Tartalom:

1882, vadnuygat. A négy Earp-fivér Kalifornia felé terel eladásra szánt marhacsordájukat. Tombstone városához érve legfiatalabb öccsüket a prérin hagyják vigyázni a marhákra, míg ők belovagolnak a városba megpihenni. Mire visszatérnek, a csordának nyoma veszett, öccsük pedig halott. Wyatt Earp (Henry Fonda) sejti, hogy a tettes az öreg Clanton (Walter Brennan), akivel korábban összefutottak, ezért elvállalja a városban az épp megüresedő seriff posztját, hogy nyomozhasson. A város lakói közé tartozik a titokzatos, keménykötésű orvos is, Doc Holliday, aki egy helyi mexikói prostituálttal, Chihuahuával kavar, de hamarosan megérkezik utána egy finom városi hölgy, Clementina is. Hollidayt valami nagyon emészti, dühből feleségül venné Chihuahuát és elhajtja Clementinát, Wyatt pedig kap az alkalmon, mert neki is megtetszett a lány. Váratlanul Wyatt megtalálja Chihuahuánál meggyilkolt kisöccse nyakláncát. A nő elmondása szerint Hollidaytől kapta...

A címszereplőhöz nincs sok köze a történetnek, amely valós eseményen, az OK corrali lövöldözésen alapul meglehetősen szabadon, de ez nem fontos. Feltűnik benne a szokásos modernizációs téma, azonban ezt nem éreztem annyira hangsúlyosnak, mint más westernekben. A filmet költőinek szokták mondani, és valóban, számomra is néhány szereplő érzelmi élete tűnt lényegesnek az eseményekkel szemben, főleg Holliday világfájdalma.

Megvalósítás:

A történet eleje gyorsan felvezeti az Earpék és Clantonok közötti konfliktust, a végén pedig elintézi röviden, a valódi események azonban nem tartoznak a cselekményhez, hanem a kisváros életét mutatják be: borbély, színházi előadás, táncmulatság. Ahogy említettem a keretet itt is a vadnyugat civilizálódása jelenti: a vadnyugati kisvárost indiánok, törvénytelenség, marhatolvajok, erőpolitika, prostituáltak jellemzik, de már jelen van a borbély, vándorszínész hozza el a kultúrát, templom épül, úri kisasszony érkezik, Wyatt Earp pedig már a családi bosszút is törvényes keretek között oldaná meg. Ő az, aki a vadnyugati szintről lassan civilizálódva részévé válik a közösség életnek, míg az amúgy városi értelmiségi, Holliday épp a civilizációból menekül önpusztító életmódba, visszafejlesztve magát az egyszerű emberek közé. Holliday két szerelme egyértelmű ellentétpárja egymásnak, ahogy az Earpök és és a Clantonok is. És hogy mitől lesz ez költői? Elsősorban attól, hogy az eseményeket a karakterek érzelmi szempontjából figyeljük: többen is szenvedélyesek, és nem az akción van a hangsúly, hanem egy félénk mozdulaton, egy aggódó arcon, egy visszafojtott indulaton. Ez különösen Hollidaynél jelentkezik, akinek a karaktere teljesen kiszorítja Wyattét a film nagyobb részében, hiszen ez utóbbi viszonylag statikus, míg az előbbinél érezzük, hogy valami nagy vihar dúl a lelkében.

A képi világ meglepő módon nem westernes volt, noha ez is az ikonikus Monument Valleyben játszódott, ami lassan már kötelező eleme minden westernnek a végtelen sík prérijéből kiemelkedő fura hegyeivel, amelyben az emberek eltörpülnek. Inkább a film noirokra emlékeztetett a sok árnyékolással, amelyben gyakran elvesztek az arcok. Még látványosabb és a költőiséghez is hozzájárul az ún. amerikai éjszaka technika, amikor nappal forgatják le az éjszakai jeleneteket, és ezt különböző eszközökkel igyekeznek éjszakának láttatni (erről már volt szó az Amerikai éjszaka c. film kapcsán). Ebben az esetben viszont hagyták, hogy érvényesüljön a napfény kontrasztja, és ettől szinte expresszionista, túlvilági képeket kapunk (ld. az első képet). A zenét az hiszem nem kell bemutatni, Foxi Maxi révén mindenki ismeri az Ó te drága Klementina c. amerikai népdalt, amelynek különböző variációit hallhatjuk többnyire.

Élmény:

Azt hiszem eddig ez volt a legjobb amerikai western, amit láttam, köszönhetően a látványos képi világának és a történetének, ami összességében sablonosnak tűnik, de kivitelezése miatt mégsem az.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Henry Fonda (Érik a gyümölcs, Lady Éva, 12 dühös ember, Volt egyszer egy vadnyugat), Walter Brennan (Frankenstein menyasszonya, Rio Bravo), Tim Holt (Az Ambersonok tündöklése és bukása, Sierra Madre kincse), Ward Bond (Ez történt egy éjszaka, Párducbébi, Elfújta a szél, Érik a gyümölcs, A máltai sólyom, Az élet csodaszép, Az üldözők, Rio Bravo), John Ireland (Spartacus), Jane Darwell (Elfújta a szél, Érik a gyümölcs, Mary Poppins), J. Farrell MacDonald (Az élet csodaszép), Russel Simpson (Érik a gyümölcs)
- Linda Darnell (Chihuahua) 1965-ben, 41 évesen lakástűzben vesztette életét. Grant Withers (az egyik Clanton-fiú) 1959-ben, 54 évesen öngyilkos lett romló egészségi állapota miatt.
- A tényleges eset messze nem úgy történt ahogy a filmben, de már belinkeltem, akit érdekel bővebben, elolvashatja ott.
- Wyatt Earp (1848-1929) idővel a törvény emberének megtestesítője lett, de igazán népszerű már csak halála után lett egy fiktív regénynek köszönhetően. Állítólag Forddal is ismerték egymást, életéről több népszerű film készült. Az OK corrali lövöldözésért bosszút állva egy évvel később lelőtték Virgil és Morgan Earpöt is, de közülük Virgil életben maradt.
- Doc Holliday valójában fogorvos volt, és a filmhez képest kevésbé hősiesen, betegségben halt meg 36 évesen.
- Az öreg Clanton megúszta a lövöldözést, de továbbra is erőszakos marhalopásból tartotta el magát, amiért később egy károsult bosszút állt rajta. Fiai közül csak az egyik halt meg a lövöldözésben, a többiek később kaptak golyót más konfliktus során.
- Chihuahua alapja Holliday felesége, Nagyorrú Kate (1850-1940) aki - tessék megkapaszkodni -  nem mexikói prosti volt valójában, hanem magyar. Horony Katalin Pesten született, szülei tízéves korában vándoroltak ki az Egyesült Államokba, de öt évvel később mindketten meghaltak. Elszökött nevelőitől és tizenkilenc éves korában már prostituáltként tartották nyilván. Huszonhét évesen ismerkedett meg Hollidayjel.

Következik: The Rocky Horror Picture Show