Cselekmény: 1944, Budapest. Egy négytagú baráti társaság a kocsmában beszélgetve italozik, csatlakozik hozzájuk egy idegen fényképész, Keszei is. A beszélgetések során mindenféle témát érintenek, Keszei szerint például az igazság, az erkölcs relatív, míg az asztalos Kovács (Horváth Sándor) szerint az a jó a kisemberségében, hogy nem jár vele a hatalmasok erkölcsi felelőssége. Az órás Gyurica (Őze Lajos) ekkor felvet egy dilemmát: ha újjászületnének, vállalnák újra a szenvedő, de tisztességes kisember szerepét vagy inkább a lelkiismeretfurdalástól egyáltalán nem szenvedő, tisztességtelen hatalmas életét szeretnék maguknak, aki jelen álláspontjuk szerint erkölcstelen?

Téma: Spoiler virágnyelven: Pechükre egy pedagógiai gyakorlat részei lesznek, amely a hatalomgyakorlás helyes kivitelezéséről szól, azaz arról, hogy a tömeget, az átlagmebert nem elég kényszeríteni, meg is kell törni, hogy uralkodhassanak felettük - ekkor kénytelenek élesben válaszolni a fenti dilemmájukra. Válasz nincs rá, ahogy egyéb felvetett erkölcsi álláspontokra sem.

Tartalom: A történet három főbb részből áll, az elsőben az asztal mellett beszélgető karakterek természetét ismerhetjük meg: a kocsmáros Béla nem túl okos, de cserébe lobbanékony; az órás Gyurica rosszindulatú megjegyzésekkel hozza zavarba a többieket; a fényképész Keszei idealista és gyámoltalan benyomást kelt; a könyves Király szeret kérkedni; az asztalos Kovács pedig valóban a tipikus kismeber, aki még gondolni se mer rosszra. A második részben mindenki a maga módján megválaszolja magának a kérdést, a harmadikban pedig élesben is kénytelenek lesznek rá. E harmadik rész felvezetőjeképp a másik szemszögből is megfigyelhetjük a dolgokat, amiben a fiatal, lelkes kezdő egyszerűen csak megalázni és elpusztítani akarja az ellenségeit végtelenül undorító módon (persze ez egyéni, kit mivel lehet kihozni a sodrából), míg tapasztaltabb felettese sokkal inkább az ellenség lelkét akarja megsemmisíteni, nem a testét. Végül a bibliai választáshoz érünk (amúgy is tele van keresztény utalásokkal a címtől Keszei alakján át a jézusi figuráig): megtagadják főhőseink hitüket vagy nem?

Forma: Bár az alapmű regény, nem véletlenül volt könnyű színpadi darabbá alakítani, a cselekmény nagyobb része egy-egy szobában játszódik, a kamerának ezt kell izgalmassá tennie, ezért hasonlítják sokan az első harmadot legalábbis a Tizenkét dühös emberhez. Itt még pluszban rátesz egy lapáttal az, hogy nemcsak tudjuk, milyen veszélyes a helyzet, de kívülről beszűrődő hangok alapján (bombázás, lövés, rohanó csizmák) meg is tapasztalhatjuk. A fő jelkép a közismert Bosch-festmény, aminek részleteit rendre bevillantják, majd Király lázálmában rekreálják is. A kamaradráma-jellegből adódóan azonban a lényeg a színjátékon van, akik közül számomra Béla és Kovács karakterei voltak a leghitelesebbek és legdrámaiabbak, a többiek életszerűtlenebbek voltak. A vásári zene durván elütött a hangulattól. Lehet ez volt a cél, de engem zavart. Szerencsére ekkoriban újították fel jelentősen az egyik budapesti környéket, így egészen látványos robbanás is belekerülhetett.

Élmény: Tegnap pont azért sírtam még, mert nem volt elég segítőkész a film, ezúttal nincs ilyen probléma, szépen kézenfognak és végigvezetnek bennünket rajta. Kapunk egy izgalmas kérdést, amin rágódhatunk, drámai jeleneteket, a kelleténél kevesebb látványelemet, de azért nem panaszkodhatunk. Ami a problémám, hogy tizenévesen már láttam a filmet és másodjára sajnos már messze nem volt annyira hatásos, de azért működött.

Érdekességek:

• Korábban láttuk:
  
  • Őze Lajos (Szegénylegények, A tanú)
  • Márkus László (Bakaruhában, A tizedes meg a többiek)
  • Horváth Sándor (Szindbád)
  • Vándor József (Bakaruhában)
  • Bánffy György (Tűzoltó utca 25)
  • Latinovits Zoltán (Szegénylegények, Csend és kiáltás, Szindbád)
  • Cserhalmi György (Még kér a nép, Szerelmem Elektra)
  • Békés Rita (Apa, szerelmesfilm, Tűzoltó utca 25)
• Színészdinasztiák:
  • Dégi István felesége Schütz Ila;
  • Latinovits Zoltán élettársa Ruttkai Éva;
  • Apor Noémi testvére Várkonyi Zoltán;
  • Békés Rita testvére Békés Itala;
• Apor Noémi (Kovácsné) férje a rendező volt.
• A bibliai ötödik pecsét:

És mikor felnyitotta az ötödik pecsétet, látám az oltár alatt azoknak lelkeit, akik megölettek az Istennek beszédéért és a bizonyságtételért, amelyet kaptak.

És kiáltának nagy szóval, mondván: Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak? Akkor adatának azoknak egyenként fehér ruhák; és mondaték nékik, hogy még egy kevés ideig nyugodjanak, amíg beteljesedik mind az ő szolgatársaiknak, mind az ő atyjuk fiainak száma, akiknek meg kell öletniök, amint ők is megölettek.