Artúr filmélményei

A vágy villamosa (1951)

2015. szeptember 11. 12:25 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Kazan, Elia
Műfaj:
dráma, film noir
Főbb szereplők:
Vivien Leigh, Marlon Brando

Megjelenés: 1951, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 8,0 pont
Előzetes: https://youtu.be/u9YgJjSCT08
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-vagy-villamosa-a-streetcar-named-desire/movie-2624

Tartalom

Blanche (Vivien Leigh) harmincas (a filmben ez öregedőt jelent) kisvárosi tanárnő hosszabb szabadságra érkezik húgához a nagyvárosba. A lányok ugyan kifinomultabb nevelést kaptak, Stella, a húg mégis a város munkásnegyedében lakik egy tajparaszt prolival, Stanleyvel (Marlon Brando). Vonzereje nyers állatiasságában, kegyetlen őszinteségében rejlik, amit Stellának se könnyű elviselni, de az érzékenyebb Blanche-nak még kevésbé. Stanleyt irritálja a sok apró "hazugság", amivel Blanche él (bizsu ékszerek, fényt tompító lampionok, higiéniai helyett stresszoldó fürdőzés... stb.), Blanche pedig Stanley egyik barátjában (Karl Malden) keres menedéket, aki a többieknél némileg finomabb. Stanley egy pillanatig sem bízik Blanche-ban, és hamar kiderülnek nagyobb hazugságok is...

A film Blanche és Stanley világának ütközéséről szól: Stanley sem buta, de ösztönlény, civilizálatlan gyári munkás. Néha úgy éreztem, ő a rideg, kíméletlen valóság megtestesítője. Vele szemben áll a szellemi síkon mozgó tanítónő, Blanche, aki viszont már a civilizáltságnak az árnyoldalát képviseli, finomabbnak akar mutatkozni, mint aki, sőt, olyannyira megjátsza magát, hogy a film végére beleőrül a valóság elöli menekülésbe.

Megvalósítás

Az eredeti darab egy helyszínen játszódik, ezt némileg a film kibővítette ugyan, cserébe viszont állítólag a hatás fokozása érdekében a szobák falait hol közelebbre, hol távolabbra állítatta. Fontos elem a világítás, ami ha erősebb, akkor "rávilágít az igazságra". Ezért játszódik többnyire este, gyenge világításnál a történet, és ezért ragaszkodik Blanche is a villanykörték fényét tompító lampionokhoz, míg Stanleyt zavarja, ha a körte nem csupasz. A fekete-fehér filmeknél ez a fajta játék sokkal jobban kijön. A zene is felerősödött a film végére, amivel nagyban hozzájárult a felfokozott hangulathoz.

Tartalmilag a film újszerűségét Brando színészi technikája jelenti, ekkor robbant be Hollywoodba a Sztanyiszlavszkij-módszer, amely felváltotta az addigi teátrálisabb alakításokat és helyette egy realistább, a karakterekkel teljesen azonosuló módszert honosított meg. Brando szándékosan még a szünetekben is karakterben maradt, de legendásan hasonló Robert de Niro is, akivel jól lehetett improvizálni ezen tulajdonsága miatt. A film közege nagyon hasonlít A rakpartonéhoz, ugyanaz a realista stílus leharcolt épületekkel és emberekkel.

Élmény

Eddig csak a lényegről beszéltem, de több más motívum is szerepel a filmben, de ez a színdarabban erősebben van jelen, ugyanis a filmet erősen cenzúrázták (homoszexualitás, nemi és családon belüli erőszak, öngyilkosság... stb.). A törtnet utolsó tíz-húsz perce szinte már katarikus, ahogy Blanche lassan megőrül, és mindezt hatásosan támasztja alá a zene. Sajnos azonban képileg nem éreztem túlzottan érdekesnek, de nem sok hiányzott, hogy tetszen.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Vivien Leigh és Mickey Kuhn (Elfújta a szél), Marlon Brando (A rakparton, Apokalipszis most, A keresztapa), Rudy Bond (A rakparton, 12 dühös ember, A keresztapa), Karl Malden (A rakparton)
- Mickey Kuhn (a matróz- 82 és Wright King (az újságos - 92) még életben vannak.
- A Tennessee Williams-darab mind drámaként, mind Broadway-előadásként sikeres volt a film előtt. A Broadway színészei játszották a film szerepeit is többnyire, ami egyébként nem jellemző.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr1912699219

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

modayeni 2015.09.11. 13:33:52

Marlon Brando a nagyon csinos

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.11.02. 10:35:23

Brando tetszett, de sem a dráma , sem maga a film kulonosebben nem fogott meg sajnos.... Brando egy 50-es evekbeli nyilatkozataban mar porosnak, elavultnak erezte ezt a filmet....

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2018.11.02. 12:31:29

@moodPedro: Érdekes, mert nem tudnék hasonlót mondani Amerikából... de ő nyilván akkor az olaszokra gondolhatott, más korabeli filmek nem nagyon jutnak eszembe most.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.11.02. 13:54:10

@Liberális Artúr: konkretan a Vagy Villamosarol mondta asszem 1957-ben, hogy nemreg ujranezte, es mar elavultnak erzi.

moodPedro · http://ezer1film.blog.hu/ 2018.11.02. 13:56:23

Ha erdekel Brando... Meg egyebkent barki mas... Filmvilag weboldalan kereshet es olvashato az archivum... Tok erdekes olyan korabeli interjukat olvasni akik ma mar kb istennel vannak egy magassagban (tobb ertelemben) akkor meg a filmvilag interjut tudott vele kesziteni.
süti beállítások módosítása