Téma: A megjelenés éve miatt szeretik Hong Kong Kínához csatolásának analógiájaként tekinteni a két férfi idegenbeli vergődését, viharos kapcsolatát, és ezzel egyet tudok érteni, hiszen a végefelé egy ponton ehhez kapcsolódó hír is elhangzik a filmben. De alapvetően nem ez a lényege, hanem Fai és Po-Ving kapcsolatának ábrázolása, vetületei, fejlődése.

Tartalom: Az alaphelyzetet gyorsan felvázolva megismerjük Fai és Po-Ving se-veled-se-nélküled kapcsolatát és hogy Argentínában ragadnak. Kapcsolatuk alapja személysiégük: Fai a biztos alap, Po-Ving a szenvedélyes, de felelőtlen fél. Eddig akár női-férfi kapcsolat is lehetne, de akkor Fai talán kiszolgáltatottabb lenne, így viszont csak rajta múlik, hogy képes-e továbblépni. A történet első felében újra egymásra találnak lassan, a másodikban egy harmadik fél miatt összevesznek és külön-külön folytatják. Po-Ving azonban nem sok játékidőt kap, elsősorban Fai szemén keresztül látjuk a dolgokat, ő ugyanis képes változni, míg exe csak sodródik. A történet központi jelképe az argentin Iguazu-vízesés, ide igyekeztek eredetileg, aztán pénz (és társaság) híján képtelenek eljutni, így meglátogatása a végén és a szobájukban lévő kis kép róla elég beszédes. Fontos mellékszereplő a nem véletlenül tajvani mosogató, aki ürügyén egyrészt szakítanak főszereplőink, másfelől ő ad tartást később Fainak. Ettől még ugyan magányos marad mindenki, de pozitív hozzáállással, míg Po-Ving továbbra is mélyponton marad.

Forma: Hiába sokadik nagyjátékfilmje Vongnak, az egyszerű kézikamerás felvételtől amatőr elsőfilmesnek tűnik, főleg mivel sokáig fekete-fehérben vagyunk. E színtelenség fejezi ki a kapcsolat és a karakterek érzelemmentes ürességét, amelyek idővel egyre mélyebbé válnak szemünkben, ezzel együtt pedig a színek is egyre telítődnek függetlenül a fakó környezettől. A fojtogató kapcsolatot a szűk terek fejezik ki, annál erőteljesebb az óriási, nyílt viízesés a végén. A helyszínek is ezt szolgálják: Argentínának csak a lepusztult részeit látjuk, Hongkongnak már a szebb arcát (és az utat és a másik féltekét egyszerűen azzal érzékeltetik, hogy fejjel lefelé mutatják :D). A zenében természetesen az argentin tangó működött a legjobban, talán épp ezért választották az országot.

Élmény: Sajnos nem tudtam magam érzelmileg beleélni, és nem a meleg-téma miatt, hiszen a Túl a barátságon nagyon is működött ebből a szempontból. Kevés volt az igazán kifejező jelenet, mint pl. amilyen a végén Po-Ving nyomorának nagy hatásos ábrázolása volt.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Leslie Cheung (Szebb holnap, Vadító szép napok, Ég veled ágyasom), Tony Leung (A szomorúság városa, Vadító szép napok, Csungking Expressz, Szerelemre hangolva), Csang Csen (Szép nyári nap, Tigris és sárkány)