Cselekmény: 1916, az isten háta mögötti Amerikában. Alvin York (Gary Cooper) a helyi tiszteletes (Walter Brennan) bánatára iszákos bajkeverő, de anyja (Margaret Wycherly) szerint csak azért, hogy kieressze a gőzt, napközben ugyanis keményen szánt a sziklás magasföldön és az a hely nem igazán alkalmas erre. Egy alkalommal megpillantja a környékbeli Gracie-t (Joan Leslie), egy csapásra beleszeret és mivel úgy gondolja, hogy házasságuk legfőbb akadálya az alföldi birtok hiánya, hitelt vesz fel kéthavi futamidőre. Keményen dolgozik, hogy meglegyen a pénz, de pár napot csúszik vele, így a föld nem az övé lesz és ezt nem bírja elviselni...

Téma: A film fő törésvonala a keresztényi pacifizmus és a háborúval járó szükséges vérontás között van (ami a gyakran fundamentalista keresztény Amerikában sokkal komolyabb dolog, mint gondolnánk), ezt oldja fel némileg a történet. Miközben nem tévesztendő szem elől az sem, hogy 1941-et írunk, de még épp a hadbalépés előtt vagyunk, így erősen hazafias színezetet is kap a film.

Tartalom: A történet sok részre oszlik: először a borzasztóan vidéki környezetet ismerjük meg és a balhés Yorkot; már ekkor, sőt az első pillanatban megjelenik a keresztényi vonal, de ekkor York még épp arról panaszkodik, hogy nincs hozzá érzéke. A második szakaszban a balhés fiúból jómunkásember lesz, miután beleszeret egy lányba és lesz miért küzdenie, nem csupán piától piáig él. Ez teszi ki kb. a történet felét, ebben az 1920-as évek háborús filmjeinek példáját követi. Ezután jön egy el nem spoilerezendő fordulat: York megtér, szinte ellentettjére változva mélyen erőszakellenes lesz, és persze pont ekkor hívják be a seregbe. A negyedik szakaszban éleződik ki igazán a törésvonal: harcolhat vagy sem? Az ötödik részben a frontra kerül, a hatodikban pedig már a lezárást láthatjuk. Tehát egyszerre úgy pacifista a történet, hogy közben lelkesít a harcra is. Ügyes. Az egyetlen értékelhető dolog Yor jellemfejlődése ami hol sok, hol kevés, de erről majd később. Hangulatában vegyes, idealisztikustól romantikuson és vallásoson át eljutunk a humorig és akcióig is.

Forma: A legfontosabb elem a színész Cooper, aki jó is, meg nem is. Fájóan öreg a szerepre, cserébe megvan a rutinja, a testbeszédet nagyon jól hozza - amikor odafigyel. Sokszor ugyanis átsüt rajta a sztár, de összességében miatta lehet élvezni a filmet. A műteremben előadott "természeti" képek bántóak a túljátszott karakterekkel együtt, illetve ahogy vártam, az ekkor már életben lévő önszabályozás miatt a csatajelenetek eléggé visszafogottak (na meg közrejátszhat az is, hogy ez egy lelkesítő film és nem elijesztő). Szóval a képi világa nem túl kielégítő.

Élmény: Ahhoz képest, hogy kora egyik legnépszerűbbje, nem sok írást találtam róla. Szépen felépíti a mélyen vallásos Yorkot, de túl könnyen elveti és ezzel kiheréli a fő konfliktust, így viszonylag súlytalanná válik. Az izgalom és a humor megmenti, de nem egy emlékezetes alkotás.

Érdekességek:

• Korábban láttuk:
  
  • Gary Cooper (Szárnyak, Délidőben)
  • Walter Brennan (Frankenstein menyasszonya, Clementina kedvesem, Vörös folyó, Rio Bravo)
  • Joan Leslie (A kaméliás hölgy)
  • Geeorge Tobias (Ninocska)
  • Stanley Ridges (A kereszt jele, Lenni vagy nem lenni)
  • Margaret Wycherly (Fehér izzás)
  • Ward Bond (Ez történt egy éjszaka, Párducbébi, Így élni jó, Elfújta a szél, Érik a gyümölcs, A máltai sólyom, Clementina kedvesem, Az élet csodaszép, A nyugodt férfi, Johnny Guitar, Az üldözők, Rio Bravo)
  • Noah Beery Jr (Csak az angyaloknak van szárnyuk, Vörös folyó)
  • June Lockhart (Találkozzunk St. Louis-ban)
  • Harvey Stephens (Észak-északnyugat)
  • Carl Esmond (Lola Montes)
  • Joe Sawyer és Erville Alderson (Érik a gyümölcs)
  • Pat Flaherty (Lázadás a Bountyn, Modern idők, Így élni jó, Csak az angyaloknak van szárnyuk, Pénteki barátnő, Érik a gyümölcs, A diktátor, Életünk legszebb évei, Sierra Madre kincse)
  • James Anderson (Ne bántsátok a feketerigót)
  • Tully Marshall (Türelmetlenség, Honfoglalók)
  • Elisha Cook Jr (A máltai sólyom, A hosszú álom, Rosemary gyermeke)
  • Jean Del Val (Casablanca)
  • Russell Hicks (Így élni jó)
  • George Irving (Szárnyak, Párducbébi)
  • Edward Keane (Így élni jó, Az élet csodaszép)
  • Jack Mower (A máltai sólyom, Csillag születik)
• Még életben vannak: June Lockhart (94)
• A filmet júliusban mutatták be és még javában futott a Pearl harbouri esetnél, ami jelentősen megdobta a népszerűségét.
• Az igazi attrakció azonban, hogy York (1887-1964) létező személy. A valóságban persze 11 testvére volt és megtérésére akkor került sor, amikor kis híján agyonverte barátját. A többi nagyjából igaz: felettesei győzték meg, hogy fegyvert kell ragadnia, és a hősi akció is pont úgy zajlott, ahogy láthattuk. A filmbéli ház ma neki szentelt múzeum.
  
• York maga kérte, hogy Cooper játsza el őt.