Tartalom:

A kamasz fiát, Danielt egyedül nevelő anya munka miatt messzi városba költözik. Danielnek kezdetben jól megy a beilleszkedés, még a csinos Alival is összemelegedik, ám ezt elég rossz néven veszi a lány exe, a karatebajnok Johnny, és minden lehetőséget megragad, hogy bandájával beleköthessen és elverhesse.  Az egyik komolyabb verésnél Daniel szerencséjére közbelép a lakótelep japán házmestere, Mijagi, és egyedül lekaratézza a karatésokat. Több se kell Danielnek, megkéri, hogy tanítsa meg, hogy ne bánthassák többet...

Ez se egy mély film, tipikus 1980-as évekbeli szórakoztató darab. Alapvetően annyi lenne a fő üzenete, hogy Daniel megtanulja, a karate nem verekedést jelent, hanem egy egyensúlyra törekvő életformát (bár ennek az egyensúlynak semmi nyomát sem látni).

Megvalósítás:

Hogy Daniel tiszta lap lehessen, a történet egy költözéssel indít, azaz korábbi életét teljesen ott kell hagynia. Kezdetben jönnek a barátok és még a szerelem is, de rögtön belerondít az egészbe az ellenpólus, aki véletlenül pont karatebajnok. Innentől kezdve Daniel élete pokollá válik, és ebből lehetne csinálni egy egész jó kis iskolai zaklatós filmet is, ahogy az amúgy pozitív beállítottságú Daniel megtörik, de amikor legnagyobb a baj, belép a színbe a véletlenül pont a karate szülőhelyéről származó házmester. A történet szerencséjére Johnny oktatója pont akkora geci, mint Johnny, és az egész karateiskola ellentétes Mijagi szellemiségével: erőszakos, kegyetlen. Lényeg a lényeg, Danielnek van két hónapja felkészülni a verekedésre, az edzés azonban sokkal inkább élni tanítja meg, mintsem ütni. Eközben megismerjük Mijagit kicsit jobban, neki Daniel jelenti azt a pótlékot, ami az egyensúlyához kell. Van még egy kicsit feleslegesen beleszőtt gazdag-szegény ellentét is, ami szintén Daniel önelfogadásához járul hozzá. Karaktereink többsége bántóan egyszerű, és őszintén szólva a történet se túl életszerű rengeteg szempontból. Még nem esett szó róla, de kellemesen humoros, ami többnyire Mijagi különcségeiből adódik.

A képi világa hasonló Rockyéhoz, tulajdonképpen semmilyen, amíg nem jutunk el az edzéshez, ahol szép vágóképekkel lehet szemléltetni a haladást. magát a végső leszámolást szintén túlságosan gyorsan intézik el, mint a Rockyban. Nem tudom mennyi volt benne a kaszkadőrmunka, de látszólag többször a színészek verekedtek és elég jól csinálták. A Mijagit alakító Pat Moritát szokták kiemelni, mint akinek a karaktere elviszi a show-t, pedig elég volt visszafognia magát vagy épp ellenkezőleg, túlzottan átmennie japánba, amikor berúg. Pedig szegény tősgyökeres amerikai volt... Inkább Ebert azon véleményét osztom, hogy a Danielt alakító Ralph Macchio alakítása volt elmondhatatlanul természetes. És nem tudom hogy csinálta, de 23 éves létére nem mondtam volna 15-nél többnek.

Élmény:

Szerencsére ez azon filmek közés tartozik, aminek nem áll rosszul az öregedés. Felnőtt szemmel persze vannak zavaróan életszerűtlen részei, de összességében izgalmas és vicces, szórakoztató.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: William Bassett (Pokoli torony)
- Még négy film készült a témában, a legutóbbi 2010-ben.
- Állítólag - érthető módon - megugrott a karate iránt érdeklődők száma.
- A Johnnyt alakító színész 2007-ben rendezett egy videóklipet, amihez összeránotta a stáb nagy részét.
- Készült egy népszerű paródiavideó is, amelyben azt elemzik, hogy valójában Daniel a köcsög és Johnny a jófiú,

Következik: Elkülönítve