Tartalom:

Kína, 13. század (?), kínai-tatár háborúk. A falun épp egy sereg készül átvonulni és persze közben kifosztani. A falusiak közt van a fiatal lány Jün Ko és öreg, beteg nagyanyja is. A menekülés hiábavaló, a nagyit halálra tapossák, Kót pedig elhurcolják, hogy a tábornok egyik ágyasa legyen. Amikor épp megerőszakolná, szerencsére feltűnik a legendás mester, Fehér Majom és kimenekíti a lányt. Ko inkább megölné magát bánatában, ezért Fehér Majom felajánlja, hogy megtanítja a harcművészetekre és bosszút állhat...

Szórakoztató, tipikus vu-hszia történet, ne várjunk tőle semmi mást. Viszont ez a legrégebbi megmaradt vu-hszia film, annak több olyan elemével már, ami ma alap.

Megvalósítás:

Valójában ez egy 13 részes filmsorozat valószínűleg különálló epizódokkal, ennek a sorozatnak a hatodik része a magyarul "vörös hősnő" címre hallgató darab (még nem kommunista, csak minden címben szerepelt a vörös szó). A történet első harmada azt próbálja kevés sikerrel felépíteni, hogy Ko mennyire ragaszkodott nagyanyjához, hogy ez megadja a bosszúvágyat a nézőnek is. Különösebb érzelmi töltet nélkül húzzák azzal az időt, hogy meggyőzék a nagyit, meneküljön ő is a közeledő csapatok elől vagy ők is maradnak. Nagyi meghal, Kót elrabolják és ezúttal személyes oka is lenne a bosszúvágyra, hiszen a tábornok legfőbb tulajdonásga az, hogy kéjenc és alulöltözött lányok veszik körül; Kót levetkőzteti és majdnem bemocskolná a lányt, de látszólag ez kevésbé zavarja hősnőnket, mint a nagyi halála. Ekkor lép közbe a tipikus idős mester karakter, a későbbi bevett gyakorlattal szemben azonban a történet második harmadában nem Kó edzését követhetjük nyomon, hanem egy új, hasonló történetszál lép be, amelyben a tábornok újabb gaztettet követne el. A film utolsó perceire érkezik meg a majd' egy órára eltűnő Ko, ezúttal megmentőként és bosszúállóként.

Az első jelenet meglepően jól indul, szinte belerohan egy ember a kamerába közelről üvöltve, hogy jön az ellenség, majd a kamera lassan megfordul és felveszi az ő nézőpontját. És ezzel nagyjából el is lőtte mindenét a film, kb. visszazuhan az 1910-es évek színvonalára. A harcjelenetek nagyjából ugyanolyan ötlettelenek, mint az Orocsiban, de meglepő volt olyan klasszikus elemeket látni, mint a repülés vagy a füstbomba. Érdekesség, hogy itt még a Gyümölcsárushoz hasonlón szintén kétnyelvű felirat volt, így eredeti, de borzasztó angolsággal megírt szöveggel nézhettem. A karakterek egyszerűsége miatt a színészek se kiemelhetőek, ráadásul külsejük is túlzó. Nem figyelmen kívül hagyható az erotika sem, a tábornok kéjencsége és ameglepően alulöltözött nők nyilván a korabeli pornóigényt voltak hivatottak kielégíteni.

Élmény:

Finoman szólva se jó a film, nem tudunk azonosulni a szereplőkkel, akciófilmnek meg kevés benne és nem elég kreatív az akció. Természetesen nem is ezért szerepel a listámon, hanem egyáltalán azért mert sikerült valamilyen csoda folytán megmaradnia. A legrégebbi ismert vu-hszia film sé a legtöbb elemét már ekkor tartalmazta a műfajnak, szóval érdekes, de nem jó.

Érdekességek:

- A unokabátyat alakító színész maga a rendező volt. NIncs róla sok infó, de magas kort élt meg, szóval sikeresen átvészelhette a kulturális forradalmat és a háborús időszakokat.