Artúr filmélményei

A Pál utcai fiúk (1969)

2020. március 21. 17:23 - Liberális Artúr

Rendezte: Fábri Zoltán
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Törőcsik Mari, Pécsi Sándor, Kozák László

Megjelenés: 1969, Magyarország

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
7,9

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-pal-utcai-fiuk-a-pal-utcai-fiuk/movie-1978

Cselekmény: 1902, Budapest. A kis Nemecsek a Pál utcai fiúk bandájának legkisebbje és így rangban is a legalacsonyabb. Egy nap iskola után felfedezi az ellenséges banda, a vörösingesek vezetőjét a területükön, a focipályának használt építkezési területen, a grundon, aki heccből belopózott hozzájuk. Miután erről beszámol a többieknek, bosszúból a banda vezetőjével, Bokával belopakodnak a vörösingesek területére. Megdöbbenésükre a vörösingesek között találják saját bandájuk egyik tagját, Gerébet, de Boka megkéri Nemecseket, hogy egyelőre erről ne szóljon senkinek. Eközben a bandán belül tagja a "gittegyletnek" is, akik különösebb cél nélkül gittet gyűjtenek. Amikor Nemecsek látja Gerébet rosszban sántikálni, szó nélkül utánaered otthagyva a gittegylet gyűlését, amiért a többiek lefokozzák gondnoki tisztjéből...

Téma: Örökérvényű történetként szokták feltüntetni a felnőttéválásról olyan értékeket közvetítve, mint a hűség, hősiesség... stb., de a történet mégiscsak egy tragikusan gúnyos végbe vezet, amely ezeket értelmetlenné teszi... vagy nem? Emellett megidézi a korhangulatot és talán túl korai, de mintha beleláttam volna az első világháborút is.

Tartalom: Hamar megismerkedünk a fiúkkal, a két bandával, szerencsére van egy-egy jellemvonásuk vagy külsődleges jegyük, amivel könnyen megkülönböztethetőek (az alapregény írója egyébként saját osztálytársairól mintázta őket). Ha a szigorú katonás rend alapján működő bandák még nem is, a gittegylet mindenképpen ráébresztheti a nézőt, hogy a felnőtt világ leképezése a gyerekek szintjén is megjelenik, csak épp valódi tartalom nélkül teljesen értelmetlenül ("Minek a tagdíj? Hát hogy be legyen fizetve!"). Akinek ez a fajta humor jön be, az élvezni fogja ezt a számonkérős jelenetet és a befejezést. Kisikolásként olvasva persze csak Nemecsek hősiességét láttam és az elszenvedett igazságtalanságokat, mai szemmel már sokkal inkább kora társadalmát. Vélhetően a legerősebb jelenetnek Nemecsek bátor kiállását szánták, ami nagyon emlékeztetett a Tizenkét dühös emberre, de nálam valamiért nem működött... talán a gyerekszínészek miatt, talán a felvezetés hiánya miatt.

Forma: Most el lehetne filózni azon, hogy van-e és mi értelme olyan filmfeldogozásokat készíteni, amelyek nem a film nyelvén szólalnak meg, hanem csak illusztrálni akarják az irodalmi alapanyagot, mert elsősorban ez a film is ilyen. Elvileg szöveghűen követi a regényt, de csak ritkán tesz hozzá. Ilyen pl. a verkli, aminek a zenéje és jelképessé váló képe rendre visszaköszön (Petrovics zenéje) vagy a végén Boka gondolatai. A gyerekszínészek rendben voltak, az akciójelenetek rendben voltak, az utószinkron kicsit zavaró tud lenni (a forgatás amerikai-magyar kooprodukció lévén angolul folyt), de nem ítélhető el érte. Szerencsére sikerült úgy válogatni a gyerekeket, hogy ha nem az arcukból kifolyólag, akkor öltözetük alapján könnyen meg lehetett őket különböztetni.

Élmény: Ezt a történetet még valószínűleg az is fújja kívülről, aki még csak nem is olvasta  akönyvet, annyira benne van a köztudatban (bár kíváncsi vagyok, hogy a fiatalabbaknál is közös alapélménynek számít-e). Így aztán bár megepetés nem ért, felnőtt szemmel máshogy láttam, mint kb. harminc évvel ezelőtt olvasva.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Törőcsik Mari (Körhinta, Csend és kiáltás), Pécsi Sándor (Talpalatnyi föld, Bakaruhában), Kozák László (Körhinta, Bakaruhában, A tizedes meg a többiek)
  • Színészdinasztiák: Törőcsik Mari férje Bodrogi Gyula; Kozák László felesége Lórán Lenke;
  • Még életben vannak: Törőcsik Mari (84), Jancsó Miklós (67), John Moulder-Brown (67), Anthony Kemp (65), Némethy Attila (63)
  • Molnár népszerű író volt világszerte, ez a regénye is több országban jól ismert. Kétes dicsőség, hogy Azerbajdzsánban azután vált népszerűvé, hogy magyarországi börtönévei alatt lefordította és hazavitte az azeri baltás gyilkos.
  • Számos filmfeldolgozása született itthon és külföldön is, az első 1917-ben, a legutóbbi 2003-ban.
  • Akit érdekel: az eredeti helyszíneket nemrég körbejárták és a közelben emlékmű is készült.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr115518518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2023.11.14. 04:04:15

Ezúttal egyáltalán nem vitatkozom veled. Korekt filmes munka, de számomra sem adott hozzá semmit a regényhez. Nem biztos egyébként, hogy ez olyan nagy baj. Klasszikus regényeg esetén lehet, hogy az lokozna felháborodást, ha valami nagyon mást vagy egyénit készítenének belőle. A különleges filmes megoldások talán a rendezői filmek sajátja inkább... Én ezt az egy feldolgozást láttam a regényből, nem tudom, hogy a többi milyen lett...
süti beállítások módosítása