Cselekmény: Második világháború, Egyesült Államok. Steve (Chris Evans) a családi hagyományokat követve, illetve hazafias meggyőződésből szeretne a hadseregben harcolni, de nyeszlet testalkata és betegségei miatt rendre alkalmatlannak találják. Kitartó próbálkozásaira azonban felfigyel a titkos katonai kísérletekben résztvevő tudós (Stanley Tucci), aki épp a szuperkatona megalkotásán fáradozik, Steve pedig belső jelleme miatt alkalmasabb lenne a feladatra, mint a jó fizikumú katonák, hiszen a nagy erővel nagy felelősség jár. A kísérleti szérum beadásával Steve emberfeletti erőre tesz szert és megszületik Amerika Kapitány. Kezdetben marketing célokra használják, de amikor a front közelében turnézik és megtudja, hogy barátja, Bucky (Stan Sebastian) fogságba esett, egymaga kiszabadít többszáz foglyot. Ekkor találkozik a Vörös Koponyával (Hugo Weaving), aki egy titkos náci csoport, a Hydra vezetője. Az ő feladatuk szuperfegyvereket kifejleszteni, amihez a mitikus tesseract energiáját használják fel. Bár sikerül legyőzni a Vörös Koponyát, hogy mentse a civileket, Amerika Kapitány a szuperbombákat szállító repülőt belevezeti az Antarktisz jegébe, feláldozva önmagát. Hetven évvel később találnak rá jégbefagyva, de élve...

Téma: Az első részben a Vörös Koponya felsűbbrendűségét kell egyszerűen letörni, a második azzal árnyalja a képet, hogy az ellenség lehet épp belső is, a harmadik rész pedig a szabadságot áldozná fel a biztonság oltárán. A három film három különböző téma köré épül, de van egy fő íve, ami a Kapitány megingathatatlan értékrendje, ami viszont különböző helyzetekben, a változó korral konfliktusba kerül. Ezek a témák a képregényből adódnak, ugyanis első megjelenésekor a szuperhős az 1940-es években még egyértelműen odasózhatott a németeknek, az 1970-es években azonban a Watergate-ügy miatt odaveszett a kormányba veszett bizalom, a harmadik téma pedig korunk egyik sajnos már lefutott kérdése, a szabadság vs biztonság.

Tartalom: A hosszra való tekintettel nem megyek bele részletesebben a tartalom elemzésébe. Az első rész jogosan bírált ugyan, de szándékosan volt egy álnosztalgikus, ötlettelen, már-már stilizált fantasy, amelyben megismertük Amerika Kapitányt, aki gyengesége miatt az elnyert erővel képes felelősen bánni és idealistaként mindig a jó(nak gondolt) utat választja. De ez még az 1940-es években játszódott, így amikor magához tért napjainkban, nemcsak a technológia változott meg, de a titkosszolgálatok is. A második rész ezzel rögtön realisztikusabb, összeszedettebb lett, a helyes út pedig már korántsem egyértelmű, a Kapitány idealisztikus elképzeléseivel szemben ugyanis a titkosszolgálat gyakorlatiasabb és hajlandó rosszat tenni a nagyobb jó érdekében. Ez a rész az 1970-es évek politikai thrillereit akarta megidézni, ahol a megbízhatónak tartott szervezetekben titkos összeesküvők bújnak meg - ebből egy-két, sejthető fordulat lett, de sokkal izgalmasabb, feszültebb volt az első résznél. A harmadik rész végképp megkérdőjelezi a Kapitány elveit, de ő kitart amellett, hogy ha áldozatokkal is jár, helyesen kell cselekedni, míg az ellenoldal szerint az áldozatokat kell mindenáron elkerülni. Ez a rész nem az 1940-es és az 1970-es évek világát idézi már, hanem a Bosszúállókét a megfelelően adagolt akció-humor-dráma eleggyel. A Kapitány tehát keveset változik, környezete annál inkább, vagyis inkább tágul, ugyanis míg az első részben egyértelmű főszereplő, a másodikban már szinte egyengrangú társa a Fekete Özvegy, a harmadikban pedig végképp elvész a szuperhősök között, épp csak egy perccel kap több játékidőt Vasembernél.

Forma: A tartalomoz hasonlóan itt is látható a fejlődés: az első rész teljesen ötlettelen, életszerűtlen, az akció csak jelképes értékű, az ellenfelek mindent megtesznek, hogy véletlenül se találják el a Kapitányt és mindig egyesével támadjanak rá. Az animálást alapvetően nem szeretem, mert látványosan gagyi, de itt remekül oldották meg, hogy a Kapitány a szuperhőssé válás előtt csenevésznek tűnjön. A második és a harmadik rész akció szempontjából lényegesen jobb, több olyan verekedős jelenet is van, ami szépen megkoreografált és nem animálták szét (a lift, a lépcsőház). Itt a problémát csak az állandó kamerakapkodás jelenti, amit lehet hogy csak azért nem bírok követni, mert már öreg vagyok, de szívesen meghallgatnám a tizenévesek élményét is.

Élmény: Az első rész nagyon gyengén indult, a későbbiek jóval jobbak, főleg az utolsó rész volt már egy az egyben Bosszúállók szintű. Ilyen volt az élményem is: szórakoztató, de nem egy örök klasszikus, pedig felvetett izgalmas témákat. A Bosszúállók pontosabb megértéséhez fontos lehet (és viszont).

Érdekességek:

• Korábban láttuk a Bosszállókat leszámítva: Tommy Lee Jones (Love Story, Sötét zsaruk, Nem vénnek való vidék), Hugo Weaving (Babe, A mátrix, A gyűrűk ura, V mint vérbosszú, Transformers), Stanley Tucci (Spotlight), Samuel L. Jackson (), Toby Jones (Mezítelenül, Harry Potter, Bosszúállók), Richard Armitage (Csillagok háborúja), Scarlet Johansson (Elveszett jelentés, A tökéletes trükk, Bosszúállók), Anthony Mackie és Jeremy Renner (A bombák földjén, Bosszúállók), Robert Redford (Butch Cassidy és a Sundance kölyök, A nagy balhé, Az elnök emberei), Ng Chin Han (A sötét lovag), Gary Sinise (Forrest Gump, Apolló 13, Halálsoron), Thomas Kretschmann (A zongorista, Bosszúállók), Don Cheadle (Boogie Nights, Bosszúállók), John Slattery (Spotlight, Bosszúállók), Martin Freeman (Igazából szerelem, Haláli hullák hajnala, Vaskabátok), Marisa Tomei (A pankrátor, Bosszúállók), Alfre Woodard (12 év rabszolgaság)
  
• Evans és Johansson több párbeszédüket maguk írták, mivel annyi filmben játszottak már együtt, hogy teljesen összeszoktak.
  
• Jó húzás volt megnyerni Robert Redfordot a második részhez, hiszen az 1970-esévekben, amely korszakra a film próbál hajazni, épp ő szerepelt több hasonló politikai thrillerben is. De az még cukibb, hogy állítólag azért vállalta a szerepet, mert unokái Marvel-rajongók.
  
• Amerika Kapitány 1941-ben született meg a háborús helyzetre való tekintettel az egyik első Marvel-szuperhősként és óriási sikere volt a háború végéig.
• A második rész elején, ahol Amerika Kapitány felírta magának, mit kell bepótolnia az elmúlt hetven évből, a listából több különféle változat készült attól függően, hogy hol mutatták be a filmet.