Tartalom

Angier és Borden (Christian Bale) bűvészinasok a 19. század végi Londonban. Borden vakmerő ambíciója miatt Angier szintén bűvészinas felesége belehal egy félresikerült mutatványba, és a csapat szétszakad. Angier bosszút állna Bordenen a golyófogó mutatványa elszabotálásával, de Borden túléli a merényletet és ő is elszabotálja Angier madárkalitkás és egyéb mutatványait. Idővel Borden a teleportáló ember mutatványával gyarapodó hírnévre tesz szert, aminek nyitjára Angier sem tud rájönni. Angier végül a feltaláló Tesla gépének segítségével lesz képes hasonló kaliberű trükkre. A két ember megszállott viszálykodása magánéletükre is rányomja a bélyegét, eltávolodik tőlük minden szerettük. A végső fordulat akkor következik be, amikor Borden szeme előtt hal feleségéhez hasonló halált Angier, Bordent pedig letartóztatják gyilkosságért és halálra ítélik.

A film nagyjából arról szól, hogy a két rivális megszállottsága hogyan öli ki belőlük az emberséget, noha azon el lehetne vitatkozni, különösen Borden esetén, hogy induláskor mennyire voltak már eleve ilyenek. Angier a rivaldafényért, Borden a bűvészet kedvéért hoz az értelmesnél nagyobb áldozatot. A film számos módon ellenpontozza a Borden-Angier párost: feltörekvő-lecsúszó, természetes-mesterséges, valódi érték-marketing... stb. Egy másik végigfutó, kimondott témája a történetnek az illúzió, illetve az az iránti vágy. A közönség tisztában van az átveréssel, de szeretné elhinni a csodát.

Megvalósítás

A film egyik erőssége Nolan korábbi filmjéhez, a Mementohoz hasonlóan az összekuszált szerkezet, ami itt nemcsak időbeli, de nézőpontok közötti váltásokat is alkalmaz. A narratíva már az elején tisztázza a trükk három szintjét, és a történetünk is ehhez igazodik: ígéret-fordulat-jutalom. Illetve mégsem egészen, hiszen jutalom nincs, csak ígéret és fordulat - de erről később. A film beteg szimbolikája, hogy minden trükk halállal jár, legyen az madár vagy ember. Tesla készülékei látványosak voltak, de azért nem egy 21. századi csúcstechnika az áram megjelenítése, ahogy a bűvésztrükkök sem.

És most térjünk vissza picit a "nincs jutalom" részhez. A fordulatok megvoltak, de nem igazán voltak hatásosak. Pedig nem lett volna nehéz szájtátósabbra csinálni, de Nolan szándékosan lőtte el előre ezeket a poénokat és hagyott rengeteg nyomot és utalást arra, hogy tudjuk, kire és mire kell gyanakodni. Hogy ezzel mi volt a célja? Talán megfosztani a bűvészetet épp attól az illúziótól, amit tulajdonítani szeretnénk neki: a trükkök direkt járnak halállal, direkt tudjuk vagy sejtjük már viszonylag korán, hogy mik a titkuk, és direkt nem valami csavaros és megdöbbentő titkok ezek, hogy annál illúziórombolóbbak legyenek, amikor végre lelepleződnek.

Élmény

És mégegyszer visszatérve a "nincs jutalom" részhez. Amit nagyon hiányoltam a film végéről, hogy az egész bűvészkedést átemelje a film világába, amelyben a bűvészet a film, a bűvészek pedig a filmkészítők. Tökéletes trükk lett volna párhuzamot vonni a bűvészet és aközött, ahogy a filmesek ringatnak minket illúzióba. Egyesek szerint annyiban ez így is történt, hogy a századfordulós bűvészet közvetlen előzménye volt a filmes korszak kezdetének. Szóval összességében egy érdekes film volt, de úgy érzem, többet is ki lehettt volna belőle hozni.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Christian Bale és Michael Cane (A sötét lovag), Andy Serkis (A gyűrűk ura)
- Roger Rees (az Angiert képviselő ügyvéd) idén hunyt el 75 évesen.
- David Bowie, az énekes alakította Teslát.
- A film számos dologban a valóságból merített: a golyófogó trükk tényleg számos baleseti halállal végződött, többek között annak a Csung Ling Szunak is ez lett veszte, aki feltűnik a történetben. Angier és Borden rivalizálása is a valóságból ered, Maskelyne (a fizetős vécé feltalálója) és Kellar a lebegést próbálták egymástól ellopni.
- Edison és Tesla rivalizálása ugyancsak valós.