Cselekmény: ...avagy "munka". Balla hordár, egy nap összefut egy szintén Balla nevű mérnökkel, aki felveszi a gyárába a névrokonságnak megörülve. Eközben főnöke, Sissoko azzal nyomasztja, hogy le kellene építeni kétszáz dolgozót. A mérnök Balla felesége a hagyományoknak megfelelően nem dolgozik, pedig kellene a pénz, Sissoko felesége pedig szeretőket tart...

Téma: Mivel a filmről semmit nem találtam, magamara kell hagyatkoznom, így lehet hogy átsiklom néhány jellegzetesen mali téma felett, de összeségében szerintem nem lövök nagyon mellé, ha egy szokásos korabeli, szocialista-jellegű felhívást látok bele, ami a munkásokat összefogásra próbálja serkenteni az elnyomóikkal szemben.

Tartalom: A hordár Balla napjával indítunk, ahogy sokad magával felébred egy tömegszállón, majd dolgozni indul, de nem sok pénze van, mert gyakran kihasználják és fizetség nélkül marad. Szerencséjére belefut névrokonába, ami vélhetően a két család között egykori szolga-gazda viszonyt feltételez. A mérnök Balla felveszi a gyárba, amit igazgat, és ahol viszonlyag jól bánik beosztottjaival. Balla felesége is értelmiségi, de a hagyományoknak megfelelve nem dolgozik. Megjelenik röviden a korrupt közszféra is és a napról-napra élő, különféle csoportok. A hatalmat a Xala főszereplőjéhez nagyon hasonló Sissoko képviseli, akit egyszerre próbálnak szánalmasnak, de egyben romlottnak is bemutatni. A konfliktus végül az lesz, hogy Balla megpróbál a kizsigerelt munkások védelmére kelni, megjelenítve ezzel azt a felhívást, hogy az értelmiségnek és a munkásosztálynak együtt kell működnie a korrupt és élősködő osztályok ellen.

Forma: Formailag a közvetlenebb stílus jellemző rá, azaz nincsenek látványos képek, drámai színészi játék, gazdagító zenei motívumok, de azért játékfilmesebb, mint Sembene nagyon esszészerű stílusa. Van vszont legalább pár jelképesebb kép, mnt pl. ahogy a két Balla együtt sétál a lángoló mezőn, a holttest, az autó üldözése... stb.

Élmény: Szóval benne van a pakliban, hogy valami durván elkerülte a figyelmemet, de szerintem ez is csak egy sok hasonló, szocializmust hirdető film közül, ami 1978-ban kissé már unalmas. Legalább már nem a gyarmati múlttal foglalkozott közvetlenül.

Érdekességek:

- Malit a franciák a 19. század végén - 20. század elején vonták uralmuk alá kisebb nagyobb mértékben, az 1950-es évek végén függetlenedett viszonylag békésen. Nem találtam olyan eseményt, amire a film utalt volna.
- Cisse már eleve filmesként akart elhelyezkedni, ehhez Moszkvában tanult, hazatérte után persze be is tiltották első, kritikus filmjeit.