Artúr filmélményei

Tokiói történet (1953)

2015. június 21. 08:55 - Liberális Artúr

Rendezte: Ozu, Jaszudzsiro
Műfaj:
dráma
Főbb szereplők:
Riu Csisu, Higasijama Csieko, Hara Szecuko

Megjelenés: 1953, Japán
Hossz: kb. 2,5 óra
IMDB: 8,3 pont
Előzetes: https://youtu.be/H0djHgHnAiE
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/tokioi-tortenet-tokyo-monogatari/movie-37151

Tartalom

Egy idős házaspár Tokióba utazik meglátogatni családjukat. Az unokákat nem érdeklik a nagyszülők, a gyerekek pedig nem érnek rá velük foglalkozni. Érezvén a terhet, a házaspár hazautazik, és rövidesen a nagymama meghal. A család egy rövid szertartás erejére újra összegyűlik, majd gyorsan visszatérnek napi rutinjukhoz.

A film lényege a generációk közötti családi kapcsolatok bemutatása. Bár érezhető a rendező részéről a szimpátia a nosztalgikus, hagyományosabb világ felé, szerencsére az idősebb nemzedéket sem mutatja sokkal jobbnak. Az unokák nem is reagálnak a nagyszülőkre, mintha már külön dimenziókban lennének; a gyerekek ugyan kötődnek még a szüleikhez, de már elszakadtak tőlük, mások mint gyerekkorukban voltak; a nagyszülők merev társadalmi normák szerint élnek, képtelenek őszintének lenni.

Megvalósítás

A drámaiságot és a mozgalmas cselekményt nélkülöző tartalomhoz hasonlóan a megvalósítás is mozdulatlan: fel sem tűnt, de gyakorlatilag nincs kameramozgás, gyakran a szereplők sem mozognak, csak Szomszédok-szerűen a kamerába beszélnek. Érdekesség, hogy a legtöbb beállítás "tatami-szintű", azaz alulról veszik a filmet.

Élmény

Kevésbé ismert, de Kuroszavához hasonló jelentőségű és elismertségű japán rendező Ozu. Ezt a filmet a legjobbak között tartják számon, és én értem, hogy egyedibb a megszokott nyugati filmeknél (talán leginkább a Play Time-hoz hasonlít, csak kevésbé unalmas), de ez a fajta film igazán katartikus élményt nem tud kiváltani. Nem is ez a célja persze.

Érdekességek

- Kyoko Kagawa az egyetlen életben maradt színész a stábból.
- Színészek, akiket láthattunk már korábban: Eijiro Tono (Hét szamuráj)

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr7912699381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dharman 2016.01.08. 16:16:45

Egyik kedvenc! Kedvet is hoztál hozzá, hogy újranézzem. :)

Életunt Cápa 2016.01.12. 09:54:15

@Dharman: Szívesen... pedig nem is tetszett :D

De lesz még japán film, nézz vissza néha :)

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2019.02.08. 00:09:29

"de ez a fajta film igazán katartikus élményt nem tud kiváltani"

Pedig bennem sikerült... holott féltem tőle, mert eleinte nagyon unalmasnak tűnt, de aztán ráhangolódtam a rezgésére :))

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2019.02.08. 07:55:37

@moodPedro: Itt még fiatal voltam és bohó :) Ha hozzá vagy szokva a pörgősebb amerikai filmekhez, akkor elsőre nehéz egy ilyennel mit kezdeni. Szoktad emlegetni a Sátántangót, hogy tartasz a hosszától - szerintem egy ilyen film után el tudod képzelni, hogy simán végig lehet ülni, az is hasonlóan ráérős.
süti beállítások módosítása