Rendezte: Chantal Akerman
Műfaj: avantgárd, dokumentum
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1976, Franciaország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,3
Ajánlott írás: http://epa.oszk.hu/03500/03508/00029/pdf/EPA03508_filmszem_2018_01_06-19.pdf
Mikor látható: -
Cselekmény, téma, tartalom: ...avagy kb. "újdonságok otthonról". Chantal Akerman, a film rendezője New Yorkba költözött Belgiumból, a város életképeit mutogatja, közben felolvassa anyjától kapott leveleit. A levelek alapján a szülők egy ruha boltot visznek, tipikus betegségekkel küszködnek, hiányolják lányukat és hogy nem ír elég gyakran. Bár a beszámolókban van egy-két esemény, cselekménynek ezt nem nevezhetjük. Innentől kezdve tehát kicsit át kell kapcsolnunk az agyunk és nem arra figyelni, hogy mi hangzik vagy nem hangzik el, hanem hogy formailag mit jelent ez az egyoldalú, a megszólított által felolvasott, térben és időben elcsúszott kommunikáció. Önmagában nyilván semmit, a cím nem segít nekem legalábbis, bár beszédes, hogy angol és nem francia. Itt is elcsúszik a dolog, hiszen az újdonságok már megtörténtek, az otthon pedig már nem Belgium.
Forma: Szóval a képekben kellene keresnünk a megoldást, de velem pechetek van, mert laikus vagyok, így aztán nem sikerült összekötnöm a látottakat a tartalommal. Továbbra is csak addig tudtam eljutni, hogy teljesen el van csúszva a két állapot minden tekintetben egymástól, de hogy ez mit akar kifejezni, azt nem értem, és ebben nem segítettek a leírások sem. A new yorki életképek nem a város jellegzetesen ismert pontjait mutatják, hanem azokat elkerülik; nem életképeket látunk, hanem szinte mozdulatlan, szinte kizárólag egyedül lévő embereket, és tömeg sincs, inkább kihaltak az utak, utcák. A kamera többnyire statikus, amikor mozog, akkor sem a kamera mozog, hanem a játékidő egy jelentős részét kitevő metrózás, autózás. Mintha minden az ellenkezője lenne a szokásosnak. A beállítások időnként geometrikusak, de egyáltalán nem mindig. A színek fakók, de ez lehet az én változatom hibája. A felolvasás monoton, zene nincs, a városi zajt hol lenémítják, hol úgy felhangosítják, hogy elnyomja a felolvasás hangját. A felolvasás látszólag véletlenszerűen indul, nem tudtam rájönni, mitől függ, hogy hosszabb csend jön vagy újabb levél. A film végén hajóra szállva elhagyjuk a ködbe vesző várost.
Élmény: Sajnálom, lehet, hogy csak egy hajszálnyira vagyok a megfejtéstől, de néha a legnyilvánvalóbbat sem veszem észre, szóval nem tudom, mire akart kilyukadni Akerman. Ettől függetlenül ne ijesszen el senkit ez a poszt, nem nehéz film, csak látszólag semmitmondó. Ezzel együtt is érdekes látni az ötven évvel ezelőtti New Yorknak ezt az arcát.
Érdekességek
- Plusz dimenziót ad a filmnek, ha tudjuk, hogy Akerman 21 évesen, még filmes karrierje beindulása előtt költözött New Yorkba bő egy évre, ahol megismerkedett több befolyásos avantgárd filmessel, pl. Michael Snow-val (ld. Hullámhossz (1967)), illetve hogy holokauszttúlélő anyjával nagyon szoros volt a viszonya (nem véletlen, hogy anyja 2014-es halála után, 2015-ben lett öngyilkos). A felvételeket 1976-ban visszatérve, immár befutott filmesként készítette.
Országinfó
- Földrajz: Franciaország Nyugat-Európában van, de világszerte vannak még területei Óceániától Amerikáig. Hétszer nagyobb Magyarországnál, éghajlata és földrajza változatos, a déli mediterrántól az északi hegyvidékiig terjed. Itt található Európa legmagasabb hegye.
- Társadalom: Közel 70 millió lakosa van, túlnyomó többségük francia, kb. fele keresztény, bő harmada ateista, gazdasága az egyik legfejlettebb, alacsonyak a társadalmi különbségek és fejlett a demokráciájuk.
- Történelem: Franciaországot már közel kétmillió éve lakják, de igazán csak kb. tízezer éve állandósult és gyarapodott népessége a jégkorszak végével. Az i. e. 5. század óta főleg a kelta gallok lakták, amíg Róma az i. e. 1. században el nem foglalta. Germán népek már a 3. századtól támadták a területet, míg végül az 5. századra összeroppant Róma és germán királyságok vették át a helyét, közülük is a frankok nőttek a legnagyobbra. A 8. században sikeresek ellenálltak az arab hódításnak, de a 9. század viking támadásainak már nem sikerült, így fordulhatott elő, hogy pl. az ország egy részének hercege az angol uralkodó lett, illetve hogy a királyság egy polgárháború után három részre oszlott, ennek nyugati harmada lett a mai Franciaország. A fentiekből adódóan tört ki Anglia és Franciaország között a százéves örökösödési háború a 14-15. századokban, ami a nagy pestisjárvánnyal megspékelve kiirtotta a lakosság felét. A 16. században vallási alapon tört ki polgárháború milliók halálát okozva, de közben megindult a gyarmatosítás, megkaparintották Észak-Amerika, Észak- és Nyugat-Afrika egy tekintélyes részét. A 17. században Richelieu bíboros ténykedésének köszönhetően az uralkodók lassan központosították hatalmukat és ez sikeres terjeszkedéshez vezetett, a világhatalmi játszma fenntartása azonban a 18. századra már meghaladta a királyság erőforrásait, ami a felvilágosodás népszerűvé válásával forradalmat hozott, meghirdetve az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát. A 19-20. századok során főleg a németekkel vívott háborúik voltak meghatározóak, a nagy veszteségek pedig arra ösztönözték a feleket, hogy ellenségeskedés helyett együttműködésben gondolkozzanak, így lett az ország vezető tagja az ENSZ-nek, NATO-nak, EU-nak.
- Film: Az első ismert filmet a franci Le Prince jegyzi 1888-ból, hagyományosan a mozi kezdetét pedig a francia Lumiere-testvérek 1895-ös párizsi vetítéséhez kötjük. Nem kevésbé jelentős Melies, aki kimaxolta a korai filmes trükköket és talán a leginkább felelős a történetalapú film létrejöttéért. A francia filmipar volt az amerikai és az olasz mellett a legjelentősebb, míg az európai mozit el nem söpörte az első világháború, így a többiekhez hasonlóan a franciák is új utakat kerestek, az övéké a lírai realizmus lett. Bár addig is voltak egyedi rendezők, a nagy megújulást, az újhullámot A négyszáz csapáshoz (1959) kötik, amely a szokatlan témájú és képi világú, szerzői filmezést részesítette előnyben. A francia filmipar azóta is az egyik legjelentősebb, az egyik legfontosabb filmes fesztivál a cannes-i.
- Fontosabb filmek a blogról:
- Európa: Roundhayi kerti jelenet (1888), A munkaidő vége (1895), A vonat érkezése (1896), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Patyomkin páncélos (1925), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az ember a felvevőgéppel (1929), Az Atalante (1934), A játékszabály (1939), Biciklitolvajok (1948), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Nyolc és fél (1963), Persona (1966), 2001: Űrodüsszeia (1968), A tükör (1975), Fanny és Alexander (1982), Sátántangó (1994), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Nyugat-Európa: A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), M (1931), Az Atalante (1934), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), A szerelmek városa (1945), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Megvetés (1963), Vétlen Baltazár (1966), Playtime (1967), Jeanne Dielman (1975), Soá (1985), Szép munka (1999), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Franciaország: A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az Atalante (1934), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), A szerelmek városa (1945), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Megvetés (1963), Vétlen Baltazár (1966), Playtime (1967), A mama és a kurva (1973), Soá (1985), Szép munka (1999), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Franciaország: A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az Atalante (1934), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), A szerelmek városa (1945), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Megvetés (1963), Vétlen Baltazár (1966), Playtime (1967), A mama és a kurva (1973), Soá (1985), Szép munka (1999), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Nyugat-Európa: A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), M (1931), Az Atalante (1934), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), A szerelmek városa (1945), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Megvetés (1963), Vétlen Baltazár (1966), Playtime (1967), Jeanne Dielman (1975), Soá (1985), Szép munka (1999), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
- Európa: Roundhayi kerti jelenet (1888), A munkaidő vége (1895), A vonat érkezése (1896), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Patyomkin páncélos (1925), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az ember a felvevőgéppel (1929), Az Atalante (1934), A játékszabály (1939), Biciklitolvajok (1948), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Nyolc és fél (1963), Persona (1966), 2001: Űrodüsszeia (1968), A tükör (1975), Fanny és Alexander (1982), Sátántangó (1994), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
