Rendezte: Ryan Coogler
Műfaj: szuperhős
Főbb szereplők: Chadwick Boseman, Michael B. Jordan, Lupita Nyong'o, Danai Gurira, Martin Freeman, Daniel Kaluuya, Letitia Wright, Winston Duke, Sterling K. Brown
Megjelenés: 2018, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/fekete-parduc-black-panther/movie-188768
Cselekmény: Az Amerika Kapitány: Polgárháború (2016) után vagyunk, amelyben ugye Wakanda királyát megölték. És hogy mi az a Wakanda? Egy kelet-afrikai ország, ahová sokezer évvel ezelőtt egy meteorit esett. A meteorit anyaga a különleges vibranium, aminek hatására a környezetében lévő virág elfogyasztása emberfeletti erővel ruházza fel az embert, ráadásul az anyagnak köszönhetően az ismertnél sokkal fejlettebb technológiákat dolgoztak ki a wakandaiak, ugyanakkor el is rejtőztek a világ elől. A Fekete Párduc pedig a virág elfogyasztója, amely cím uralkodóról-uralkodóra száll, és mivel ugye Wakanda királya meghalt, ezúttal fia, T'Challa (Chadwick Boseman) a soros. Eközben a vibraniumról már korábban tudomást szerző gengszter, Klaue (Andy Serkis), aki már korábban is lopott belőle, ezúttal egy múzeumból tulajdonít el egy wakandai régészeti leletet, amit megpróbál eladni. T'Challa a nyomába ered...
Téma: A fő szál igazából még csak ez után indul, úgyhogy pici spoiler: egy Amerikában magára hagyott wakandai árva bosszút esküszik a királyi család és a feketéket elnyomók ellen, és wakandai fegyvereket adna a kezükbe, hogy a feketék uralkodjanak ezentúl világszerte. Na most vagy én vagyok helikopter vagy mindenki más a hülye, de félelmetes, hogy mennyire nem ugyanazt láttuk a történetben. Teljesen érthető módon adja magát, hogy a wakandai paradicsom az elnyomott afroamerikaiak inverze, de valahogy ezen a ponton megálltak a "rasszista" kritikák és nem foglalkoztak a teljesen egyértelmű fő motívummal, ami az izolacionista politika, ami épp az Egyesült Államokra volt jellemző. A történet végére főhőseink arra a következtetésre jutnak, hogy nem élhetnek többé elzárkózva és nagylelkűen meg kell osztaniuk mindenkivel eredményeiket.
Tartalom: A rövid bevezetőben elmesélik Wakanda és a Fekete Párduc történetét, egy akciójelenettel megmutatják a képességeit és technológiai fejlettségüket, majd a királycsinálós rituálé során némi betekintést nyerünk a wakandai társadalomba is. Már az első akciójelenettel T'Challa szívszerelme révén bevezetik a fő témát is, a lány ugyanis nem tudja tétlenül nézni az emberek nyomorát, és segíteni próbál, hiszen megteheti, miközben a wakandai hagyományos álláspont az elzárkózás, ami szavatolja békéjüket. A sztori ott kezdődik el igazán, amikor színre lép és kiderül kicsoda Erik és mi a terve. Ő ugyanezt veti Wakanda szemére, hogy a sokévszázados szenvedés ellen nem tettek semmit, és most itt a visszavágás ideje, és teljesen mindegy, hogy most feketékről van szó, rabszolgaságról és gyarmatosításról - viszont ez adja a sztori lelkét, pontosabban Erik karaktere. Nélküle baromi unalmas lenne az egész, Erik viszont egy hús-vér afroamerikai (és nem afrikai, mint Wakanda), és hiába nem mutatják, értjük, hogy ő az a tipikus amerikai gettóban felnőtt gyerek, aki a saját bőrén tapasztalja meg még most is a rabszolgaság örökségét. A dühe jogos, érvei érvényesek. Akcióból egyébként most nincs olyan sok és nem is grandiózusak, sőt, kb. a fele akciójelenetekben Fekete Párduc erejétől megfosztva verekszik. A humor mérsékelten van jelen.
Forma: A képi világ marveles, minden oké, semmi izgi. Az animáció nekem sok, nem tudták élethűre megcsinálni Wakandát, pedig... de erről majd később. A díszlet, a jelmezek... rasszisták? Olyan, ahogy Amerikában elképzelik Afrikát. Értem, hogy egy modern, de afrikai hagyományokat is megjelenítő világot akartak csinálni, de ez így olyan végtelenül leegyszerűsítő, mintha az európai emberek katedrálisok és felhőkarcolók között élnének cilindert és lovagi páncélt hordva. És az utcán még így is fonott kosarakat árulnak b*zmeg a világ legfejlettebb, futurisztikus országában. A költségvetés nem volt kicsi, de a nagy harcjelenetben alig pár tucat ember vett részt. A film lelke a színészekben-karakterekben rejlik, és ők jók. T'Challa a kevésbé izgalmas, de az ő arca is hitelesen meleg. A kedvencem a fegyverkereskedő volt, őszinte élvezettel gonoszkodott. De a film szíve, ahogy a sztoriban is említettem, Erik volt, akinek átéreztük dühös keserűségét. A zenére nem emlékszem.
Élmény: Elvárásokkal ültem neki, mert sokszor olvastam, hogy ez milyen jó film, és bár kétségtelenül valóságosabbnak és komolyabbnak hatott az afroamerikai helyzet miatt, önmagában azért nem egy hű de nagy film. A sztorival nem volt bajom, a színjáték tetszett. Tudod, hol bukott el szerintem a film attól, hogy jó legyen? Wakandánál. Van egy ismeretlen, földi, futurisztikus város és nép, és a filmben szinte semmit nem látunk ebből, holott egy rendes filmben erre ment el volna egy óra legalább, hogy ámulhassunk rajta. Valódi díszletekkel, városképpel, járművekkel, nem pedig animáltakkal. Sokan mérföldkőnek tartják, mert egy nagyköltségvetésű, nagy bevételt hozó film szinte kizárólag afroamerikai stábbal, afroamerikai történettel.
Érdekességek
- Korábban láttuk:
- Chadwick Boseman, Florence Kasumba és Sebastian Stan (Amerika Kapitány, Bosszúállók)
- Lupita Nyong'o (12 év rabszolgaság, Csillagok háborúja)
- Danai Gurira (Mother of George, Bosszúállók)
- Martin Freeman (Igazából szerelem, Haláli hullák hajnala, Vaskabátok, Amerika Kapitány)
- Letitia Wright, Winston Duke és Angela Bassett (Bosszúállók)
- Forest Whitaker (Szakasz)
- Andy Serkis (A gyűrűk ura, A tökéletes trükk, Bosszúállók, Csillagok háborúja, Batman)
- John Kani (Amerika Kapitány)
- Isaach de Bankolé (Casino Royale, Szkafander és pillangó, Mother of George)
- Danny Sapani (Csillagok háborúja)
- Connie Chiume idén hunyt el 72 évesen.
- John Kani fia Atandwa Kani (a király és a fiatal király szerepében)
- A Fekete Párduc karakterét 1966-ban írták meg a polgárjogi mozgalomra reagálva. Nincs köze a Fekete Párducok politikai szervezethez, ők később jöttek létre.
- Kis extra a Marvel-filmekhez az átláthatóság kedvéért:
VÉGTELEN |
MULTIVERZUM |
I. fázis:
II. fázis
III. fázis
|
IV. fázis
V. fázis
|
Országinfó
- Földrajz: Az Egyesült Államok Észak-Amerikában van, a világ egyik legnagyobb országa, százszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata kiterjedésének köszönhetően hol trópusi, hol sarkvidéki.
- Társadalom: Kb. 330 millióan lakják, ezzel a világ egyik legnépesebb országa; kb. kétharmaduk európai (elsősorban német) felmenőkkel bír és keresztény. Gazdasága a legfejlettebbek egyike, ahogy demokráciájuk is, ám ehhez képest nagyok a társadalmi különbségek.
- Történelem: Az emberiség bő 15 ezer évvel ezelőtt érkezhetett Amerikába Közép-Ázsiából, akik helyenként megmaradtak a gyűjtögető-vadászó szinten, helyenként fejlett mezőgazdaságot hoztak létre. Az európai felfedezők és gyarmatosítók a 15. században érkeztek meg, az őslakosokból pedig mára mindössze a népesség 1%-a maradt, miután háborúskodások és járványok során kihaltak. Az Anglia uralta területek öntudatos telepesei 1776-ban kinyilvánították függetlenségüket és a 19. század során a kontinens nyugati partjáig terjeszkedtek. Az egyik legnagyobb történelmi traumájuk a 19. század közepén bekövetkezett polgárháború, amely a rabszolgaság eltörlése és politikai törésvonalak mentén tört ki. A földosztások, a vasutak, az iparosodás, a modern találmányok, a bankszektor erősödése a 20. századra a világ legnagyobb gazdaságává tette az országot. Az első és a második világháborúk tovább gyengítették Európát, így Amerika szuperhatalommá válhatott gazdasági és katonai értelemben is, csupán a Szovjetunió tudta vele felvenni a versenyt néhány évtizedig. Innentől kezdve aktív külpolitikát folytatva jelentősebb háborúkat vívtak Koreában, Vietnámban, Afganisztánban és Irakban.
- Film: A film és a mozi egyik bölcsője Amerika, az első fennmaradt amerikai film az 1890-es, Edison műhelyében kikísérletezett Csínytevések. Az első világháború miatt az európai stúdiók elbukták a versenyt az amerikai vetélytársaikkal szemben, akik az emblematikussá váló Hollywoodba telepítették székhelyeiket; innentől kezdve az Egyesült Államoké a mai napig a legnagyobb filmipar. Innen származik számos filmnyelvi megoldás, újítás, innen terjedt el a hangos és a színes film. Fontosabb filmek a blogról:
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Egyesült Államok: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Egyesült Államok: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)