Tartalom

Egy kis spanyol faluban járunk, röviddel a polgárháború után. Isabel és Ana kisgyerekek, testvérek. Apjuk méhész, anyjuk szeretője után sóvárgó fiatalasszony. Új film érkezik a moziba, a Frankenstein. A film leghíresebb jelentén, amelyben a szörny játékból a tóba folyt egy Ana-korú kislányt, Ana fennakad, nem érti, miért ölték meg a lányt, majd a szörnyet is. Isabel viccelődve elmagyarázza, hogy az egész csak kamu, hiszen ez egy film, és ő tudja hogy valójában a szörny egy szellem és életben van egy közeli, elhagyatott házban. Ana gyakran ellátogat a házhoz, de nem találkozik a szellemmel egészen addig, míg egy sebesült harcos nem költözik oda. Mivel szellemnek hiszi, segít rajta, majd amikor a kormányerők végeznek vele, elszökik otthonról. Éjjel a tó partjánál megjelenik neki Frankenstein szörnye...

A film szimbolikus, Franco Spanyolországát ábrázolja elsősorban a szigorúan szabályozott méhkas által, miközben megelőlegezi A faun labirintusának mágikus realizmusát is. A szimbólumokról majd lejjebb beszélek, itt legyen elég annyi, hogy az egész filmet áthatja az elfojtás, amiből Ana próbál kitörni, és ahogy az orvos is diagnosztizálja: a lényeg hogy életben van, idővel majd feldolgozza a történteket.

Megvalósítás

Erősen szimbolikus tehát, aminek nyilván a felét se vettem észre a spanyol történelmet kevésbé ismerőként, de észrevettem, hogy a méhek társadalmát hasonlítja a spanyoléhoz, sőt, még a családot is hasonlóan ábrázolták. A Frankenstein elemei is felfedezhetőek lépten-nyomon, mint a darabokból összerakott szörny. És akor volt még gomba, vasút... stb.

A méhkashoz hasonlóan a családi ház belső terei mézszínűen sárgák, ahogy az azt körülölelő búzamezők is. Szívesen használtak áttűnéseket, de nem annyira az idő múlásának kifejezésére, mint inkább egyfajta kísérteties, álomszerű hangulat létrehozására. Ez a misztikus kísértetiesség a megvilágítás miatt Ana menekülésekor éri el csúcspontját, aki miután mérgező gombát eszik, látomásában Frankenstein szörnye is megjelenik. Szintén a misztikus hangulatot erősíti a csend; alig van párbeszéd, különösen a film második felében, de a gyerekek is sokszor suttogva beszélnek. Akik egyébként egyáltalán nem játszottak rosszul, ha játszottak egyáltalán. Valószínűleg inkább arról lehetett szó, hogy megvárták, amíg természetesen viselkednek és azt vették fel gyorsan.

Élmény

Frankenstein, Mennyei napok, Cinema Paradiso, A faun labirintusa - ezeket a filmeket láttam meg A méhkas szellemében, amit az egyik legjobb spanyol filmnek tartanak. Már a végét járta Franco diktatúrája, talán ezért is jelenhetett meg a nem túl rejtett szimbólumokkal dolgozó történet. De még azért rejtve kellett maradnia, ezért kísérteties, kicsit lírai álcába bújtatták. Emiatt horrorfilmként jobban működött volna szerintem, a történetét pedig nem éreztem elég mélynek.