Tartalom:

Lipót királynak hosszú évek várakozása után végre kislánya (modell: Helene Stanley) születik, oda is ígérik azonnal a szomszéd király (hangja: Bill Thompson) fiához, Fülöphöz (hangja: Bill Shirley). A keresztelőn mindenki ajándékkal kedveskedik a kicsinek, köztük a három jótündér is, Flóra (hangja: Verna Felton), Fauna (modell: Madge Blake) és Fiona (hangja: Barbara Luddy, modell: Sring Byington), akik szépséget, énekhangot varázsolnak a gyermeknek, ám mielőtt Fiona is megáldhatná, beállít a gonosz, hatalmas varázserővel bíró Demóna. Mivel meg se hívták az ünnepségre, áldás helyett átkot szór: a kislány 16. szülinapja előtt megszúrja majd ujját egy rokka tűjével és belehal. Bár Fiona az átkot meg nem szüntetheti, enyhíteni tud rajta: halál helyett csupán álomba merül majd a lány, és egy szerelmes csók felébresztheti. A király semmit em bíz a véletlenre: elégetteti az összes rokkát és a lányt, akit álnéven ettől kezdve Csipkerózsikának neveznek el, a jótündéreknél rejti el, míg be nem tölti a tizenhatodik évét. Demóna azonban rátalál épp a tizenhatodik születésnapja előtt...

Egy pillanatra megpróbáltam beleképzelni valami feminista-társadalmi jelképességet, de a történet nagyobb része nem támogatja az efféle elgondolásokat. Így maradt egy egyszerű, kissé bugyuta gyerekmese bármiféle tanulság nélkül. A gonosz megnehezíti az életünket,de győz a jó. Hurrá. (Érdekesség: Egyes kutatók szerint az eredeti népmesében Csipkerózsika a természetet jelképezte, amelyet elaltat a telet jelképező gonosz boszorka. Ezt az álmot a tavaszi napot jelképező herceg csókja töri meg minden évben.)

Megvalósítás:

A sztori elég problémás, gyerekmese. Demóna egyszerűen csak gonosz mindenféle magyarázt vagy motiváció nélkül, más indok nem is kell, miért tette fel életét Csipkerózsika meggyilkolására vagy pl. hogy miért ejti rabul a herceget. A tündérek és a király cselekedetei se túl értelmesek, hiszen elég lett volna a tizenhatodik szülinap előtt megvédeni a lányt, ehelyett a király egy tollvonással hazavágta inkább országa textiliparát. Aztán ott a szerelmbeesés kérdése, ami első pillantásra megtörténik, és aki régóta követ engem, az tudja, hogy nem szeretem az ilyet. Egy fokkal azért több teret adtak neki, mint a Hófehérkében. A cím megtévesztő, hiszen nem Csipkerózsikáról szól a történet, ő legalábbis alig szerepel benne, és akkor sem cselekvő félként; a játékidő nagyobb részében valójában a három jótündért láthatjuk, de sem ők, sem a többi karkater nem elég összetett, hogy érdekesek legyenek. Alapjában véve ez egy mese némi humorral, ami nem tölt be központi szerepet, így nem is válik harsánnyá a történet, ami pozitívum. (Bár ezt sokan langymatagnak értékelik, szerintem előnyére válik.)

Csipkerózsikával más probléma is van: nem sikerült eltalálni. Egy tizenöt éves kamaszlányról kéne szólnia a történetnek, de sokkal inkább egy érett nő benyomását kelti, az énekhangja pedig már kifejezetten egy középkorú nőé (valójában mind a modellje, mind a hangja egy 29 évesé). Pozitívum, hogy itt is megtartották a Hófehérke azon elvét, hogy először élőszereplős filmet forgattak a realisztikusabb mozgás érdekében. A filmzene fő motívuma egy olyan dallam, ami valószínűleg mindenki fejében megvan, Csajkovszkij Csipkerózsika c. balettjének egyik dallama. A rajzolás nagyjából az 1950-es évek Disney-rajzfilmjeinek külsejére hasonlít, nem azokkal a kedves, lágyabb, kerek vonásokkal rajzoltak, hanem élesebben. A koncepció elvileg az volt, hogy igyekezzenek korhűen a reneszánszra hajazni, szerintem ez sikerült is. A gonosz színei természetesen sötétebbek voltak, a jókéi színesebbek, élénkebbek. Összességében unalmasak voltak a rajzok, a varázslatok kivételével kevés volt a szokatlan vagy látványos kép. A legtöbb kritika a hátterek részletességét emeli ki, de nekem nem tűntek annak; viszont a várfalak egész élethűre sikerültek.

Élmény:

Nem ez a film lett volna soros, de képtelen voltam nyomasztó filmet nézni aznap, és nem csalódtam: könnyed, szórakoztató, bájosan humoros történet volt, de azért nem szabad nagy élményre számítani. Ez csak egy gyerekmese.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Helene Stanley (Fantázia, 101 kiskutya), Bill Shirley (My Fair Lady), Verna Felton (Susi és Tekergő, A dzsungel könyve), Barbara Luddy (Susi és Tekergő, 101 kiskutya), Madge Blake (Egy amerikai Párizsban, Ének az esőben, A zenevonat), Spring Byington (Az élni vágyó asszony), Bill Thompson (Susi és Tekergő)
- Még életben vannak: Mary Costa (87)
- Taylor Holmes (Lipót király hangja) 81 évesen halt meg 1959-ben, egy hónappal a bemutató után.
- A történet egyik poénja, Csipkerózsika ruhájának színe abból ered, hogy az alkotók valóban nem tudták eldönteni, kék vagy rózsaszín legyen.
- Csipkerózsa, azaz a vadrózsa valójában nem az eredeti cím; az az egyik alfajra, a rozsdaszínű rózsára utal.
- A Disney-film alapja egy 17. századi mese, amelyben azonban folytatódik a sztori: a hercegről kiderül, hogy egy ogre gyermeke, és amikor hazaviszi új családját, anyja kishíján megeszi őket. Más, korábbi változatokban nem is csók szerepel, hanem a herceg nemes egyszerűséggel magáévá teszi az alvó Csipkerózsikát, aki a szüléstől ébred fel.
- A sztori alapja valószínűleg a viking mondabeli Brünhild, a valkűr, aki szembeszállt az istenekkel, ezért halandóvá változtatták és egy várba zárták, ahol álmából páncélzatának levágásával ébreszti fel szerelme.

Következik: Don't Look Back