Artúr filmélményei

A Rainha Diaba (1974)

2019. március 29. 13:49 - Liberális Artúr

Rendezte: Antonio Carlos Fontoura
Műfaj: -
Főbb szereplők:
Milton Goncalves, Odete Lara, Stepan Nercessian, Nelson Xavier

Megjelenés: 1974, Brazília
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB:
7,1

Ajánlott írás: -
Mikor látható: -

Cselekmény: ...avagy kb. "ördögkirálynő". A nőimitátor királynő nem más, mint egy drogbanda feje, akinek az egyik kedvelt szeretője tehetősebb kölyköknek ad el drogot, ami kockázatos, mert ők hajlamosabbak köpni a zsaruknak. A királynő ezért megbízza egyik emberét, Catitut, hogy keressen helyette egy palimadarat. Ő lesz Bereco, a fiatal strici, aki idősödő szerelmét, Isát futtatja. Azt hiszi, eljött a lehetősége és nagy ügyekbe keveredhet, ami így is lesz, a királynő embere pedig gondosan ügyel rá, hogy minden rablásuk helyszínén elhangozzon Bereco neve...

Téma: Sajnos nem találtam túl sok leírást róla. Ami biztos, hogy fontos állomása a melegek filmtörténelmében, illetve állítólag ez volt az egyik első film, ami bemutatott egy droghálózatot. Maga a film azonban kb. exploitation-szintűen gagyi, ezért simán el tudom képzelni, hogy átsiklottam valami felett, ami más megvilágításba helyezi.

Tartalom: Az alapszitu felvázolásával indítunk, amelyben a királynő rapportra hívja főbb embereit, amiért a rendőrség látókörébe kerültek. A következő jelenet már Catitué, aki felfigyel Berecora és meglátja benne a palimadarat. A harmadik jelenet Isáé és Berecoé, egy tipikus gengszterpárosé, ami az idősebb prostiból és a nagyravágyó hülyegyerekből áll. Ezzel nagyjából meg is ismertünk mindent és mindenkit, már csak hagyni kell a helyzetet elfajulni. A karakterek egyszerűek, a címszereplő is csak egy rossz értelemben vett affektáló buzi, nem igazán érezni a karizmáját. A fordulatok néha már bugyután erőltetettek (egy utas illedelmesen megvárja, hogy lelőjék, a helyzet tudatában lévő áldozat őrizetlenül hagyja a pengéjét a támadó előtt... stb.) Sok az erőszak, de nem kegyetlen, mint Scorsese gengszterfilmjeiben, de ez talán csak a korszakból adódik.

Forma: Pedig... A karakterek külsőre legalább látványosak lettek, van púpos, macsó meleg, feminin meleg, nőimitátor és még sok más, ebből lehetett volna többet is kihozni, és ekkor már Jodorowsky után vagyunk. Ha a karakterek nem voltak rendesen megírva, akkor a színészek adhadtak még volna nekik mélységet, de ezt sem tapasztaltam. A zene és a ruhák a korszakot idézően látványosak a mai szemnek. Két dolog volt, ami talán csak a képminőséget jellemzi, talán szándékos: egyes vágások elnagyoltak voltak, mint amikor a videókazetta szalagja ugrott egyet (már amelyik olvasómnak mond ez még valamit). Ez nem művi érzetet keltett, hanem erőteljes váltást a hagyományos vágások folyékonyságával szemben. A másik dolog az az enyhe hullámzás volt, ami jellemzően olyan helyzetekben jelent meg, amikor a karakter erősebb érzelmeket élt át.

Élmény: A történet maga nem volt nagy szám, kivéve ha van valamilyen olvasata, amit nem vettem észre, de amúgy valószínűleg "csak" történelmi jelentősége van. Képileg volt pár izgalmasabb megmozdulása, de összességében inkább tűnt B-kategóriás filmnek.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr8714720889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása