Tartalom:

A chicagói repteret nagy havazás éri, és a nagy hóban elakad egy repülő, blokkolva így a kifutót. Bakersfeld, a reptér menedzsere (Burt Lancaster) már sokadik alkalommal kénytelen magánélete rovására a reptérre menni levezényelni a vészhelyzetet. De nemcsak a hó jelenti az egyetlen problémát: az egyik légitársaság életét pl. egy rendszeresen potyázó néni keseríti meg, Bakersfeldét pedig pilóta sógora (Dean Martin), aki házassága mellett épp most ejtett teherbe egy légikísérőt (Jacqueline Bisset). A szomszédos lakók perelni akarják a hangos repülők miatt. És akkor még ott van az öngyilkos akcióra készülő, munkanélküli Guerrero, aki ezzel akarja az életbiztosítását nélkülöző családjának juttatni...

Talán csak egyszerű katasztrófafilm, mindenesetre a karakterek jellemzően valamilyen családi élettel kapcsolatos témát hoznak fel, legyen az válságában lévő házasság, gyerekvállalás vagy a pénztelenség hatása. Emellett felmerült bennem egy ponton a gondolat, amit nem tudtam elereszteni, noha a történet nem támasztotta következetesen alá: mintha arra próbált volna rámutatni időnként, hogy az egyéni hősködés ideje lejárt és az emberiség épp a tudatosan, higgadtan megszervezett munka révén képes nagy dolgokat elérni.

Megvalósítás:

Néhány főbb karakter történetszálai futnak össze, de nem egyszerre a történet végén. Az első, akit megismerünk, az Bakersfeld, a reptér vezetője, akinek házassága válságban van munkamániája miatt, és ezt megsínylik a gyerekei is. Ebből következően a szintén egyedülálló Tanya, egy légitársaság marketingese (Jean Seberg) és közötte kimondatlanul is kialakul egy házastársai kapcsolat, persze egyelőre testiség nélkül. Hogy ők a történet végére összejönnek, a puszta véltelne műve, mert Bakersfeld felesége megteszi azt a szívességet az erkölcsös nézőknek, hogy elhagyja a férfit, aki így lelkiismeretfurdalás nélkül, azonnal rárepülhet Tanyára. Bakersfeld testvérének férje a pilóta Demerest. Van köztük szakmai vita is, de mindenki tudja, a feleséget is beleértve, hogy Demerest minden nővel összeszűri a levet. De mivel ezek komolytalan viszonyok, nincs tányértörés. Csakhogy Demerest mostani szeretője, Gwen teherbe esik és ez megváltoztatja, felelősségteljes családanya lenne, ez pdig Demerestet is elgondolkodtatja. Végül a munkanélküliségtől szenvedő Guerrero jön, aki pénzhiánya miatt le kell mondjon gyerekeiről és felesége és kénytelen eltartani helyette a családot. Mellékesen megjelenike egy cowboy-imidzsű, hősies karbantartó (George Kennedy) és a humorért felelős potyautas néni. (Majdnem) mindegyik történet valamilyen megoldással zárul, de mindig lesz nekik egy tragikus ellenpontjuk is. Demerest pl. családos emberré nemesedik, de közben összetöri felesége szívét. Bakersfeld új, magához jobban illő szerelmet talál, de gyerekeinek mégiscsak csonka családban kell majd felnőnie. Maga a katasztrófa egyébként meglehetősen későn érkezik meg, a film utolsó negyedéig kell vele várni, addig csupán magánéleti válságok és nehézségek vannak. Tulajdonképpen reptéri életképeket láthatunk, ahol főhőseinken kívül sok-sok ember dolgozik még a zavartalan üzemelés érdekében, és az egyéni akciók általában balul sülnek el, míg az együttműködő, olajozottan menő munkafolyamatok sikerrel végződnek.

Ezt az elméletemet alátámasztja a képi világ is, ugyanis a legjellemzőbb megoldása a montázsok és osztott képernyők használata, ahogy egy eseménybe beszáll egy újabb ember pl. légiirányítóként. Így láthatjuk, ahogy egyszerre dolgoznak valamin "névtelen senkik" és velük egynerangú főhőseink is. Ezt leszámítva mást nem nagyon tudok kiemelni. Érdekesség, hogy bár épp a hó miatt választották ki a forgatási helyszínt, természetesen pont akkor nem volt hajlandó esni a hó egyáltalán, így kénytelenek voltak műhavat használni a filmhez.

Élmény:

Nem dicsérik a filmet, pedig szerintem nem volt vele különösebb baj, még a lehetőség is adott volt, hogy kicsit túllépjen önmagán és Titanic-i magasságokba emlekdjen, e nem éltek vele. Bántják a színészeket és a karaktereket is, de nekem tetszett, hogy emberien esendőek és alapvetően jók. Alapjában véve egy humorral, drámával, izgalmakkal és némi katasztrófával volt megfűszerezve a katasztrófafilmek atyja. És nem bírom megállni, hogy ne hozzam szóba az Airplane-t, hiszen a film közben vigyorogva fedeztem fel sok-sok parodizált jelenetet, ráadásul több jelenetet simán át is emlehettek volna különösebb változtatás nélkül, ugyanis ebben a filmebn is voltak poénok bőven.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Burt Lancaster (A siker édes illata, A párduc, Huszadik század), Dean Martin (Rio Bravo), Jean Seberg (Kifulladásig), Jacqueline Bisset (Amerikai éjszaka), George Kennedy (Amerikai fogócska, Bilincs és mosoly), Barry Nelson (A ragyogás), Dana Wynter, Larry Gates és Whit Bissel (A testrablók támadása), Jessie Royce Landis (Észak-északnyugat), Virginia Grey (Amit megenged az ég), Eva McVeagh (Délidőben, Diploma előtt), William Boyett (Tiltott bolygó)
- Jean Seberg 1979-ben, 9 évvel később, 40 évesen öngyilkos lett. Viharos házasságai voltak, egy gyermekét is elvesztette nem sokkal születése után, amiért az FBI-t vádolták, akik megpróbálták lejáratni és megfélemlíteni a színésznőt, amiért terroristákat támogatott. Egy évvel később egyk férje is öngyilkos lett, más okból.
- Barbara Hale (Demeres felesége) tavaly hunyt el 94 évesen.
- Van Helfin egy évvel a film után hunyt el.
- Az alapul szolgáló regény és a film is nagy siker volt, még három másik film követte elsősorban a karbantartóval a középpontban.

Következik: Twister