Artúr filmélményei

4 hónap, 3 hét, 2 nap (2007)

2015. augusztus 13. 15:57 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Mungiu, Cristian
Műfaj: művész
Főbb szereplők: Anamaria Marinca, Laura Vasiliu, Vlad Ivanov
Megjelenés: 2007, Románia
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,9 pont
Előzetes: https://youtu.be/ZisE16JBUMA
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/4-honap-3-het-2-nap-4-luni-3-saptamani-si-2-zile-4-months-3-weeks-and-2-days/movie-89798

Tartalom

Otilia és Gabita koleszos egyetemisták az 1980-as évek Romániájában. Gabita terhes, ezért Otilia megszervezi neki az abortuszt, ami ekkoriban illegális, börtönnel büntetendő. Nem könnyű a mogorva, korrupt recepciósok gyanúja mellett szállodai szobát foglalni a beavatkozáshoz, és az egészségügyi szakember is megkéri a műtét árát: mindkét lánnyal lefekszik. A műtét után Otilia a pasija anyjának szülinapi zsúrjára siet, ahol kénytelen elviselni a középkorúak lekezelő megjegyzéseit, és össze is vesznek a barátjával , hogy mi lenne, ha Otilia esne teherbe. Gyorsan távozik, mert Gabita állapota felügyeletet kíván.

A filmhez két témát kötnek, a diktatúrát és az abortuszt. Én egyiket se érzem át igazán, de erről majd később. Az abortusz adja magát, hiszen a történet röviden arról szól, hogyan jön létre Gabitáé, és hogy mennyire kiszolgáltatottak a nemkívánt terhességet megszakítani kívánó nők. És ezen a ponton csúszik át a diktatúra ábrázolásába is a film, hiszen az abortusz illegalitása miatt a lányok ki vannak szolgáltatva a hatalommal rendelkezők önkényének. Kétségtelen, hogy ennek legerősebb figurája Bebe, a magzatelhajtó, de mi szomszédok könnyen tettenérhetjük a hasonló attitűdöt a jegyellenőrön is például vagy a halálosan irritáló szülőkön.

Megvalósítás

A filmnek nincs zenéje, a képi világ pedig gyakran a kézikamerás doku-stílust követi. Többnyire Otilia nyomában van, és ha ő megáll, a kamera is helyet foglal és nem mozdul, nem követi a színészeket feltétlenül. Egészen naturalisztikus, bár talán lehetett volna durvább is, amikor a műtétet előkészülettől befejezésig egy jelenetben láthatjuk, talán vágás nélkül.

A karakterek. Gabita az a fajta halálosan idegesítő, életképtelen energiavámpír picsa, akit legszívesebben megütne az ember. Nagyon élethűre sikerült. Otilia talpraesett, öntudatos, aki megtesz mindent barátnőjéért, bár nem egészen világos, hogy miért. Anikor összeveszik a barátjával, nem igazán értettem miért teszi, hiszen az én szemszögemből tök normális volt vele a srác.

Élmény

És akkor itt jön a korábban megelőlegezett rész: ahogy tegnap a Szerelemre hangolva során azon töprengtem, át tudom-e élni megfelelően egy távoli kultúra filmjét, úgy ma a 4 hónap, 3 hét, 2 nap során azon töprengtem, át tudom-e élni megfelelően egy túl közeli kultúra filmjét. Én egy pasi vagyok a volt szocialista blokkból. Emiatt aztán nem tudtam átérezni igazán sem az abortusz tragédiáját, se a mindennapok elnyomását. Ez utóbbi teljesen természetesnek tűnt, és szégyenszemre egyáltalán nem tudtam elítélni férfiakat a lányokkal szemben. Látens hímsoviniszta macsó lehetek, ezért szívesen nézném meg a filmet legközelebb egy lánnyal, aki segíthet nekem megérteni a történet valódi drámáját.

Érdekességek

- Az alatt a 23 év alatt, amíg tilos volt Romániában az abortusz, mintegy tízezer anya halt meg az illegális beavatkozás során, és rengeteg gyerek került árvaházba, külföldi szülőkhöz vagy a nemkívánt gyerekeket akár HIV-vel meg is fertőzték.

Szólj hozzá!
Címkék: 2007 művész 21. század Európa Románia Kelet-Európa Cristian Mungiu 2000-es évek 2 órás IMDB 8 Anamaria Marinca Laura Vasiliu Vlad Ivanov

Szerelemre hangolva (2000)

2015. augusztus 12. 21:14 - Liberális Artúr

Rendezte: Vong, Kar-wai
Műfaj: -
Főbb szereplők: Maggie Cheung, Tony Leung
Megjelenés: 2000, Hong Kong
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,1 pont
Előzetes: https://youtu.be/AfZbh4cteqI
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/szerelemre-hangolva-dut-yeung-nin-wa/movie-37837

Tartalom

1960-as évek, Hongkong. Su (nő) és Chow (férfi) egy napon költöznek egymás szomszédságába. Mindketten házasok, de ritkán vannak otthon párjaik. Néha beszélgetnek, szimpatikusak egymásnak. Amikor Chow vacsorázni hívja Sut, egymás beszámolójából igazolódik gyanújuk: Su férje és Chow felesége szeretők. Emiatt több időt kezdenek egymással tölteni, de nem akarnak az ő szintükre süllyedni, ezért elhatározzák, hogy nem követnek el hűtlenséget, noha egymásba is szeretnek lassan.

A filmet az elfojtott vágyak történeteként emlegetik, hiszen Su és Chow egyre jobban vágynak egymásra, de ellenállnak vágyaiknak, hogykülönbek lehessenek csalfa hitveseiknél. Gúnyos elem a filmben, hogy ennek ellnére a szomszédok pletykái épp őket találják meg, noha még enni is csak olyan titokban mernek egymás társaságában, mintha szeretkeznének. Amit senki se említ meg, az az esetleges politikai szimbolikája a filmnek: nagyon ki van hangsúlyozva, hogy melyik években járunk, sőt, még de Gaulle egy kambodzsai látogatásának részletét is bevágják a filmbe. Talán csak a kor hangulatát kívánta tükrözni, ahogy a korabeli slágerek szerepeltetése is, de nagyon adná magát, hogy a szerelmi viszonyok résztvevői a kor politikai kontextusában országonként legyenek értelmezve. Erre sajnos nem találtam utalásokat sehol, pedig megmagyarázhatná a pár nem túl realisztikus töketlenkedését is.

Megvalósítás

Az élénk, buja színeit szokták kiemelni, de őszintén szólva én nem éreztem őket markánsan erőteljesnek. Néha a kamera kukkolóállást vesz fel, ilyenkor meg is rettennek Suék, pedig épp nekik nincs rá okuk. Ozu filmjeihez hasonlóan a történet lassú folyású, nem történik igazából semmi, a felszín alatt zajlik a dráma. Legkifejezőbb jelenet talán az, amikor Su sokáig mozdulatlanul ül, majd egy könnycsepp megjelenik a szemében és legördül. Mindez csendben történik, elviselhetetlenül sokáig.

A tartalmi elemek talán lényegesebbek: a jelenetek szűk, kopott helyeken játszódnak, mintegy bemutatva a szűk társadalmi kereteket, amelyek ne engedik az efféle kapcsolatokat. Egyik érdekes elem, hogy nem látjuk egyszer sem a hűtleneket, ezzel is erősítve a hűségesek nézőpontják, amikor megcsalásról van szó.

Élmény

Egyelőre kevés kortárs távol-keleti filmet láttam az általánosításhoz (a Családi kötelékek az egyetlen), de úgy tűnik, hogy az ötvenes-hatvanas évek európai filmjei nyomán (pl. Itáliai utazás) a visszafogottság, a karakterek belső drámái jellemzik őket. Nyugati sápadtarcúként egyelőre továbbra se tudom átérezni igazán tragédiájukat, és ha volt is erős vizuális művészet benne, az elkerülte figyelmemet.

Érdekességek

- Kar-wai, a rendező állítólag forgatókönyv nélkül dolgozik, de legalábis nagyon spontán; emiatt mindig az utolsó utáni pillanatban készül el filmjeivel, átlépi a büdzsét és gyakran egy-egy fontos stábtag nélkül kell befejezni a forgatást.

Szólj hozzá!
Címkék: 2000 21. század Kína Ázsia 2000-es évek Kelet-Ázsia Vong Kar-vaj Maggie Cheung Tony Leung 2 órás IMDB 8

Rififi a férfiak közt (1955)

2015. augusztus 11. 21:34 - Liberális Artúr

Rendezte: Jules Dassin
Műfaj: krimi
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1955, Franciaország
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,2 pont
Előzetes: -
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/rififi-a-ferfiak-kozt--du-rififi-chez-les-hommes/movie-3467

Tartalom

Tony nemrég szabadult a börtönből, barátnője elhagyta egy drogdíler gengszterért, bár még szerette. Amikor megtudja, hogy Tony szabad, otthagyja a drogdílert. Tony, Jo (fiatal svéd feleséggel és gyerekkel), Mario (életvidám olasz) és Cesar (kasszafúró - maga Dassin, a rendező alakítja) nagy, pontosan megtervezett ékszerrablásra készülnek, ami sikerrel is jár. Cesar azonban óvatlanul jár el egy gyűrűvel, és a drogdíler rájön, hogy Tonyék követték el a rablást. Erabolja Jo kisfiát és a zsákmányt követeli.

A felvezetés és a rablás miatt mindössze annyinak gondoltam a filmet, mint amit A nagy balhé nyújtott: egy korai Ocean's 11 sztori. Szerencsére ennél sokkal fontosabb dolgok történtek a film utolsó harmadában. Már a cím is erre utal: a rififi az 1920-as évek rifi és spanyol ellenségeskedésire kíván utalni, mint általános háborúskodás különböző felek közt. Tony és a drogdíler bandája harcba keverednek egymással, és bár csak egy rövid szösszenet erejéig hangzik el, de a film kulcsmondatait Jo felesége mondja ki: nem az a kemény legény, aki a szegénysorból tehetős gengszter lett, hanem aki becsületes maradt.

Megvalósítás

Volt néhány érdkesebb kép és kameramozgás; a karakterek kellőképpen karakteresek voltak, hogy jól megjegyezhetőek legyenek; az egész film hangulata meglehetősen film noiros: kiégett főhős, saját erkölcsi rendszer, alvilági helyek, sötét tónusú képek.

De mindez nem érdekes, mert ami igazán izgalmas volt a filmben, az a rablás. A felvezetés a film első harmadát tette ki, a rablás utáni gyerekrablás az utolsó harmadot. E kettő között volt a félórás rész, amelyben elejétől végéig láthattuk az akciót a maga teljes egészében egyetlen aláfestő zene vagy beszéd nélkül. A rablóknak csendben kellett maradniuk és nagyon halkan, minden nesz nélkül dolgozniuk, és ez könnyen átragad a nézőre is. Levegőt se merünk venni, feszülten, nagyon csendben figyeljük az akciót.

Élmény

Örömteli, hogy nem egy sablonos, kedélyesen végrehajtott, ötletes rablást láthattunk, hanem egy komolyabb üzenettel bíró filmet, aminek ráadásul a rablásos jelenete a szokásos nézőt is meglepő akció helyett nem egy elhülyéskedett szegmens, hanem mesterien feszült hangulatú. És akkor még nem is ejtettem szót a filmben szereplő nőverésről, a betyárbecsületről, az erőszakos társadalomról, a pénz értéktelenségéről. Mindezektől ellenére mégsem volt igazán élvezhető a film, a rablás önmagában még kevés arra, hogy külsőre megtettszen a film, és a tartalma sem volt annyira váratlan, hogy elismerően csettintsen az ember.

Érdekességek

- Dassin amerikai rendező volt, de a maccarthyzmus elől kénytelen volt Franciaországba menekülni (korábban tagja volt a kommunista pártnak, és nyilván az sem segített, hogy szülei oroszok voltak).
- A szereplők közül Robert Hossein (a drogos csicska) még életben van, 87 éves.
- A filmet több országban betiltották, mert a precízen ábrázolt rablást útmutatónak vélték - és valóban, Mexikóban több hasonló rablás történt a film után.
- A film után nevezték el a rifampicin antibiotikumot.

Szólj hozzá!
Címkék: krimi 1955 20. század Európa Franciaország 1950-es évek Nyugat-Európa Jules Dassin 2 órás IMDB 8

A kis katona (1963)

2015. augusztus 11. 08:01 - Liberális Artúr

Rendezte: Godard, Jean-Luc
Műfaj: -
Főbb szereplők: Mihel Subor, Anna Karina
Megjelenés: 1963, Franciaország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,4 pont
Előzetes: https://youtu.be/q4b7jODWiq8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-kis-katona-le-petit-soldat/movie-5932

Tartalom

Az algériai háború idején járunk. Bruno Svájcba dezertált a katonaság elől. A francia titkosszolgálat elnézte neki az esetet, de cserébe titkosügynöki feladatokat kell ellátnia, beleértve gyilkosságokat. Amikor egy Algériával szimpatizáló rádióst kéne megölnie, megcsömörlik a munkájától, noha maga a gyilkosság ellen nincs kifogása. Eközben megsimerkedik Veronicával, és persze beleszeret. Menekülne vele együtt a titkosszolgálat elől, de ekkor egy algériai ügynökcsapat kapja el. Megkínozzák, de sikerül elmenekülnie fogvatartói elől. Kiderül, hogy Veronica adta őt fel...

A történet mindössze arra szolgál, hogy Godard közölhesse velünk Brunón keresztül politikai nézeteit és egyéb filozófiai gondolatait életről, halálról, szerelemről, eszmékről, művészetekről, beleértve természetesen a filmezést is. Sajnos meglehetősen csapongó és gyors tempóban teszi mindezt, ezért nehéz emlékeznem rá e sorok írása közben, hogy mik is voltak ezek. Talán a legfontosabb politikai gondolata az volt a filmvégi nagy monológban, hogy az ő generációjának nincs meg a lehetősége, forradalma, hogy ezeknek hangot adjon (majd lesz azért 1968-ban...), és hogy nem nemzetekért kell küzdeni, hanem a nemzetekhez kapcsolódó vívmányokért, ideológiákért ("nem szeretem Barcelonát Spanyolország miatt, de szeretem Spanyolországot Barcelona miatt").

Megvalósítás

Sokat bántják gyenge megvalósítása miatt a filmet, de nekem ezekből a negatívumokból kevés tűnt fel. Állítólag életlen, rosszul van vágva, rosszak a kameraszögek, túl sok a kameramozgás, hiányzik a háttérzaj, gyengék a színészek. Korábban többször előfordult, hogy támadtam egy filmet, mert nem közérthető tartalmilag és a megvalósítása sem hagy nyomot bennem, mint átlagnézőben, miközben a kritikusok agyondícsérik. Most ugyanezen az alapon meg is védeném ezt a filmet: ha nekem, mint átlagnézőnek ez nem fájt, akkor tényleg olyan nagy hibák ezek?

Ez volt Godard második filmje a Kifulladásig után. Ebből hiányoznak az ugrásszerű vágások, ugyanakkor így is meglehetősen gyors tempójú, ami egyrést a sok vágásnak, másrészt annak köszönhető, hogy a szereplők szinte mindig sietnek, az esetek többségében autóval gyorshajtanak idegesen. Egyedül a szerelmesek együttléteikor nincs meg ez a rohanás, de a kamera mozgása ott se lassít túlságosan (elvileg a szemmozgást követi). A film nagyon sokat kommunikál fényképekkel és hangfelvételekkel. Bruno szinte mindent lefotóz, a titkosügynökök fényképeken tanulmányozzák célpontjaikat, a szobák falán fényképek sorakoznak (köztük az akkor, 1960-ban viszonylag aktuális 1956-os magyar szabadságharc képei is) és gyakran hangfelvételekkel beszélgetnek.

Élmény

Stílusában és tartalmában is nagyon hasonlít a Kifulladásighoz - elvégre egy évben készültek -, de annál sokkal direktebb, nem kifejezni, hanem megmondani akar. Mint említettem Bruno szócsöve Godard-nak, kicsit olyan érzésem volt, mintha egy egzisztencialista Camus-kisregényt olvasnék (miközben Bruno a filmben ki is mondja, hogy nem szereti őt). A történet épp ezért nem túl azonosulható, nincs izgalom, katarzis, képileg pedig messze nem olyan érdekes, hogy ezt a hiányt ellensúlyozza.

Érdekességek

- Valójában a film 1960-ban készült, egy évben a Kifulladásiggal, de csak 1963-ban mutatták be, egy évben A megvetéssel. A csúszás oka, hogy természetesen betiltották, hiszen rossz fényt vetett a francia titkosszolgálatra. Ne felejtsük, még az 1966-os Algíri csatát sem engedték játszani sokáig a francia mozikban.
- A filmben Veronicát alakító Anna Karina Godard felesége volt, még több filmjében találkozunk majd vele.

Szólj hozzá!
Címkék: 1963 20. század Európa Franciaország 1960-as évek Nyugat-Európa Jean-Luc Godard Anna Karina IMDB 7 1 órás Michel Subor

Az ige (1955)

2015. augusztus 09. 16:58 - Liberális Artúr

Rendezte: Dreyer, Carl Theodor
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Henrik Malberg, Emil Hass Christensen, Birgitte Federspiel
Megjelenés: 1955, Dánia
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,2 pont
Előzetes: https://youtu.be/-uQEPjRog84
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/ordet/movie-98283

Tartalom

Az öreg, vallásos Borgen három fiával él tanyáján: Johannes papnak készült, de Kirkegaard olvassása közben megőrült és Jézusnak hiszi magát; azzal ostorozza az embereket, hogy már nincs igazi hitük. Mikkel jó ember, de nincs hite. Van két lánya, felesége terhes. A harmadik fiú Anders, el akarja venni a szabó lányát. A szabó azonban egy másik felekezethez tartozik, nem hajlandó belemenni a házasságba, ahogy kezdetben Borgen sem, de a szabó visszautasítása miatt csorbát szenved büszkesége, és csakazértis össze akarja hozni a dolgot. Mikkel felesége rosszul lesz, elvetél és belehal. Mikkel összetörik, az öreg Borgen keserűen de elfogadja, hogy Isten adta, el is veheti őt, a szabó pedig égi jellnek gondolja a tragédiát, hogy neki van igaza. A ravatal mellett Borgen és a szabó kibékülnek, mindketten megerősödve saját hitükben, és beleegyeznek a házasságba. Ekkor az ép elméjét visszanyerő Johannes közbelép, és langymeleg hittel vádolja az embereket továbbra is. Hiszen ha igaz hitük lenne, imádkozhatnának a nő feltámadásáért is.

És gyakorlatilag erről is szól a film, azaz a hitről. Az egyes szereplők hite különböző erősségű, típusú. az igazi vakhit csak a bolond Johannesben és a kislányok gyermeki hitében van meg, a többiek a Mikkel felesége és az ateitsa-szerű orvos között terjedő skálán helyezkednek el.

Megvalósítás

A film lassú, nagyon. Nem vontatottan, de lassú. Sok a hosszú snitt, és a kamera olyan lassan mozog, hogy fel se tűnik, pedig állítólag mesterien van megoldva. A képek nem tűnnek érdekesnek, mindössze pár kompozícióban látni valamiféle utaló szándékot. Jellemző még a fehér és a fekete színek gyakori előfordulása, és nem csak azért mert fekete-fehér a film. :)

A film alapja Munk luteránus pásztor egy 1925-ben íródott színműve, ennek megfelelően a film színészei is meglehetősen bábszerűek, hasonlóan Aguirre, Isten haragjához, és fontosabb alakításuknál a mondanivalójuk tartalma. Mikkel felesége tökéletes nő, a fényt jelenti a tanyán, ezért jobban átéljük elvesztésének tragédiáját. A bolond Johannes beszéde lassú, szinte túlvilági, jól illik a karakterhez. Nem csak a színészek emlékeztetnek a színházra, de az egész környezet kamaraelőadásszerű. Dreyer, a rendező is saját színházában találkozott először a darabbal.

Élmény

Már foglalkoztunk Dreyerrel egy harminc évvel korábbi némafilmje, a Jeanne d'Arc szenvedései során, ezért kíváncsian vártam, milyen lesz ez a filmje. Nagyon hasonló, és nemcsak a keresztény tematikája miatt, de mindkét film hangulata komoran vallásos, bár nincs túlbonyolítva. Egyszerű téma, egyszerű megvalósítás, hangulatosan lassúan. Ha valakit jó időben talál el a tempója, azt hiszem magába szippantja a film.

Érdekességek

- Az alapmű szerző, Munk a német megszállás elleni ellenállás tagja volt. 1944-ben letartoztatták és másnap holtan találták.
- Az öreg Borgen karakterét még 1925-ben eleve az őt alakító színészre írta meg a szerző.
- A Mikkel feleségét alakító színésznő valóban terhes volt a forgatás alatt. Vetélési fájdalmainak hangjait a rendező a szüléskor rögzítette, azt kavarta a film jelenete alá.

2 komment
Címkék: dráma 1955 20. század Európa Dánia Észak-Európa 1950-es évek Carl Theodor Dreyer 2 órás IMDB 8 Henrik Malberg Emil Hass Christensen Birgitte Federspiel
süti beállítások módosítása
Mobil