Tartalom:

Bob (Bill Murray) ötvenes filmsztár, nyilván túl karrierje csúcsán. Tokióba utazik Suntory whiskyt reklámozni, de szívesebben lenne színházban és a gyerekeivel. Eközben a fiatal, még karrier előtt álló Charlotte (Scarlett Johansson), aki fotós férjét (Giovanni Ribisi) kísérte el japán kiküldetésére, magányosan tengődik ugyanabban a hotelben, mialatt férje dolgozik. Magányukban jobb híján a hotel bárjában töltik estéiket, néha beszélgetnek is. Egy este megunják a helyzetet és együtt indulnak bulizni a tokiói éjszakai életbe...

A történet nem igazán konkrét, inkább hangulati, ezért több értelmezésre is lehetőség nyílik. Alapvetően két életválsággal küzdő ember egymásra találását jeleníti meg, és nem véletlenül hozza fel több kritika is Antonioni életuntságát, ami itt fogyaszthatóbb formában jelenik meg. Egyesek amellett is kardoskodnak, hogy Japánon keresztül mutatja be a fogyasztó kultúra túlzásait, de ez nagyon mellékes, vagy inkább túl gyenge a nagyon erős kapcsolat mellett.

Megvalósítás:

Nem egy hagyományos szerkezetű történet, nincsen rendes cselekménye, bár annyi keret van benne, hogy Bob érkezésétől távozásáig tart. Inkább abban a tekintetben nézhető, ahogy két különálló karakter összekapcsolódik. Felváltva láthatjuk Charlotte és Bob "szenvedéseit": Charlotte nemrég fejezte be a sulit, egyelőre nincs munkája és nem tudja mihez kezdjen, ugyanakkor már két éve házas és az életkezdeti válsága mellett szerelmében is kezd megingani a munkája miatt túl elfoglalt férje iránt. Ami Bob szakmai életét illeti, már túl van a filmsztárságának csúcsán és színházban játszana, de jó pénzt fizetnek ezért a reklámért - profin elvégzi, de unja és nagyon szenved. Ami a magánéletét illeti, 25 éve házas, szereti a feleségét, de érezzük a telefonbeszélgetéseiken, hogy már túlságosan megszokták egymást és hogy a gyereki iránt őszintébb a szeretet. Erre tesz rá egy lapáttal a nagyváros és azon belül is az elszigetelt hotelszobák magánya, az idegen közeg, a furának ábrázolt japán szokások (ezt többen lekicsinylőnek vélik jogosan, de szerintem inkább a kontraszt volt a cél, elvégre a rendező imádja Tokiót). Ez a két magányos és elhidegült karakter kezd egyre bizalmasabb kapcsolatba kerülni és végül kiszabadulnak mindenféle kötöttségük alól bele az éjszakai buliba és megnyílnak egymásnak. Nagyjából ez a lényeg, de lehetne még beszélni bővebben a címről, a jelképekről (amit elsősorban Tokió szolgáltat), a filmes utalásokról... stb.

De a lényeg alapját a hangulat adja, ezt pedig a kivitelezés biztosítja. Mindkét karakterünk úgy van elhelyezve, hogy a tömegben is különönálljanak, de inkább egyedül vannak. Általában közelről és szemből veszi őket a kamera hogy tényleg teljesen ők legyenek a középpontban, ez egyben kieslowskisan intimmé is teszi, persze azt a szintet nem tudja megugrani. Nagyon jól sikerült a zeneválasztás, hangulatában és dalszövegében is tökéletesen illik a jelenetekhez, hiszen épp olyan szövegek kerülnek oda, ami a karakterek fejében jár. (Önmagukban azonban már nem jók, csak a filmmel együtt működnek.) A színészeket nagyon dicsérik, de én nem láttam őket kiemelkedőnek, noha illik megjegyezni, hogy Johansson itt még csak 19, illetve hogy többnyire improvizáltak.

Élmény:

Többször láttam már, de korábban mindig untatott. Mostanra jutottam el oda, hogy tapasztalt szemmel nézzem meg, és nagyon hangulatos filmnek bizonyult, valóban sikerült megragadnia két ember komplexen tartózkodó egymásra vágyódását, azt, ahogy kiszabadulnak saját érzelmeik fogságából. Melankólikus, mint a Késői találkozás, de nem szomorúan, hanem kellemesen fájdalmas-boldogítón. Mondom, hogy komplex :)

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Bill Murray (Aranyoskám, Szellemirtók, Idétlen időkig, Tenenbaum a háziátok), Scarlett Johansson (A tökéletes trükk), Giovanni Ribisi (Ryan közlegény megmentése, Avatar), Anna Faris (Túl a barátságon)
- Igen, Sofia Coppola annak a Coppolának a lánya.
- A Suntory egy valódi whisky, a cég pedig gyakran reklámozta termékeit amerikai sztárokkal. 1976-ban például Kuroszava és Coppola szereplésével tette, innen jött részben az ihlet.

Következik: Kiképzés