Tartalom

Az angol házaspár, a restaurátor John és Laura (Julie Christie) gyerekei odakinn játszanak; Johnnak rossz érzése támad és kirohan a házból, de már késő, piroskabátos kislányuk beleesett a tóba és megfulladt. John munkája miatt Velencébe utaznak, ahol egy templomot kell kívül-belül restaurálnia, de egyúttal jó ürügy arra is, hogy kimozduljanak és felejtsenek. A városban vége a turistaszezonnak, kihalt, és egy sorozatgyilkos garázdálkodik benne. Egy ebéd során Laura megismerkedik egy idős testvérpárral, a vak látnok Heatherrel és Wendyvel. Heather azt állítja, látott a közelükben egy pirosruhás kislányt boldogan nevetgélni. Először ez az információ megviseli Laurát, de végül felszabadul és megnyugszik,hiszen lányát boldognak tudhatja. Férje persze szkeptikus és frusztrált, ám Heather szerint ez nem véletlen: szerinte John is látó, aki önmaga elől is tagadja képességeit, ráadásul kislányuk is azt üzeni, hogy veszély leselkedik Johnra, ha Velencében marad. Egy éjjel telefonhívást kapnak, amelyben közlik, hogy fiuk balesetet szenvedett. Nem komoly, de Laura azonnal hazarepül. John pár órával később meglepetten látja, ahogy felesége Velencében csónakázik a látnok társaságában...

Roeg, a rendező filozófiáját két tétellel lehet összefoglalni: minden összefügg, valamint semmi sem az, aminek látszik. A misztikus filmben a túlvilág is része a valós világnak, legalábbis az arra fogékonyak számára, hiszen jelek sokaságát kapjuk, amelyek értelmetlenné teszik az emberi koncepcióinkat halálról, időről, életről. Azonban ha ezt akarta volna éreztetni a film, akkor sokkal jobban össze kellett volna kapcsolnia a két világot.

Megvalósítás

A két világ összekapcsolódását elsősorban a látók, Heather és John érzékelik (noha az utóbbi öntudatlanul), de Laura is megnyugszik a tudattól pusztán a hit által, hogy kislánya rendben van. Hozzá hasonló a titokzatos püspök, aki hitét a szellemiekben néha átokként éli meg, de ő talán képes látomásokra is. Nem ő az egyetlen titokzatos alak a filmben, több karakter is mintha olyan tudással bírna, amelyet nemcsak a főhőseink, hanem a nézők elől is eltitkolnak (a rendőrfőnök, a szállodatulaj, a sorozatgyilkos... stb.). Erre a bizonytalanságra a rendező is rájátszik, pl. amikor gonosz kacaj közepette mutatja a két nővért, mintha valami rosszban sántikálnának, miközben a filmben végig segítőkészek és ez így is marad. De más módszerek is vannak a néző összezavarására: eleve olasz környezetben játszódik a film, ami az olaszul nem beszélők számára a párbeszédek egy részét érthetetlenné teszi (mégha nagyjából sejthetjük is, hogy miről beszélnek). Velencét olyan labirintusnak mutatják, amelynek szűk utcáin könnyen eltévedhetünk: John pl. sokszor egy-egy épületet sem talál meg, szerencséjére azonban építészként a falak anyaga alapján (milyen materiális, ugye?) képes néha tájékozódni. haonló célt szolgáló motívum azis, hogy a szereplők összekeverik egymást esetenként (John a fel-feltűnő piroskabátos alakot lányának hiszi; egy hajón feleségét véli felfedezni, mikor az elutazott Angliába... stb.)

A film alaphangulatát a turistaszezon után kihalt, ködös Velence adja meg, ahol direkt alig látunk embereket, a szállodák már bezártak vagy épp bezárófélben vannak, a színek fakók. Ezektől misztikus hangulata lesz a városnak, mintha nem egészen evilági lenne. Erre erősítenek rá még a templomok és vallási szimbólumok (gyertya, szentképek, démonok szobrai), valamint az egész filmen végigvonuló víz motívum, amitől kissé Sztüx-utánérzésem volt, mintha két világ határán tartózkodnának. A fakó színvilágból kitűnik az élénkpiros szín, amely ritka, ezért mindig valamit előrejelez. De gyakran feltűnő motívumok a zuhanás vagy az üvegtörés is. A történet zavarodottságát alátámasztják vizuálisan is: főleg a látomások során különböző képek ugranak be, de pl. a hírhedt szexjelenet is szét van szabdalva az aktus utáni öltözködés képeivel. Ezek a bevágott képek igazán csak a film végére nyernek értelmet, ami a Hatodik érzéket idéző csavart jelent a nézőnek. A horrorfilmekre jellemző szokatlan kameraszögekkel és gyorsvágásokkal érik el a feszültség fokozását is, különben a képek közel sem lennének ijjesztőek.

Élmény

Valahogy egyik elvárását sem teljesítette a film: horrofilmnek nem elég ijesztő, drámának nem elég megrázó, spirituálisnak nem elég összeszedett. A filmvégi fordulat valóan a Hatodik érzékekre emlékeztet, de amíg odáig eljutunk, túl hosszú ideig építkezik. Képileg rendben van, de Az előadást erősebbnek éreztem ebben is.

Érdekességek

- Színészek, akiket láttunk korábban: Julie Christie (Doktor Zsivágó, Nashville)
- A film promóciójának jót tett a korához képest nyíltan megmutatott szexjelenet, amely annyira jól sikerült, hogy a pletykák szerint a színészek valóban szexeltek.