Tartalom:

A legnagyobb amerikai utazócirkusz vezetője, Brad (Charlton Heston) leszerződteti fő attrakciónak a sztárstátuszú légtornászt, Sebastiant, aminek az addigi fő légtornász, Holly nem igazán örül - aki ráadásul Brad szerelme. Ennek azonban Brad nem sok jelét adja, mindig a cirkusz körül forognak a gondolatai. Sebastian viszont nagy nőfaló, azonnal rá is mozdul Hollyra...

A soványka történetleírás annak köszönhető, hogy a film nagy részét cirkuszi mutatványok teszik ki. Pedig megvannak benne a Titanic magvai, Brad és a folytonos ügyintézései ugyanis remekül megtestesítik a mindennapos földhözragadtságot, míg Sebastian és a légtornászlét pedig a gondtalan, "szellemi" síkot - e kettő között őrlődik egy darabig Holly, de sajnos románccá silányul a dolog.

Megvalósítás:

Ennél valójában több szálon fut a történet és több témát is megpendít, de kidolgozatlanul hagyja őket. Ott van Brad, akinek csak a cirkusz jár a fejében és képtelen felfogni Holly szerelmének jelentőségét. Ott van ellenpontnak Sebastian, a levegőben élő világfi nulla feleősségérzettel, valamint a ketteük közt őrlődő Holly, aki a levegőben Sebastian világát éli, de a földön Bradtől ezt nem kapja meg. Mellékszálon ott van még egy másik szerelmespár és egy gengszter is, valamint egy tragikusabb sorsú bohóc (James Stewart), aki meglepően korán hozakodik elő az eutanázia témájával 1952-höz képest. A cselekmény ugyanakkor eléggé szétszabdalt és hosszas blokkokban láthatjuk a cirkuszi mutatványokat. Végül a végén megint meglepő módon egy katasztrófafilmbe torkollik a történet, ami jóval megelőzte korát. A minimális cselekményt a karakterek sem erősítik nagyon, leszámítva talán Klaus-t, az elefántidomárt, aki képes volt változásokon átesni.

A filmnek némi dokumentarista jelleget kölcsönöz a narrátor (maga a rendező), aki többször kommentálja a cirkuszi életet és életképeit, pl. a sátorállítást. A filmhez valóban a legnagyobb amerikai utazócirkuszt bérelték fel, így valódi számokat és mutatványosokat láthatunk hosszasan, ami a légtornászoknál és bohócoknál szórakoztató, de az egzotikus maszkabálszerű felvonulások a mai embert hidegen hagyják. Ehhez kapcsolódóan többször láthatjuk a maguról megfeledkező nézőket, köztük számos cameót. Sajnos gyakran látszódik a vetített háttér és a modelvasút is ordítóan kamu, de ezt ellensúlyozza valamennyire a többszáz cirkuszi állat és a majdnem 1500 statiszta. A színészek teátrálisak, ez talán a bohócoknál és Sebastiannál karaktereik miatt elmegy, de a többieknél nem.

Élmény:

A legrosszabb Oscar-díjat nyert filmnek tartják, ami abbóla szempontból igazságtalan, hogy egy gyengébb rendező nem tudná így megcsinálni ezt a filmet. A legjobb filmekhez képest azonban valóban nem túl mély és több benne a cirkusz, mint a film.

Érdekességek:

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Charlton Heston (A tízparancsolat, A gonosz érintése, Ben-Hur), James Stewart (Saroküzlet, A philadelphiai történet, Az élet csodaszép, Hátsó ablak, Szédülés, Egy gyilkosság anatómiája, Aki lelőtte Liberty Valance-t), Gloria Grahame (Az élet csodaszép, Magányos helyen), Henry Wilcoxon (Alkony sugárút, A tízparancsolat), Lawrence Tierney (Kutyaszorítóban), John Ridgely (A hosszú álom), Frank Wilcox (Csillag születik, A tízparancsolat, Észak-északnyugat), John Kellog (Lenni vagy nem lenni, Kísért a múlt), Bing Crosby (Szent Mary harangjai), Noel Neill (Egy amerikai Párizsban, Superman), Leon Ames (Találkozunk St. Louiss-ban), Edmond O'Brien (Aki lelőtte Liberty Valance-t, A vad banda)
- Cornel Wilde (Sebastian), azaz Weisz Kornél Lajos magyar. Szülei még 1920-ban, hét éves korában vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Egyetemet végzett és még az 1936-os olimpiára is kvalifikálta magát vívásban, de egy szerep kedvéért lemondta. Egy 1945-ös filmmel futott be és Oscar-jelölésig jutott. Az 1950-es évektől kisebb sikerrel rendezett is filmeket.
- A filmben szereplő cirkusz az Egyesült Államok legnagyobb utazócirkusza, 2017/2018 egyik legsikeresebb filmje is róluk szól. A forgatás évekig tartott, ezért a cirkusz továbbra is tartott előadásokt a forgatás helyszínén, az ezekről készült felvételek is belekerültek a filmbe, és a legtöbb cameo is úgy született, hogy sztárok átugrottak megnézni egy-egy előadást.
- A trapéz egyébként nem egy régi találmány, csupán a 19. század közepén fejlesztette ki egy francia.
- De a cirkusz maga sem egy sokévszázados hagyomány, a 18. század közepétől kezdte felvenni ma ismert formáját Angliában.
- A film szomorú apropója, hogy a filmben szereplő cirkusz közel másfél évszázados üzemelés után tavaly, 2017-ben zárt be végleg a csökkenő érdeklődés miatt.

Következik: Airport