.
- A nagynéni hangját kölcsönző Verna Felton az életben is rokona volt Jim szívemnek, konkrétan az anyja.

Következik: Clementina, kedvesem