Cselekmény: A Macy's éves hálaadásnapi felvonulásán a szervező Doris (Maureen O'Hara) kis híján idegösszeroppanást kap, amikor kiderül, hogy a Mikulás (Percy Helton) leitta magát. Szerencsére épp arra jár egy tökéletes Mikulás-külsejű bácsi, aki beugrik és nagy sikert arat, fel is veszik nyomban áruházi Mikulásnak. Csakhogy az új Mikulás cseppet sem törődik az üzletpolitikával és nem a Macy's játékait tukmálja rá a szülőkre, hanem mindig a legjobb boltba küldi őket - és ezzel váratlan sikert arat, az őszinteség nagyon jót tesz a cég megítélésének. Noha a lányát (Natalie Wood) teljesen földhözragadtan nevelő Doris a legkevésbé sem vágyik rá, mivel félti gyermekét a meséktől, tovább marasztalja a Mikulást, aki viszont azt állítja magáról, hogy ő valóban az a Mikulás...

Téma: A fő törésvonal a józan paraszti észben bízó, realitások talaján állók és a Mikulásban (tettetve vagy sem) hívők között húzódik, akik a józan ész ellenére is hinni akarnak valami szebben, amitől színes lehet az élet és ami a lényegét adja.

Tartalom: Az előbbi oldal képviselője az üzleti világ és elsősorban Doris. Nem tudom, a maga korában ez mennyire számíthatott paródiának, de olyan durván modern, hogyha vak vagyok, akkor csak hallás alapján hihettem volna jóval későbbi filmnek is. Doris ugyanis egy tipikus karrierista nő, aki a lányát teljesen illúzióktól mentesen neveli, nem olvas neki mesét, nem énekel, az őszinteségben hisz és kis felnőttként tekintve rá megoszt vele mindent. Nála azonban talán még beszédesebbek a vásárlók, akik megrökönyödve fogadják, hogy a Macy's Mikulása képes másik üzletet ajánlani, ami  ma egészen biztosan főbenjáró bűnnek számít (bár velem is megesett már). Velük szemben áll az ütközőpont Mikulás, aki a kereskedelmivé vált karácsony ellen kampányol, valamint az ő oldalán álló ügyvéd Fred, az üzlettulaj Macy, a bíró... stb. És ezen ponton válik nagyon okossá a történet. Kis spoiler: a Mikulást bíróság elé citálják, hogy bizonyítsák, ő csak egy elmebeteg vagy tényleg a Mikulás. Szóval a történet egyáltalán nem teszi le a voksát a csodák mellett, minden Mikulás mellett állónál felhoz egy-egy nagyon is életszerű, gyakran hitvány érdeket, ami általában a gyerek és rajtuk keresztül a családi béke, a vásárlók vagy épp a szavazók. Mikulás simán lehet elmebeteg csaló, nem történik semmi különleges, de az, hogy hihetnek benne, szebbé teszi a világot, és Fred szerint ez az élet értelme, nem a rideg, céltudatos, tervszerű lét. A történet legnagyobb hibája Doris karakterfejlődése, ahol több érthetetlen lyuk is van: az még nagyjából lekövethető, hogy hogyan változik meg a véleménye (bár ezt is ki lehetett volna jobban fejteni), a románca Freddel viszont teljesen a háttérben zajlik, egyik pillanatban még ismerkednek, másikban már együtt vannak.

Forma: Ebben a tekintetben nem túl izgalmas sajnos, néhány belső helyszínen játszódik többnyire különösebb vizuális effektek nélkül. (A költségvetése is elég alacsony volt, a tegnapi A Dél dala pl. 3-4-szer többe került.) A legdurvább jelenet a felvonulás volt, de azt a valódi felvonulás idejére tervezték és így egyszer volt csak lehetőségük felvenni azokat a jelenteket, a tömeg és a felvonulók tehát valódiak. A színészek rendben voltak és csak később jött a szomorú felismerés, hogy a kislányt korrekten alakító színész a gyerek Natalie Wood volt. A zene többnyire a Száncsengő variációi voltak, szóval semmi extra, de legalább jól felismerhető.

Élmény: Alapból kedves kis történet humorral, bájjal, de az eleje lenyűgözött modernitásával, később pedig az, hogy képesek voltak elkerülni a giccset minden karácsonyi szentimentalizmusa ellenére és realista maradt. Filmnek nem nagy szám, de a történet ügyes.

Érdekességek:

• Korábban láttuk:
  • Maureen O'Hara (Hová lettél drága völgyünk, A nyugodt férfi)
  • John Payne (Az élnivágyó asszony)
  • Gene Lockhart (Pénteki barátnő, A magam útját járom)
  • Natalie Wood (Az üldözők, West Side Story)
  • Porter Hall (Adj esélyt a holnapnak, Becsületbeli ügy, Pénteki barátnő, Sullivan utazásai, A magam útját járom, Gyilkos vagyok)
  • William Frawley (A magam útját járom, Monsieur Verdoux)
  • Jerome Cowan (A máltai sólyom)
  • Philip Tonge (A vád tanúja)
  • Jack Albertson (A Poszeidon katasztrófa, A róka és a kutya)
  • Jeff Corey (Butch Cassidy és a Sundance kölyök)
  • Mary Field (Hová lettél drága völgyünk, A Dél dala, A földkerekség legnagyobb showja)
  • Theresa Harris (Babaarcú)
  • Percy Helton (A palást, Csillag születik, Butch Cassidy és a Sundance kölyök)
  • Herbert Heyes (Párbaj a napon, A tízparancsolat)
  • Robert Karnes (Életünk legszebb évei, Bolond bolond világ)
  • Snub Pollard (Mindent Éváról, Ének az esőben, Aki lelőtte Liberty Valance-t)
  • Thelma Ritter (Mindent Éváról, Hátsó ablak)
• Ami miatt még leesett az állam a modern fogyasztói társadalom megjelenítése mellett az az volt, hogy konkrétan megjelent a Macy's. Talán itthon kevésbé ismert, de ők Amerikában a legnagyobb áruházlánc, 1858-ban alapították. Szintén valódi volt a Gimbels is, őket a British American Tobacco (Dunhill, Kent, Lucky Strike, Pall Mall) az 1970-es években felvásárolta, majd az 1980-as években bezárta. Kíváncsi lennék, mennyivel járultak hozzá a film költségeihez.
• A cím abból adódik, hogy a Macy's központja a 34. utcában van.
• A hálaadásnapi felvonulás is valós, a Gimbels kezdte még 1920-tól 1986-os bezárásáig Philadelphiában, a Macy's követte őket 1926-tól New Yorkban és mára ez a világ legnagyobb felvonulása.
• A történet annyiban anakronisztikus volt, hogy a Macy's vezetőjének az alapító Macyt tették meg, aki ekkor már évtizedek óta halott volt. Sőt, az 1890-es években megvették a Macy-családtól a Starus-testvérek, akik közül az egyik a Titanicon halt meg.