Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Szellay Alice, Görbe János
Megjelenés: 1942, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,5
Ajánlott írás: https://www.secondrundvd.com/release_people.html
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/emberek-a-havason--emberek-a-havason/movie-3247
Cselekmény: Anna és Gergő a magas hegyekben élnek, újszülöttjük épphogy túléli a telet, de tavaszra látszólag minden jóra fordul, amikor váratlanul a területet birtokló cég képviselője elzavarja a helyi közösségek, mert nekilátnik kivágni a hegy erdőit. Csak főhőseink maradhatnak, hogy az erdőt jól ismerő emberekként dolgozzanak favágóként. Közben Annát megkívánja a munkafelügyelő és kishíján megerőszakolja, amibe az asszony belebetegszik. Hogy a lelki sebeket orvoslják, elzarándokolnak Csíksomlyóra...
Téma: Alapvetően nem gondolom, hogy lenne egy központi témája, inkább motívumok vannak, mint amilyen az idilli természettel harmóniában élő ember és a modern/iparosodott/városi ember ellentéte, az intézményesített vallás és a belülről fakadó spiritualitás kapcsolata, de megjelennek társadalmi kérdések is a kiszolgáltatottak... kiszolgáltatottságáról.
Tartalom: Kemény téli képekkel indítunk és zárunk, beteg újszülöttet próbálnak megkereszteltetni főhőseink, ám a pap elérhetetlen, így jobb híján ők maguk keresztelnek a maguk módján, majd hordozzák körbe az erdőben bemutatva a tájnak, fáknak, állatoknak. Ez a keresztény vs természeti vallás motívum többször megjelenik (a búcsú, a temetés), és a szereplőinknél a kettő jól megfér. A következő motívum a civilizáció megérkezése előbb a faipari cég megjelenésével, ami mindjárt magával hozza a jogot is a helyiek természetes igazságérzetével szemben, majd a városias életmódot, ami később máshogy is folytatódik (szobabérlés, temetkezés, tárgyalás). Ehhez kapcsolódik részben a szociálisabb vetülete a történetnek, hiszen Annáék teljesen kiszolgáltatottak a rendszernek (törvény szerint nem folytathatják addigi életmódjukat, de a pénz, amit a rendszertől kapnak kevés a rendszerben való megéléshez - ld. a temetkezést). A karakterek nincsenek túlgondolva, a havasiak egyszerűek és talpig jók, a civilizáltabb világból érkezőek érzéketlenek vagy gonoszak.
Forma: A stáblista is szokatlan már, ahogy egy kopjafára van felvésve, de ezután sem kell csalódnunk, felvonultatja a film kora stílusait a német expresszionizmustól a szovjet montázsokon és a francia lírai realizmuson át az amerikai noirokig. A rövid felvezető megadja a spritiuális-természeti alaphangot azzal, ahogy a narráció alatt hozzáillő tájképmontázst mutat; ez végig a fő motívuma lesz a filmnek, a rendező célja is az volt, hogy a természet harmadik szereplő legyen vagy inkább az ember jelenjen meg a részeként, mintha Malickot akarná előrevetíteni (egy kritika szerint Dovzsenkót, ami helytállóbb lehet). Az amúgy is vadregényes tájat a meredek hegyeivel és fenyőivel ügyesen hangsúlyozzák az alsó és felső kameranézetek, de a karakterek érzései is megjelennek dőlt szögekkel, az árnyékos vagy épp átszűrődő napfényes megvilágítással, illetve ott a remek erőszak-jelenet, ahol gyors vágások és az egész helyett közeli részek mutatásával érnek el zaklatottságot. Persze nem tökéletes, a gyorsítások pl. feleslegesek és komikusan bénák, és számomra messze a leggyengébb pont a mesterkélt szövegeket mesterkélten előadó színészek voltak, különösen Anna részéről (szentimentális mondatok teátrális előadása távolba meredve, miközben egy paraszthoz a legkevésbé illő módon agyon volt sminkelve). Pedig az általános nézet szerint épp az a film fő dicsérete, hogy neorealista előfutárként amatőr színészekkel játszatott egyszerű embereket valódi helyszíneken, bár ez inkább kényszer volt a rendező részéről a szűkre szabott költségvetés miatt.
Élmény: Remek indítás volt a magyar filmes projektemhez, épp azon korszak elemeit elevenítette fel a szemtelenül fiatal rendező, amelyek miatt szeretem a filmeket, ráadásul nemcsak magyar viszonylatban jelentett egy magasabb esztétikai szintet, hanem a neorealista vonásai miatt nemzetközi jelentősége is van.
Érdekességek:
- Szellay Alice (Anna) a rendező felesége volt
- Görbe János (Gergő) Görbe Nóra (Linda) apja; a szakma belterjessége miatt sok ismerős név fog egymáshoz kapcsolódni még...
- A filmet bemutatták a Velencei Filmfesztiválon nagy siker mellett, de Németországban túl katolikusnak találták, így nem került forgalomba. Eközben persze itthon is támadták, mert vagy nem volt elég katolikus vagy nem volt elég propagandisztikus; később pedig mert az alapmű szerzőjének fasiszta nézetei voltak nemkívánatosak a kommunista vezetésnek.
- A film apropója az alapjául szolgáló 1930-as évekbeli novellák mellett az volt, hogy az erdélyi születésű rendező a második világháborúban katonaként maga is az Erdélyt visszafoglalók között volt.