Artúr filmélményei

A rettenthetetlen (1995)

2015. december 20. 22:30 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Gisbon, Mel
Műfaj:
akció, dráma, életrajzi, háborús
Főbb szereplők:
Mel Gibson, Sophie Marceau, Patrick McGoohan

Megjelenés: 1995, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 8,4 pont
Előzetes: https://youtu.be/nMft5QDOHek
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-rettenthetetlen-braveheart/movie-2092

Tartalom

1286-ban III. Sándor skót király trónörökös nélkül hal meg (44 évesen leesett a lováról), ezt pedig kihasználva az angol király, I. Eduárd (A wales-i bárdokból) igyekszik magának megkaparintani a skót trónt. Az ellene vívott harcban árván marad a még gyerek William Wallace (akit maga Gibson játszik, a rendező). Nagybátyja magához veszi és kiműveli; mire hazatér, Skócia már angol kézen van. Az angol gonoszságok közepette 1297-ben elveszíti szerelmét, ezért dühében rátámad a szülőföldjén állomásozó angol katonákra és végez velük. Eduárd távollétében fiára, a tehetségtelen (és meleg) II. Eduárdra hárul a feladat, hogy leverje a lázadást. Csakhogy az általános elégedetlenség élére állva egyre nagyobbra hízik a skótok addig belviszályoktól megosztott serege, és jelentős győzelmet arat az elnyomó angolok felett Stirlingnél. Fia inkompetenciája miatt I. Eduárd inkább fia feleségét, a francia Izabellát küldi tárgyalni Wallace-szal, de a két tárgyalópartner hamar egymásba szeret. A tárgyalás azonban csak időhúzásra kellett, hogy I. Eduárd mozgósíthassa seregeit. Wallace-t támogatásukról biztosítják a skót nemesek, de az 1298-as falkirki harctéren cserbenhagyják, mivel titokban már megyegyeztek Eduárddal...

A film nagyon lazán kezeli a történelmi hűséget, ami egyáltalán nem gond, csak szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ne ez alapján ítéljük meg a történetét. Tehát mivel nem a történelmet adja nekünk vissza, a fő témát könnyen megállapíthatjuk: szabadság. Csakhogy ennek a miértjeiről, fontosságáról teljesen megfeledkezik a film, így mindössze annyit láthatunk, hogy egy bosszúvágytól égő ember végigmészárolja a vidéket.

Megvalósítás

Sajnos ez igaz az egész filmre: megalapozatlanul következnek többnyire az események, csak haladjon a történet. Egymásra dobált történések követik egymást, egyszerűen nincs meg a rendes átmenet, érződik hogy egy megrendezett filmet nézünk. Ettől pedig az emberi érzelmek is többnyire üresnek tűnnek, legalábbis azon filmek sokasága után, amelyeket az elmúlt egy évben láttam, és ahol gyakran a fő hangsúly épp az emberi kapcsolatok alakulásán, apróbb változásain van. Két problémám volt még: az egyik, hogy minek kellett franciául és latinul beszéltetni a szereplőket felirat nélkül... ezt már A keresztapában sem értettem, ahol vagy fél óra olaszul zajlik. A másik problémám hitchcocki, aki előszeretettel alkalmazott túlkoros színészeket egy fiatal karakterhez. Gibson itt is már a negyvenhez közelített, miközben egy hazatérő szűzfiúnak nem lenne szabad többnek lennie 20-nál (ahogy a valódi Wallace is csupán 25 körül volt ekkor).

Képileg már egyáltalán nem rossz a film, már az elején is az eddigi horrorfilmeket megszégyenítő jelenettel találkozunk, és a brutális, naturlisztikus erőszak végigkíséri az egész filmet. Főleg az érzelmesebb részeknél szívesebben alkalmaznak lassított, misztikusan megvilágított (pl. holdfénnyel) jeleneteket, a harcjelenetek nagyon hitelesnek tűnnek (még a digitális technika elterjedése előtt!), nem is tudom hogy csinálták meg ennyire élethűen a sebesüléseket (illetve sejtem, de akkor is tök jók). A zenébe csempészett skót duda autentikus hangulatot teremt, a tájképek pedig A gyűrűk urát (elő)idézen gyönyörűek.

Élmény

Ahogy feljebb említettem, a sok jó korábbi film megtette hatását, és borzasztóan zavart a film elején, hogy nincs rendesen feléptíve a történet, ez pedig rányomta a bélyegét a továbbiakra. A csatajelenetek látványosak és borzalmasak (pozitív értelemben), de úgy érzem, hogy minden kreatív energiát csak az akcióra fordítottak, így pedig a történet súlyos csorbát szenvedett.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: David O'Hara (A tégla), Sean Lawlor (Titanic), Tommy Flanagan (Gladiátor), Malcolm Tierney (Csillagok háborúja)
- A filmben feltűnik a rendező öccse, Donal Gibson is (skót nemesként)
- A skót szoknya valójában jóval későbbi kreálmány.
- A harci jelenetknél Wallace mellett a valódi Wallace-klán tagjai is szerepeltek.
- II. Eduárd valóban alkalmatlan és botrányos életű uralkodó volt, Izabella idővel hazamenekült Franciaországba, végül pedig lemondatták és börtönben halt meg 1327-ben (valószínűleg orvgyilkosság áldozata lett).
- Izabella miután rádöbbent II. Eduárd homoszexualitására, ő is szeretőt kezdett tartani. A visszautasítottság miatt 1325-ben francia seregével megtámadta és legyőzte férjét és szeretőit kivégeztette, Eduárd pedig ugye börtönben végezte. De Izabella sem járt szerencsésebben, fia ugyanis, III. Eduárd a gyűlölködést megunva kivégeztette szeretőjét és bezáratta anyját élete hátralévő 31 évére, aminek végére (1358) már megőrült az asszony.
- A film végén látható 1314-es bannockburni csatában I. Róbert az első skót függetlenségi háború (1296-1328) legjelentősebb csatáját vívja meg. Róbert 1329-ben, egy évvel az elismert függetlenség után halt meg leprában.
- Apró időrendi pontatlanság (avagy dramaturgia), de Wallace-t 1305-ben fogták el és végezték ki, míg I. Eduárd csak 1307-ben hunyt el. Izabella 1295-ben született és csak 1307-ben került Angliába, tehát esélytelen volt hogy találkozzon Wallace-szal.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr2812699067

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása