Tartalom

Lora fiatal özvegyasszonyként érkezik New Yorkba színésznőként szerencsét próbálni kislányával, Susie-val. A strandon előbb egy kezdő, ambíciózus fényképésszel, Steve-vel (John Gavin) futnak össze, majd a szintén egyedülálló anyaként kislányát nevelő, fekete Annie-vel. Meglepő, de Annie kislánya, Sarah Jane fehér, ugyanis fehér apától van. Bár Lora munkanélküli és pénze sincs sok, Annie könyörgése és a kislányok látszólagos barátsága miatt felfogadja Annie-t házvezetőnőnek. Így Annie-éknak lesz hol lakni, Lorának pedig több ideje jut meghallgatásokra járni - és szerelembe esni Steve-vel. Steve azonban nem támogatja színésznői ambícióit, ezért végül szakítanak. Eközben Lora lánya, Susie kezd elidegenedni anyjától, hiszen kevés időt töltenek együtt, míg Annie és kislánya, Sarah Jane azon vesznek össze, hogy a kislány nem akarja vállalni feketeségét, (illetve ezáltal anyját) hiszen ez számos megaláztatással jár együtt. Tíz év múlva Lora már ünnepelt sztár, sikerei csúcsán azonban nem érez megelégedettséget, hiszen magánélete gyakorlatilag megszűnt. Amikor újra találkozik Steve-vel, mindkettőjükben fellángolnak az érzelmek, azonban Susie is felnőtt már, és ő is beleszeret a férfiba. Lora bejelenti, hogy összeházasodik Steve-vel, ami összetöri Susie szívét, és immár érzelmileg is éretté válva úgy dönt, hogy egy távoli egyetemre iratkozik be felejteni. Sarah Jane továbbra is gyűlöl fehér arccal feketeként élni, és ebben csak az anyja akadályozza, hiszen ő az egyetlen bizonyíték rá, hogy félig fekete. Hiába költözik más városokba, Annie mindig megtalálja és szeretné tisztázni viszonyukat, de ezzel rendre kirúgatja a lányt munkahelyeiről. Az érzelmi megrázkódtatások Annie egészségét is megviselik...

Ahogy az eredeti regény, úgy a film is több témát dolgoz fel, vagy legalábbis említ meg a látszat és a valóság viszonyában: látszat a sikeres szakmai élet (Lora), látszat a sikeres magánélet (Annie), látszat a barátság (Lora-Annie, Susie-Sarah Jane), látszat a szerelem (Susie-Steve-Lora, Sarah Jane és pasija), látszat a külső... stb. Az alapvetően antirasszista filmként ismert történet szerencsére sokkal mélyebben merít az életből, hogy leragadjon az ekkoriban kibontakozó fekete polgárjogi mozgalomnál, és bár ebben a leginkább észlelhető, rámutat más, mindennapi előítéletekre, akár önmagunkkal szembeniekre is.

Megvalósítás

Minden karakternek megvan a maga szerepe: Annie az Elfújta a szél megszelídített néger rabszolgája, aki joviálisan tűr mindent, feltétel nélkül jó és igaz a mennyországra vágyva, de hiába mintaember, mégis elveszíti lányát ás igazi barátai nincsenek. Sarah Jane már egy új típusú fekete és tini, ő lázad a sorsa ellen, de közben másnak akar látszani és inkább megtagadja önmagát és anyját is. Az ő esetében mutatkozik meg a mindennapos rasszizmus, amely nem feltétlenül rosszindulatú és tudatos, de ő, akinek kijut a fehérek világából is, érzékeli ezeket. Lora az ambíciózus, modern nő, aki erkölcsre és elvekre hivatkozva ellenáll férfiaknak, de másoknak mégis enged. Mindent megad lányának önmagán kívül (még ugye az életében is megjátsza magát), és szintén elveszti őt. Korrektnek tartja magát, de feketének látja mégis Annie-t és lányát. Barátjának tartja Annie-t, de valójában csak testi-lelki cselédje. Susie szintén így tekint Annie-ékre és királykisasszonynak és jókislánynak képzeli magát, de legalább az ő esetében biztosak lehetünk benne, hogy érett felnőtt lesz. A kisebb szerepekről nem ejtenék szót, ők egyszerűbb változatban szállítják mindezt, viszont náluk előfordul az ellenkezője is, azaz hogy őszintébbek, illetve hogy előítéleteik pozitívak.

Technikailag számomra nem volt érdekes a film, de számos szimbolikus gesztussal igyekeztek alátámasztani a fenti mondanivalókat. Ebből leglátványosabb Lora ruhatára, akit szándékosan átöltöztettek minden jelenetben valami nagyon drága ruhába - csak ezen ruhák és ékszerek összértéke állítólag meghaladta az egymillió dollárt.De ötpercenként volt még más, kezdve a fekete játékbabától a nercbundán és a színészválogatón át a temetésig. Ehhez mérten a karakterek is sztereotipek voltak a néger rabszolgától a tinibálványig.

Élmény

Előzetesen egy Ne bántsátok a feketerigót-típusú antirasszista filmre számítottam, ehhez képest pozitív csalódás volt az ironikus hangulatú történet (nem, nem nevetünk rajta, de érezhető, mennyire komolytalan). Külön érdem, hogy nem többnyire túldramatizálva, szélsőségesen mutattata be a fajgyűlöletet, hanem a hétköznapok szintjén - ebből jöhetett volna több is még. Ami miatt viszont mégsem érte el a tetszik-szintet, hogy túlságosan szétszortnak éreztem ahelyett, hogy egy főbb szálra koncentrált volna, mindezt pedig következetes, látványos technikai megoldásokkal támasztotta volna alá.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: John Gavin (Pszichó), Troy Donahue (A keresztapa 2)
- Még életben vannak: Susan Kohner (79), Ann Robinson (86)
- Than Wyenn (az olasz rendező) tavaly hunyt el 95 évesen.
- Nem véletlenül esett a választás Lora szerepéhez Lana Turnerre: azonkívül, hogy állítólag önmaga karakterét kellett hoznia felszínes színésznőként, egyedülálló anya volt, és épp egy évvel a film előtt kellett elszakadnia kamaszlányától, miután az önvédelemből megölte anyját bántalmazó pasiját.
- Sandra Dee (Susie) korának tiniikonjaként a popsztár, Bobby Darin felesége lett.