Tartalom

Az 1930-as évek Amerikájában kevés a munka, és ami van, az is embertelen; tiltakozni viszont nem lehet, különben kommunistaként bélyegeznek meg, és a rendőrség letartóztat. A "Csavargó" (Chaplin) a gépsorok mellett állva a stressztől idegösszeomlást kap és az utcára kerül. Véletlenül kommunistának nézik, így börtönbe is kerül rövid időre. Mindeközben "Vadóc", a fiatalkorú lány árván marad húgaival, miután apjuk egy tüntetésen életét veszti. A csavargó és a vadóc egy rabszállítóban kerülnek össze, és onnantól együtt próbálnak boldogulni a világban a megélhetésük után és a hatóságok elől futva.

Több témája van a filmnek, talán jobb lett volna egynél megmaradni. Összefoglalva a modern idők az, de az első hangsúlyosabb része ennek az emberek és a modern ipari termelés viszonya, aztán fontos szál még a szociális-szocialista eszmék, illetve a rendőrség szerepe a társadalom életében, végül pedig kapunk egy optimista felhangú lezárást. Azt hiszem mindezeken túl ez a film egyben egy búcsú is a néma csavargótól.

Megvalósítás

Erről részben már beszéltem Chaplin másik filmje, a Nagyvárosi fények során, de itt még nagyobb annak a szerepe, hogy félig-meddig ez a film néma, pedig már egy évtizede elsöpörték a beszélő filmek a néma világot. Eredetileg Chaplin is hangosnak tervezte, de inkább letett róla, hiszen a csavargóhoz nem illett a beszéd. Ezért is megható az egyik utolsó jelenet, amikor végül dalra fakad és először - és utoljára - hallhatjuk a hangját, és ezért is tűnik búcsúnak a film tőle illetve a némafilmes korszaktól. Persze Chaplin mindettől függetlenül élt a hangok adta lehetőségekkel, de a beszédhang is csak egy-egy geg részeként jelent meg a filmben.

A másik dolog, ami miatt búcsúnak érzem a filmet, megint csak az énekes jelenthez kötődik. Többször éreztem úgy, hogy túlzásba viszik a hülyéskedést és nincs sok funkciója neki a nevettetésen túl. Mindez úgy mutatkozott meg a dalban, hogy a csavargó halandzsa olasz szavakkal énekelt, azaz nem volt jelentősége a szövegnek, csak a gesztusoknak.

Élmény

Nehéz értékelni a filmet, mert bár okos volt és bájos, úgy érzem volt neki némi jutalomjáték jellege is, illetve nem tudta megragadni igazán a saját mondanivalóját. Kicsit mélyebben felfedezni véltem a szabad, korlátoktól mentes ember képét (idegösszeomlás, kábítószer, bűnözés) a modern kor megkötéseivel szemben (gépiesített munka, börtön), jó lett volna ha erre jobban fókuszál a történet.

Érdekességek

- Ha tudta volna... Nemcsak szerepe szerint üldözték Chaplint a kommunizmus vádjával, hanem ténylegesen meg is tagadták tőle a belépést később az Egyesült Államokba.
- A filmnek egy szereplője él még: a vadóc egy húgát alakító Gloria DeHaven most 89 éves.
- Chaplin szinte valamennyi gyermeke (és testvérei is) színészek, legtöbbre Geraldine vitte, aki többek között szerepelt a Doktor Zsivágóban is.
- Chaplin filmje olyannyira szerzőiek, hogy még a filmzenét is ő szerezte általában. Enneka filmnek az egyik motívumából születt a Smile c. Nat King Cole dal.

Tartalom

Az 1940-es évek New Yorkjában a szervezett bűnözést dinasztikus olasz családok uralják. Amikor új játékos érkezik a városba, merényletek és bosszúk váltogatják egymást. A maffia erkölcsi mércéjével tisztességesnek számító "Keresztapa" (Marlon Brando) kiiktatásával a bűnözői élettől addig távoltartott és távolmaradó legkisebb fia is belekeveredik az alvilági ügyekbe.

A történet tulajdonképpen nem igényel különösebb magyarázatot, egy gengeszter-családregényt láthatunk. Amitől érdekesebb, hogy minden az ő szemszögükből látszódik, amire korábban még nem volt példa, illetve az igazi erőssége a karakterekben rejlik, elsősorban a fiúéban, aki a normálisnak szánt életpályáról részben a körülmények, részben saját személyisége miatt az alvilág ura lesz.

Megvalósítás

Ami először szembetűnik, az sötét, árnyékos dolgozószoba barokkos színvilága, az arany, a vörös, a fekete hangsúlya. Sajnos más helyszíneken ez kevésbé érződik, de talán cél is volt fakóbb színekkel ábrázolni a szürke mindennapokat, ahogy az olaszországi rész is mindig a zöldellő, napos nyárban játszódott, nem pedig esőben, hidegben, éjjel.

A film közmegegyezésesen leganygobb erőssége a karakterekben és az őket megformáló színészekben van, akiknek a többsége még kezdő, de itt hibátlanul hozták a talán rájuk szabott szerepüket. Az arcok karakteresek, könnyen megjegyezhetőek. Ehhez még hozzátenném a film elejei, valószínűleg amatőrök partizását. Az őszinteség mindig kitűnik.

Élmény

Hiába nézi végig sokadjára az ember, az erős jelenetek erősek maradnak. Nem okoz meglepetést ugyan semmi, nem is izgulunk, talán már unatkozunk is, de a hangulata mindig magába szippant: a keresztelés, szinte valamennyi merénylet, a családi problémák mind erősek maradnak.

Érdekességek

- Coppola unokaöccse Nicholas Cage. A filmben szinte a rendező egész családja közreműködött.
- Korábban láthattuk már szerepelni: Corrado Gaipát (A párduc), Sterling Haydent (Dr. Strangelove), Joe Spinellt (Taxisofőr) és persze Marlon Brandót (Apokalipszis most).
- Érdekes véletlen(?), de a filmben szereplő énekes, akinek a keresztapa segítsége kell, hogy megkapjon egy hőn áhított filmszerepet, ebbe a filmbe is egy maffiózó barátjának nyomására került be.

Tartalom

Már tíz éve telt el az első rész óta; Andy már 17 éves, tanulmányai miatt költözik otthonról. Kutyája, akit az első rész végén kapott, már öreg, és néhány játék már máshoz került. Megmaradt kedvenceit eltenné emlékbe, de egy véletlen folytán eladományozzák őket. A bábuk megpróbálnak hazaszökni, hiszen akkor is Andyhez tartoznak, ha ő már nem játszik velük.

Ezzel tulajdonképpen megmaradt az első rész elmúlás-változás témája kicsit más megvilágításból.

Megvalósítás

Az első részhez képest inkább visszalépést érzek: a különféle játékok megelevenedett személyiségei és képességeik érdekesek, de újdonságot nem láttam, és sokkal kevésbé kreatív a korábbiakhoz képest.

Élmény

Olyasmi érzés volt, mintha az első részt láttam volna megismétlődni akciódúsabban, pörgősebben, humorosabban. Ami egy kicsit megmentette a filmet, az a Nagyvárosi fényekhez hasonlóan megindító lezárás.

Érdekességek

- Többen WALL-E hangjai közül itt is megszólaltak: John Cygan, Jeff Garlin, Teddy Newton, Jeff Pidgeon, Jan Rabson.

Tartalom

A koreai háborúban az ellenség elfog egy csapat amerikai katonát, és egyiküknél, Raymondnál agymosással elérik, hogy adott jelre kövesse minden parancsukat. Társa, Ben (Frank Sinatra) álmában azonban felidéződik mindez, de bizonyítani nem tudja, és nem tudni azt sem, mi lesz Raymond feladata. Mindeközben Raymond demagóg politikus mostohaapja igyekszik minél feljebb kerülni a ranglétrán, de a háttérből valójában Raymond anyja irányítja a pályafutását, és Raymond életét is igyekszik minél jobban kontrol alatt tartani.

Fura film, mások ezt azzal tudják le, hogy a szatíra és a thriller elegye, de ezen túl is van még benne pár megmagyarázhatatlan dolog, ami inkább paródiára emlékeztet. A thriller a cselekményből adódik, ezt nem kell külön elmesélni; szatirikus is, mert a 12 dühös emberhez és a Dr. Strangelove-hoz hasonlóan az 1950-es évek irracionális félelmeire épít. Arra sehol sem találtam magyarázatot, hogy miért érzem paródiának, de számos ponton bizarrba megy át a film.

Megvalósítás

Túl sokat nem tudok most írni, se képben, sem hangban, sem színészekben nem volt túl érdekes a külső. Ezeknek a hiányát némileg ellensúlyozta a gyakran groteszk történet és az abból adódó groteszk látvány.

Élmény

Fura film, és ahogy ezt írom, egyre kevésbé vagyok benne biztos, hogy szándékosan volt-e ez a cél. Szatirikus, de nem igazán vicces, thriller, de nem nagyon izgalmas. Van benne beteges tragédia, de mégsem érint meg minket annyira, és van szerelmi szál is, ami látszólag teljesen feleslegesen került a filmbe. Nem fog unatkozni, aki megnézi, de mintha egyik üzenetét sem lenne képes átadni igazán a film, pedig többel is próbálkozik.

Érdekességek

- Frankenheimer rendezett később második részt a Francia kapcsolat c. filmhez.
- Janet Leigh-jel már találkozhatunk korábban a Pszichóban.

Tartalom

Egykor a világ összefogott az erejét gyűrűjében hordó, gonosz Szauron ellen, és bár legyőzték testét, ereje és tudata megmaradt. Kétezer évig építgette újabb seregét Szauron, amikor váratlanul egy hobbit hagyatékából előkerül az elveszettnek hitt gyűrű. A gonosz támadást indít, de a régmúlttal ellentétben a világ különféle népei most meglehetősen széttagoltak.

A történet egy mese, mely az angolszász mondák világán alapszik, és megjelennek bennük a tisztán gonoszok (orkok), a jók (tündék), a gyermekien ártatlanok (hobbitok) és az emberi emberek - illetve számos más faj, amely megfeleltethető egy-egy jellemzőnek. Talán a barátság a legerősebb témája a filmnek, de nem igazán dolgozza fel azt sem. Főleg a harmadik részre kezd igazán érződni, mennyire kevés a sok esemény mögött a tartalom.

Megvalósítás

Az első fontos dolog a digitális technika alkalmazása. Az első részben úgy érzem még segítette a filmet, a másodikban túl sok volt, a harmadikra pedig szinte már rajfilmszerűvé vált a sok animáció. És ha már rajzolás: ha nem lettem volna angol szakos, nem vettem volna észre, hogy különösen a tündék világában játszódó részek meglehetősen hajaznak az angol romantikus festészetre, azon belül is annak pre-raffaelita hajtására. (Lásd még: Aguirre, Isten haragja és A párduc.) Ugyancsak gyakran alkalmazott technika volt a sötét és világos színek váltogatása hangulatnak, erkölcsnek megfelelően: a hobbitok idilli világa buján színes, az orkoké fekete, szürke, vörös, a tündéké zöld és fényesen világos.

A film legnagyobb erőssége a gyönyörű új-zálandi tájon készült felvételek, állítólag a film meg is dobta jelentősen az ország turizmusát. Emellett nagyon hatásosak voltak még horrorisztikus jelenetek a belassított felvételekkel és tompuló hangokkal.

A karakterek nagy többsége nem érdekes, sőt, gyakran hiányoznak az alapvető motivációk, pl. azt sem tudjuk, mit akar a gonosz. Lehet hogy valójában ők a jó, csak a másik szemszögből látjuk a történetet.

Élmény

A három részre osztott film több mint 9 órás, és bár jóval izgalmasabb a Shoah-nál, én éppen a leginkább dícsért harmadik részre untam el a történetet. Ez talán minden más világban játszódó film sajátja: a kezdetben elvarázsol minket az új és szokatlan környezet, de később már a látványos akció sem tudja ellensúlyozni a megszokást. A befejező harmadot nemcsak ezért nem szerettem: itt ért csúcspontjára a hatásvadász érzelgősség.

Érdekességek

- Peter Jackson rendező mindhárom filmjében feltűnik egy-egy pillanatra.
- Két színész szerepel a filmben, akikkkel már találkoztunk vagy találkozni fogunk: Brad Dourif (Száll a kakukk fészkére) és Hugo Weaving (A mátrix)