Tartalom

New York olasz negyedében él Charlie (Harvey Keitel), aki a környék maffiavezérének utódja lehet egyszer. bűnözői életmódját azonban igyekszik erőszak nélkül megoldani, s közben vallásosságából adódóan állandó bűntudatban élve igyekszik tettekkel is jóvá tenni cselekedeteit. Mások segítésével érné ezt el, elsősorban azzal, hogy Johnny (Robert De Niro) miatt tartja a hátát, aki egy felelőtlen hülyegyerek és már mindenkinek nagy összegekkel tartozik. Közben viszonya van Johnny nagynénjével is, de a maffiavezér mindkettőjüktől eltiltja, mert nem elég jók hozzá (Johnny ugye hülye, a nagynéni pedig epilepsziás, ami számára kb. egyenrangú az agybajjal). Charlie karrierje szépen haladna, de Johnny egyre irányíthatatlanabb, még a helyi uzsorást is megfenyegeti...

A film témája elsősorban az olasz negyed figurái és hétköznapjai, ahol Scorsese, a rendező is felnőtt. Nem A keresztapa felső szintjét láthatjuk, hanem a piti, utcai végrehajtókat, de őket se munka közben, hanem inkább magánéletükben. A főbb szereplők az uzsorás, bártulajdonosok, de találkozhatunk táncoslányokkal, veteránnal is. Mindezt pedig Charlie nézőpontján keresztül, aki kimondva igyekszik megváltani a világot, vagy legalábbis önmagát, Johnny révén.

Megvalósítás

Gengszterfilm létére a történet alaphangulata kedélyes; amit A keresztapában nem mernének a karakterek megtenni, mert kegyvesztettséggel vagy halállal járna e tiszteletlenség, azt itt mind megteszik és elnézik egymásnak. Itt nem tisztelik egymás hatalmát, ami néha kifejezetten komikus. Viccesek az elkövetett bűntettek is, leginkább amikor két tinit átvernek húsz dollárral és moziba mennek belőle a nagymenők. Egyébként rendszeresen néznek filmeket, ami talán csak Scorsese gyerekkorára utal, akinek ez volt a hobbija, de lehet hogy szimbolikusak a megjelenő filmek is - erre nem sikerült rájönnöm. Állítólag az eseményeket Scorsese saját gyerekkori élményei ihlették. Charlie révén természetesen adott a keresztény szimbolika: rendszeresen megjelenik a pokol akár Charlie miatt, aki gyakran tűzbe tartja ujját, hogy érezze a pokol tüzét, akár a törzshely bár miatt, ami a bűn tanyája és vörösen van megvilágítva.

A kedélyességet támogatja a zene is, gyakori ugyanis, főleg erőszakosabb jeleneteknél a vidám poopzene. Felvonulnak a korszak slágerei (állítólag a film költségvetésének felét a jogdíjak tették ki), emellett pedig néha olasz operák csendülnek fel. A sok vágás és pörgős jelenetek, mozgó kamera miatt egyébként is néhol klipszerű a film. Az eleje pl. kifejezetten ilyen, ahol archívszerű anyagokkal, feliratozva mutatják be a főbb szereplőket. Több vizuális technikát alkalmaz a rendező: hol hosszasan követi szereplőit, hol körbeforogja Charlie-t, hol a testére rögzített, modernnek ható (valójában már az 1930-s években is létező) szögből veszi őt, ezzel is érzékeltetve az ő központi szerepét. Ezt erősíti az is, hogy a film nagy részében ő narrál, az ő gondolatait hallhatjuk, néha ezeket ki is mondja - egy ilyen esetben ki is kacsint ránk a film, amikor kinevetik emiatt, hogy magában beszél.

Élmény

Ezzel a filmmel robbant be a köztudatba Scorsese, Keitel és De Niro, elindítva a gengszterfilmek egy típusának új vonalát, miközben valamennyire bele is ragadtak ebbe a kategóriába (lásd Tarantino filmjeit, akinek a stílusa nagyon hasonlít ehhez a filméhez a maga könnyedebb hangvételével). Tulajdonképpen nem tudok rajta mit kifogásolni, a maga módján érdekes és látványos is volt (a két vesszőparipám, ugye...), mégsem nyújtott igazán maradandó élményt, talán mert nem erőltette eléggé Charlie nézőpontját, hogy együttérezhessünk vele. Nem tudom-

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Harvey Keitel (Taxisofőr, Kutyaszorítóban, Ponyvaregény), Robert De Niro (A keresztapa 2, Taxisofőr, Dühöngő bika, Volt egyszer egy Amerika, Nagymenők), David Proval (A remény rabjai), Victor Argo (Taxisofőr), Harry Northup (Taxisofőr, A bárányok hallgatnak)
- Maga a rendező, Scorsese is feltűnik kisebb szerepben (ő a bérgyilkos), illetve a Nagymenőkben szereplő anyja is megjelenik.
- A fekete táncoslányt Jean Bell, 1969-es Playboy-lány adta, az egyik első fekete címlaplány.
- David Carradine (a lelőtt férfi) 72 évesen hunyt el szexjáték közben.
- Davidet a filmben épp testvére, Robert Carradine lövi le.