Artúr filmélményei

Istennő (1934)

2018. július 08. 19:34 - Liberális Artúr

Rendezte: Vu Junkkang
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Zsuan Lingjü

Megjelenés: 1934, Kína
Hossz: kb. 1 óra
IMDB:
7,8
Előzetes: https://youtu.be/nMT1uXy8lB0
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Tartalom:

A fiatal nő nappal a babáját nevelgeti, este prostituált. Egy éjjel a rendőri razzia elől menekülve pechére épp egy kisebb banda főnökénél húzza meg magát, aki másnap követve a nőt beállít a lakásába és kinevezi magát a futtatójának. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy elviszi a pénze egy részét, ezért a nő egy idő után jobbnak látja elköltözni. Sajnos a strici azonnal rátalál és ezúttal már fenyegetőbb: elveszi tőle a gyerekét, ha nem működik együtt. Így telnek az évek, a baba már kisfiú, de a többi gyerek kiközösíti anyja miatt. A nő elhatározza, hogy megpróbálja a pénzt elrejteni stricije elől és abból iskoláb iratni a fiát, hogy neki már szebb jövője legyen...

A történet megmutatja a világ igazságtalanságát a prostituáltakkal szemben, akiket kényszerű foglalkozásuk miatt üldöz a társadalom, de még a gyerekeiknek is el kell viselni a stigmát. Ez volt legalábbis a rendező szándéka egy olyan korban, amikor ez gyakori élethelyzet volt, számomra azonban fájóan hiányzott az indoklás és egyéb olyan realista elemek, amit eg realista filmtől elvárnék.

Megvalósítás:

Azonnal megismerjük a sosem megnevezett nőt és babáját, illetve hogy prostituáltként dolgozik (nemcsak a névnélküliség teszi egyetemessé, a cím is egyszerre utal az anyaságra, illetve ekkoriban így becézték a prostituáltakat Kínában). És ezzel el is érkeztünk az első nagy problémámhoz, hogyha ez egy szociodráma akar lenni, akkor miért nincs rendesen megindokolva, hogy a nőnek miért kellett prostinak mennie. Az első veszély, amivel szembekerül, az a hatóság, akik talán kicsit jelképesen bele is üldözik a szintén névtelen bandavezér karmai közé. Más filmekből viszont épp az szokott hiányozni, hogy hogyan válik valaki egy strici tulajdonává. Itt ez megvan, egyszerűen kihasználja a férfi az erőfölényét és hogy a nő nem kérhet hivatalos segítséget. A történet második fele már a nő (és fia) társadalmi megítélésével foglalkozik, a szomszédok kibeszélik, és ez elsősorban a fiút érinti hátrányosan, mert először a barátait tiltják el tőle, majd az iskolából is emiatt csapják ki, noha ő maga nem tehet semmiről. Nem spoilerezem el a film végét, kapunk egy-két didaktikus szentenciát és valamiféle megoldást. Amiatt szoktátk dicsérni a történetet, hogy nem szentimentális, hanem viszonylag tárgyilagos, én viszont épp úgy érzem, hogy idealizálja a valóságot. Elhiszem, hogy ekkor sok tisztességes nő kényszerült prostitúcióra, de ha őszintébb lenne a film, akkor főszereplőnknek korántsem lenne ennyi év után ennyi szégyenérzete és gondolom a közösség se nézni ki ennyire magából. Elvetetett volna tucatnyi gyereket, sokkal nemtörődebb és hedonistább lenne, járatosabb az alvilágban.

Megvalósításában korrekt; nincs egy az egészén átvonuló jellegzetes megoldás, de több olyan látványelem van, amit tökéletesen használnak a megfelelő pillanatban. Pl. amikor a nő egyedül rója az utcákat este a hátráló kamerával szemben, montázsszerűen áttűnő neonreklámos felhőkarcolók között, vagy amikor röviden csaka résztvevők lábaival mutat be egy sikeres tranzakciót. A film még néma, ez a színjátszáson is érződik. Pedig minden írás elsődlegesen azzal foglalkozik, hogy a nőt alakító színész milyen kiváló, de őszintén szólva nekem még teátrálisnak tűnt természetes helyett. Viszont én is értékeltem, ahogy egyik érzelemből kénytelen volt átváltani egy másikba (pl. amikor a keserűségét és felháborodását kénytelen volt nevetéssel elfedni a futtatója előtt).

Élmény:

Szóval ott bukik nálam a film nagyot, hogy nem hajlandó foglalkozni az alvilági élettel igazán, miközben mégis ez a témája, hanem egy normális embert tesz ebbe a környezetbe és az ő szenvedéseit mutatja. Persze értem, hogy ennek oka részben a cenzúra lehetett, de nagyon hiányzott az elejéről az a pár perc, ahogy megmutatja, hogy a nőnek tényleg nincs más választása. Megvalósításában profi, de nem elég tolakodóan szembetűnő.

Érdekességek:

- A film pikantériája - és bizonyára a színészi teljesítmény egyik oka - a színésznő életével mutatkozó párhuzamok. Zsuan szegény családból származott, fiatalon ünnepelt sztár lett, és épp túl volt egy viharos kapcsolaton, amelyben férje kb. minden pénzét eljátszotta, illetve aktuális partnere se bánt vele vélhetően kesztyűs kézzel. A média nagyon is szívesen csámcsogott a magánéletén, amit végül nem tudott elviselni, és egy évvel e film után, 24 évesen öngyilkos lett.
- A filmet Vu később újra feldolgozta, amikor egy másik stúdióhoz igazolt, Zsuan életéből pedig film készült 1991-ben Maggie Cheung főszereplésével.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr9414099065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása