Artúr filmélményei

Malu tiensi (1937)

2018. július 25. 22:03 - Liberális Artúr

Rendezte: Jüan Mucse
Műfaj: -
Főbb szereplők:

Megjelenés: 1937, Kína
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB:
7,4
Előzetes:
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Tartalom:

Csen trombitás, szerelmes a szomszédban lakó kocsmai énekeslányba, Hungba - és viszont. Az ablakon keresztül, dalokban, énekelve üzennek egymásnak. Egy napon egy tehetősebb vendégnek megtetszik Hung énekhangja és kivásárolná őt a helyről, elszakítva ezzel a szerelmeseket...

Eléggé vegyes a történet sok szempontból, de alapvetően a társadalom alján élők egy-egy kiragadott példáit láthatjuk egy erőteljes szerelmi szállal. A végső fő üzenet mégis az, hogy pénz nélkül kiszolgáltatottak vagyunk.

Megvalósítás:

Valószínűleg nagyok sok jelképes mozzanata van a történetnek, ami egy sápadtarcú számára láthatatlan, de az indulókép, ami egyben a zárókép is volt, meglehetősen erőszakosan tolakodott az arcunkba egy nagy (bank?) épület képében, ami gazdagságot és erőt sugallt - ehhez képest kellett figyelnünk Hungék történetét. Először még mindig egy parádéba csöppenünk, a szegénység első igazi jele, hogy Csen, a trombitásfiú öltönye alatt az ing már csak egy rongydarab, ami épp a kilátszó nyaknál épp. Csen hangszeren játszik, Hung énekele, tehát épp összeillenek, és az első hosszabb incselkedésük épp olyan, mint a Gyümölcsárusé, talán szándékos hivatkozás. Csen és barátai felelősek a humorért is, elsősorban a három fodrászsegéd együttmozgása révén, de visszatérő elem az újságos barát is,aki újságjaival tapétázta ki a falat és onnan veszi általában ötleteit. Itt érezhető legjobban a kulturális különbség, mert bizonyára egy kínainak baromi vicces, hogy azon vitatkoznak percekig, hogyan kell leírni az egyik írásjelet, de a feliratokban elvész ez a nyelvi humor. Szóval háromféle történet keveredik össze, egy szociodráma, amelyben a lényeg az, hogy teljesen kiszolgáltatottak főhőseink; egy nem túl érdekes vagy romantikus szerelmi négyszög; egy vígjáték, amely többnyire a fodrászüzlet köré korlátozódik. Ezek váltogatása meglehetősen vegyessé teszi a hangulatot, de nem pozitív értelemben. A karakterek néhány pillanat kivételével elég egysíkúak.

Visszatérve a kezdő képhez, kicsit olyan mint a Dübörgő élet irodaháza, csak itt felülről lefelé haladva jutunk el a társadalmi mélypontig. Úgy tűnik ekkoriban az volt a divat világszerte, hogy egy szovjet-típusú montázzsal nyissanak, mert ezt már sokadjára láttam. Itt is elsősorban áttűnésekkel feltűnősködtek, pl. emlékek, gondolatok, párhuzamok megjelenítéséhez. Talán itt már a díszlet is szerepehez jutott, több volt egyszerű környezetnél: a falra ragasztott újságpapírok többször "megszólaltak" és előmozdították a cselekményt, a függőleges pozícióknak egyben jelentése is volt, Hung nővérének sötét sminkje és ruhája többet árult el róla, mint a szavai... stb. Mert hogy nem beszélt túl sokat, és ezzel kreatívan felvezettem a következő gondolatomat, mert gyakran olyan benyomásom volt, mintha egy félig néma filmet látnék, amolyan nagyon kései Chaplinest, kevés szöveggel, sok némafilmes gesztikulációval. Bár 1937-es,Ázsiában ez még korai hangosfilmnek számít, ennek megfelelően volt benne jó pár dal is, de mivel főszereplőink zenészek voltak, teljesen indokoltan csendültek fel. Ráadásul szerencsére hagyományosabb hangzású kínai zenét hallhattunk, bár a nagyon átvitt értelmű, tájleíró jellegű szövegek nem segítenek a megértésben. Ugyanakkor jó ötlet volt ugyanazt a dalt kétszer is előadni, de más helyzetben, amely így két külön értelmezést kapott (boldog szerelmes dalként és megtört szívű szerelmes dalként).

Élmény:

A fentebb említett vegyessége nagyon sokat rontott az élményen, tönkretette újra és újra a felépített hangulatot. nem tudom mennyi veszett el belőle a különböző kultúránk miatt, de így is szerintem egy tíz évet késett és akkor se tetszett volna. Ennek ellenére elég magasan jegyzik, valószínűleg nem vettem észre valamilyen fontos aspektusát.

Érdekességek:

- A Hungot alakító Csou Hszüan korának nagy énekes dívája volt, de folyamatosan válságban vollt a magánélete, a többszöri idegösszeomlásai közül az egyik pedig végül halálához vezetett 39 éves korában, 1957-ben.
- A betétdalok közül kettő is élete nagy slágere lett, de nemcsak az övé, állítólag a mainapig örökzöldnek számítanak.
- A film elvileg remake.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr8014128549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása