Tartalom

Az 1950-es évek egy amerikai kisvárosában négy tizenkét éves fiú gyakran lóg együtt a szünidőben. Egyikük, Vern, meghallja véletlenül a helyi bandába tartozó bátyja (Casey Siemaszko) beszélgetését, amiben megemlítik, hogy megtalálták egy nemrég elveszett kisfiú holttestét, de nem merték jelenteni a rendőrségnek, mert épp autót loptak akkor. Vern azonnal rohan elúságolni a hírt, és a fiúk elhatározzák, hogy megkeresik a holttestet, hiszen az tök vagány dolog. Egymásnál sátorozás ürügyén ellógnak otthonról és gyalog megindulnak a 30-40 km-re lévő helyhez a sínek mentén. Chris (River Phoenix), az okos, de bántalmazó és bűnözői életmódot folytató apjától ellopja pisztolyát is az útra. Teddy kissé kattant, különösen érzékeny apja elmebetegségére. Gordie a többieknél jobb családból való, írónak készül, nemrég vesztette el a család szeme fényének számító bátyját, de írói vénája miatt amúgy is neheztel rá apja. Hosszas kalandok után megérkeznek a helyszínre, csakhogy a rosszfiúk bandája is magának akarja a holttestet, hogy bekerüljenek a tévébe, mint megtalálók.

A történet a felnőtté válás témáját célozza meg. A gyerekek a kamaszkor határán állnak, egyszerre tudnak gyerekesek lenni és komoly problémákkal foglalkozni. Szembesülnek a valósággal és a film címéhez méltóan szembenéznek vele, igaz barátokként kiállva egymás mellett.

Megvalósítás

Szerkezete keretes: a történet azzal indul, ahogy a már középkorú Gordie (Richard Dreyfuss) értesül Chris haláláról. Innen emlékszik vissza a két nap eseményeire, majd a meghatározó kalandok után, lelkibékéjét megtalálva nyugtázza őket egy közhelyes életbölcsességgel. A gyerekek mind traumatikus háttérrel bírnak, kivéve talán Vernt, aki a film poénjainak nagy részéért felel komikus elemként. Chris neve és családi öröksége által megbélyegezve kénytelen élni, ám lelkiereje miatt végül épes lesz kitörni ebből a ráosztott szerepből. Gordie sikeres bátyját rajongásig szerette apja, Gordie-t pedig elhanyagolta, aki ráadásul nem is érdeklődik a foci iránt, hanem írónak készül. A báty azonban meghal, emléke az öccsre elviselhetetlen teherként hárul. Teddy apja háborús hős volt, de valamibe beleőrült később (talán épp ebbe). A fiú hasonlóan kattant viselkedést vesz fel, némileg szuicid hajlamú, és mintegy eszképista, aki nem bír szembenézni a valósággal, apja iránti ideájának bemocskolását nem bírja elviselni. A gyerekszínészeket a legtöbb kritika dícséri, de engem nem nyűgöztek le különösebben. Karaktereikben sem szerettem, hogy mintha gyakran túlérett gondolatokat adtak volna a szájukba és mintha túlérett érzelmi tudatossággal lennének felruházva korukhoz képest. Persze magamból indultam ki, szóval lehet hgy csak én voltam visszamaradott :D. Az út tele van jelképes részletekkel: a vonat, mint a haladás szimbóluma a westernekből, ami elől menekülnek; a sínek, mint a kijelölt életpálya, amiről le kell térniük, ha előrébb akarnak lépni; a halott kisfiú, mint az ő gyermeki énjük halála...stb.

A film hangulatáért a nosztalgiafaktor felel: a történet első felében kb. percenként játszanak le egy korabeli slágert, nyilván az 1980-as évek harmincas-negyvenes korosztályát megcélozva. vannak popkulturális utalások, és az egész világot kissé egyszerűnek, ártatlannak állítja be, legalábbis amíg nem törnek fel a fiúkból a traumák. Jó példa az ártatlanságra, a még gyerekes világképre Gordie meséje a tábortűznél, ami egyrészt infantilis vicceivel bugyuta és undi, ugyanakkor a többiek még meseszerűbb befejezést követelnek, amin Gordie már túlnőtt. Ennek a jelenetnek az ábrázolása igyekszik imitálni a gyerekek nézőpontját karikatúraszerű résztvevőivel, eseményeivel. A film fényképezése, főleg a tájképek szépek (ezek valószínűleg a szabadságot, a felnőttkor ismeretlenségét hivatottak kifejezni), de ritkán volt kreatív érzésem szerint.

Élmény

Emlékeimben végtelen nosztalgiát ébresztő filmként élt az Állj mellém!, de ebből most nem jött sok át. Talán közrejátszik benne, hogy nem éltem át hasonló barátságokat és kalandokat. Vagy csak talán már nem vagyok tizenkettő, hanem túl öreg az ilyen filmekhez.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Richard Dreyfuss (Diploma előtt, Cápa), River Phoenix és Bradley Gregg (Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag), Casey Siemaszko (Vissza a jövőbe), Scott Beach (Csillagok háborúja)
- A filmben Chris az, aki elsőként ha meg, igaz úgy, hogy életcélját már teljesítette, sikeres ügyvéd lett belőle. Az őt alakító River Phoenix 1993-ban, 23 évesen halt meg droghasználat miatt.
- A gyerekek koruk ellenére nem vltak már kezdők, és a forgaás alatt meglehetősen szabadosan éltek: mindenki füvezett, ivott, Phenix ekkor vesztette el szüzességét is, tehát valóban abban a korban voltak, amit hozniuk kellett.