Cselekmény: 19-20. század fordulója, Ausztrália. A bennszülött Jimmie "misszionárius néger", azaz ahhoz a kevés feketéhez tartozik, akit egy misszionárius vett magához, hogy rendes embert faragjon belőle, így viszonylag képzett. Na meg az se hátrány, hogy félvér. Felnőve elhagyja a házat és nekivág munkát keresni egy saját élethez, de hamar szembesülnie kell vele, hogy kihasználják és mostohán bánnak vele a farmokon és rendőrsegédként is. Végül sikerül elhelyezkednie egy kicsivel korrektebb gazdánál, aki engedi, hogy házat építsen nála és még sikerül elvennie egy felcsinált fehér nőt is, ami ugye hígítja a fekete vért...

Téma: Szokás szerint kétrétegűen látom a témákat, a felszínen a rasszizmusról/bennszülöttek elnyomásáról van szó az adott történelmi korszakban, de ezalatt meghúzódik Jimmie személyiségfejlődése (vagy inkább torzulása), ami persze nem független a rasszizmustól. Jimmie a kezdeti naivabb, reményteli karakteréből eljut egy bosszúvággyal teli, elembertelenedettig.

Tartalom: Két részre bontható a cselekmény, az elsőben megismerjük Jimmie-t és kettős identitását, hiszen egyszerre "fehér" félvérként és kap fehér nevelést, illetve kap bennszülött rituális beavatást és lóg velük is eleget, de nevelése miatt nem igazán tud azonosulni velük és szokásaikkal. Viszont a fehérek meg őt nem akarják befogadni, mert hát mégiscsak sötétbőrű. Igen, tényleg ennyi a kifogás, hiszen Jimmie jól dolgozik, mégis azt várják, mikor vét egy hibát munka során. Minden munkahelyén éri Jimmie-t valamiféle hátrányos megkülönböztetés, amelyek miatt egy ponton elszakad nála a cérna. Ezzel kezdődik a második része a cselekménynek, amelyben Jimmie kettős identitás helyett identitás nélkül maradva már csak egy ösztönlény lesz és lassan leépül és elveszít mindent. Mellékesen megjelennek még politikai motívumok (Ausztrália megszületése), a gyarmatosítás (ld. a tanárt), a bennszülött erkölcsiség, identitás, életmód és persze a rasszizmus különféle változatai. Ha ez kicsit homályos, mindjárt elmondom konkrétabban, de ez spoileres lesz, viszont meghatározó eleme a filmnek, ezért nem hagyom ki (de át lehet ugorni). A két rész közötti elválasztó az, amikor Jimmie-nél elszakad a cérna és félig-meddig véletlenül brutálisan kiirtja egyik munkaadója családját. Innentől kezdve mészárlásba kezd, már nem érdeklik sem a fehér erkölcsök, háborút indít ellenük, sem a bennszülöttek, hiszen ártatlanokkal is végez, amiért társai is elborzadnak tőle. Nem mellesleg ezért lett letiltva a forgalmazásból, hiszen a néző Jimmie-vel azonosult idáig és ezután is szimpatikus maradt, ami egy sorozatgyilkosnál nem volt elfogadható.

Forma: Az első dolog, amit kiemeltek a kritikák a filmmel kapcsolatban, hogy realista maradt és nem próbált sem finomítani a fehérek rasszizmusán, sem a bennszülöttek bemutatásán. A második fontos észrevételem a korra valamennyire jellemző erőszakban van, benne van a horror és az exploitation hatása, elég kemények a gyilkosságok. A harmadik dolog, hogy próbál objektív lenni és a történésekről gyakran a természetre siklik szuperközeliekkel vagy egyéb érzéketlen tárgyakra (ilyesmi szerepe van részben a hentes-hóhér egykedvűségének is). Ami felett átsiklottam, az a tér felosztása volt (a szabadban távolról, a fehérek között szűkebben láthattuk Jummie-t), ezért volt jelentősége a kerítésépítésnek is. A zene kb. egy rövid dallamból állt, a színészek rendben voltak.

Élmény: A kákán keresem a csomót, de nem örültem neki, hogy nem erőlteti jobban a természet-vonalat, mert így nem volt annyira "mély", mint amennyire lehetett volna. A rasszizmusa nem erkölcsi volt, inkább történelmi bemutató, Jimmie jellemfejlődése pedig túl általános (de kellően sokkoló), így túlságosan felszínes maradt az ízlésemnek, noha nem lehet különösebben belekötni. Működik, viszonylag látványos, az üzenetét átviszi.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  • Steve Dodd (A mátrix)
  • Peter Sumner (Csillagok háborúja)
• Történelmi jelentőségű is a film, ez volt az első bennszülött nézőpontból készült film, első milliós költségvetést átlépő, az első cannes-i résztvevő.
• Jimmie karakterének alapja valós, Jimmy Governort (1875-1901) költötték át, aki valóban keményen dolgozott, hogy fizetésből tudjon megélni az akkoriban dívó fejadagok helyett. 1898-ban felcsinálta és így házasságra kényszerült a 16 éves péklánnyal, Ethellel (1882-1945). A filmbéli Newby-család valójában Mawbey volt, a sérelmek nagyjából hasonlóak. Governornál a cérna akkor szakadt el 1900 júliusában, amikor elég durván szidalmazták Ethelt, mire szájon vágta a családanyát, innentől kezdve elborult az agya és a tíz gyerek és nő közül ötöt agyonvertek, négyen elbújtak, az egyikük maradandó sérüléssel túlélte a támadást. Mindegy alapon Governor rákapott a bosszú ízére és elkezdte levadászni korábbi haragosait, még három háztartással végzett ugyanabban a hónapban. Októberre sikerült elkapni, miután már többezren vadásztak rá.
• Törilecke: Az ausztráliai bennszülött népcsoportok vélhetően Délkelet-Ázsiából származnak, amikor még föld kötötte össze a szigetvilágot, majd a tengerszint emelkedésével elszigetelten fejlődtek a britek 18. századi érkezéséig, akik rögtön nekikezdtek a gyarmatosításnak. A többszázezres bennszülött népesség hamar megtizedelődött az erőszakos konfliktusok és ismeretlen európai betegségek nyomán. Az intézményesített rasszizmus hivatalosan azonban csak a huszadik század elején kapott jogi formát, aminek lebontásában sokat segítettek a világháborúk emberhiányai. Az 1950-es évektől már sikerült politikai mozgalmakba szerveződniük, az 1970-es évekre pedig eltörölték az utolsó diszkriminatív törvényeket is.