Téma: Mivel cselekmény nincs, átugrom azt a részt. Egy természetfilmet láthatunk az afrikai sivatag és szavanna állatvilágáról, egyszerű bemutatás helyett azonban kifejezetten az emberi életmódra hajazva állítják be az állatok viselkedését és ez a rendezőelv is ahelyett, hogy állatfajonként haladnánk sorba.

Tartalom: Az analógia persze nem alaptalan, elvégre mi is egy állatfaj vagyunk ugyanazokkal az alapvető szükségletekkel: biztonság, táplálék, szórakozás. Ezeket váltogatja a történet, azaz hol egy állat élelemkeresési módszereit látjuk, hol azt, hogy hogyan szórakoznak, hol a családi életet, hol a menekülést a ragadozók elől. Ezeket megfelelő ütemben váltogatja a film, az érdekességeket humorral és izgalmakkal tarkítja. Arra azért ügyelnek, hogy ne legyenek túl tragikusak a szomorúbb részek se. idővel bekerül a válogatásba az ember is, legalábbis azok, akik szintén részei a sivatagnak és vele együtt élnek. Bár a szerkezetnek megvan a cilkikusságra épülő üzenete, azaz hogy az életnek vannak szebb és nehezebb szakaszai, ezért élvezzük, összességében nem gondolom, hogy lenne üzenete. Tapasztalt rendezőként az utolsó harmadba kerül az érzelmi mélypont az addig viszonylag könnyedebb hangvétel után, hogy a végén újra reményt adjon.

Forma: Mivel epizódszerű, a kulcs nem a történetben van, hanem azok tálalásában. Üvölt róla, hogy manipulált, annak megfelelően vannak megvágva és összeállítva a képek, hogy az alátámassza a narrációt (ez persze nem jelent hazugságot). Pl. amikor a hiéna üldözi a kacsát, egyszer sem látjuk őket egy képen. Széles tárházát alkalmazza a képi trükökknek, amiből az előbb emltett vágás a leggyakoribb, de időnként van animáció, gyorsítás, ismétlés és kameramozgatás is, pl. amikor az erjedt gyümölcstől megrészegülő állatoknál az imbolygásuk érzékeltetésére még a kamerát is hullámoztatják. Hasonlóan járnak el a hangeffektekkel és a a zenével is, pl. a hangeffekt nélkül egy-egy esés nem lenne vicces, de úgy már igen, ha alávágnak egy börleszkhangot. Sokszor a zene ütemére vágják az állatok mozgását, ez megint erősíti a hatást. Egyébként klasszikus darabok, az egyik virágokat mutató jelenet mintha a Fantáziából lett volna átemelve.

Élmény: Tulajdonképpen ugyanaz, mint ma rövid, macskás videókat nézni. Nagyon szórakoztató, ahogy az állatokat emberi tulajdonságokkal felvértezve figyeljük, a rendező pedig igyekszik dramaturgiát keríteni köré, üzenetet sajnos már kevésbé. Vizuálisan és hangban is szépen alátámasztja, szóval nagyobb ambícióval ebből talán sokkal több is lehetett volna. Gyerekeknek szerintem tök jó, bár lehet hogy ma már lassúnak számít.

Érdekességek:

- A Namib-sivatag, ahol a film első harmada játszódik, Afrika délnyugati részén húzódik, a világ egyik legszárazabb vidéke, ezért élővilága is különlegesen egyedi.
- A második rész az Okavango folyón és deltáján játszódik. Ahogy a filmben is elhangzik, nem tengerbe, hanem sivatagba torkollik, a száraz időszakban egészen leapad, majd hirtelen megárad. Állatvilága annyira gazdag, hogy természeti csodának és a Világörökség részének számít.
- A harmadik rész a Kalahári-sivatagé, ő már csak félsivatag.