Tartalom

Az 1900-as évek elején járunk. Mac (Gibson Gowland) aranybányában dolgozik. Nagyerejű és hirtelenharagú, ami nem egy szerencsés párosítás. Anyja szeretné, ha rendesebb szakmája lenne, ezért amikor egy sarlatán utazó-fogorvos érkezik a városba, segédjéül szegődteti a szegény fiút. A szakmai gyakorlat után Mac hazatér és fogorvosi rendelőt nyit. Egy nap barátja, Marcus a barátnőjét, Trinát hozza magával kezelésre. Várakozás közben Marcus lottószelvényt vesz a lánynak udvarlásképpen. Mac persze beleszeret Trinába, Marcus pedig van olyan jó fej, hogy a barátság nevében átengedi a lányt. Már közeleg az esküvő napja is, amikor kiderül, hogy Trina lottószelvénye nyert, mai értékére átszámolva kb. 30-40 millió forintot. Ez szíven üti Marcust, aki ezzel nemcsak lányt bukta, hanem vele együtt a pénzt is. Pedig nem járt volna jól, a szegénységben edződött Trina ugyanis annyira tart attól, hogy nagy lábon kezdenek élni és felélik a pénzt, hogy nem nyúl hozzá a nyereményhez egyáltalán, és a meglévő pénzt is egyre szigorúbban osztja be. Marcus egy részeg estén kitölti minden keserűségét Macen és feljelenti az engedély nélkül praktizáló fogorvost, így a házaspár jövedelem nélkül marad. Trinát azonban ez sem hatja meg, inkább él nyomorúságos körülmények között, minthogy ne spóroljon meg minden centet. Ettől elmérgesedik kettejük között a viszony, és Mac végül dühödten rátámad az asszonyra...

Ahogy a kapcsolódó Vérző olajban, a kapzsiság - ami a film eredeti címe (úgy tűnik kapzsiság csak ebben a századfordulós korszakban létezett?) - itt sem a vagyon iránti vágyat jelenti. Ehhez legközelebb Trina áll, de ő sem több pénzt akar magának, hanem fél elveszteni a meglévőt. Bár Mac végül a pénz miatt öli meg, ez számára csak szimbolikus, igazából a Trina kapzsiága okozta keserűség frusztrálta. Kettejük között áll Marcus, aki a nő és a pénz miatt is meggyűlöli barátját, de nála se a pénz dominál, hanem az irigység. A történet összességében a Rekviem egy álomérthoz hasonlóan azt mutatja be, hogyan romlanak el az amúgy jó emberek.

Megvalósítás

Már párszor előfordult, de itt is meg kell említeni, hogy von Stroheim, a rendező tiltakozása mellett is brutálisan megvágták a filmet, így nem tudni, mennyire pontos a hozzám eljutott üzenete, karaktereinek finomsága, szimbolikája, szerkezete... stb. Eredetileg majd' tízórás film készült, amely állítólag szöveghűen akarta tükrözni az alapregényt, így tarri alkotásra számíthattunk volna, ha a stúdió érthető módon nem rövidítteti meg fogyaszthatóbb hosszra. Von Stroheim négyórás változatot készített ezután, de ebből nem volt hajlandó lejjeb adni, így megváltak tőle (és hamarosan nem rendezhetett soha többé meg nem alkuvó természete miatt) és kevesebb mint kétórás filmet készítettek. A többi képet megsemmisítették a benne lévő drága nyersanyag újrahasznosítása céljából.

Képi világa persze ettől függetlenül nem változhatott jelentősen, hiszen a sítlusjegyeknek nyomot kell hagyniuk végig (különben sírni kezdek, hogy szép meg jó, de egyszer-kétszer kevés egy ügyes húzás). A költségek lefaragása és a rendező maximalizmusa miatt mindent a lehető leghitelesebb helyszínen forgattak (még újranyittaták a bányát és lementek a mélyére is) nagy nevek nélkül. A regényhez mérten naturalisztikusan realista hangulatú, nem féltek bemutatni a valóság és a mindennapok mocskát (pl. orrtúrás), ami ebben az időben már-már erkölcstelennek számított. Trina kapzsiságának elhatalmasodására aranyban dúskáló kezeket láthattunk, és az aranyat minden képkockán kiszíneztek aranyszínűre, ahogy az egy évvel későbbi Patyomkin páncélosban a kommunista lobogót vörösre. És ha már Patyomkin páncélos, vágásban is gyakran rá emlékeztetett: a film ugyanis előszeretettel használt állatokat szimbólumoknak, és rendre őket vágta be, ha a helyzet úgy kívánta (pl. a macsak mint veszély, a madarak mint a házaspár). De láthattuk még a hasonló témájú Sierra Madre kincsének szalamandráját is a sivatagban. A rossz minőségú felvételen nekem nem tűnt fel, de korát megelőzve gyakori a deep focus, amikor a háttérben zajló eseményeket az előtérben lévőkkel képileg egyformán hangsúlyozzák. Állítólag Mac és Trina esküvőjén az ablakban lehetett látni egy temetést is, például. A korabeli filmekre jellemző írisz-bezárós-ráközelítős jelenetvéget jelző technika rendszerint egy olyan részletre fókuszált, amely jelentős (pl. a kezét kapzsin dörzsölgető Trina kezei), és gyakran láttatott a karakterek szemével, főleg amikor a vészesen és dühösen közelgő Macről volt szó.

Élmény

Modern filmnek éreztem sötét, realisztikus története miatt, nem véletlen, hogy ezt vetették szemére az illúziópárti kritikusok. Abszolút életszerűen mutatta be a karakterek lassú erkölcsi hanyatlását, de ezzel ma már nem mond sok újdonságot. Megvalósításában még nem elég erős, hogy tettszen, annak ellenére hogy használt több olyan technikát is, ami érdemessé is tehette volna erre. Persze ez nem jelenthet akadályt, hiszen az ugyanabban az évebn megjelent Ifjabb Shelock detektív már lenyűgözött, de így is teljesen vállalható film.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Gibson Gowland (Virradat), Chester Conklin (Modern idők, A diktátor)
- Frank Hayes még 1923-ban,a film megjelenése előtt egy évvel elhunyt tüdőbajban 52 évesen. Hughie Mack 42 évesen hunyt el 1927-ben.