Rendezte: Ray, Nicholas
Műfaj: dráma, western
Főbb szereplők: Joan Crawford
Megjelenés: 1954, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,7 pont
Előzetes: https://youtu.be/ACgSyxdV9vE
Ajánlott írás: http://www.rogerebert.com/reviews/johnny-guitar-1954
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/johnny-guitar/movie-53663
Tartalom:
Egy isten háta mögötti, vadnyugati kisvárosba érkezik Hegedűs Jancsi Johnny Guitar (Sterling Hayden) munka reményében. Messziről szemtanúja lesz egy rablógyilkosságnak is, majd betér a városszéli szalonba, amit a keménykezű nő, Vienna vezet. Rövidesen lincshangulatú tömeg tör be Emma (Mercedes McCambridge) vezetésével, akinek bátyját ölték meg az előbbi rablógyilkosságban. Emma a Dancin' Kid becenevű férfit és bandáját vádolja, akikről nem tudni mit dolgoznak, de mindig van elég pénzük (és nem mellesleg Emma féltékeny rá, amiért a Dancin' Kid láthatóan vonzódik Viennához) és jó kapcsolatot ápolnak Viennával. A lakosság amúgy sem kedveli Viennát, aki azért nyitott épp itt szalont, mert tudta, hogy erre fog haladni a vasútvonal, ami majd egy virágzó várost fog létrehozni, aminek áldásaiból kimaradnak a környékbeliek. Ekkor érkezik meg a Dancin' Kid és bandája is, akik tagadják a gyilkosságot és azt állítják, hogy ezüstbányászként keresik a kenyerük, de nem hülyék hogy elárulják a lelőhelyet. A város elöljárója (Ward Bond) végül egy napot ad mindannyiuknak, hogy elhagyják a helyet, különben erővel kényszerítik majd őket...
Ez még nagyon csak a felvezetés volt, később derül ki, hogy Johnny valójában Vienna régi szerelme, és itt egy szerelmi sokszöget látunk (amiben Ebert szerint nem is a férfiak a fontosak, hanem Vienna és Emma között van egy kimondatlan, egyoldalú szerelem). Én azon részét éreztem hangsúlyosabbnak, amiben egyetlen, kellőképpen hangos ember képes felhergelni egy tömeget akár arra is, hogy ártatlanokat lincseljenek meg, ez pedig jól illeszkedik a korszak kommunistaüldözéseibe. Kisebb mértékben érzek benne egy közösség vs egyén szembenállást is, hiszen a lakosság egyként áll szemben a számukra vállalhatatlan Viennával, aki viszont az amerikai alapértékekre hivatkozva, mint a szabadság, ellenáll nekik.
Megvalósítás:
Kb. az első negyedórában elhangzik minden fontosabb információ, amikor betör a tömeg Viennához, innentől kezdve már csak le kell futtatni a történetet. Az első téma, amit említettem, a szerelmi sokszög: Vienna és Johnny egykor egy pár voltak, de valamiért szakítottak, ami után Vienna felépítette a saját, önálló életét, de végül újra rászorult Johnny segítségére. Későbbi férfiismerősei között van a Dancin' Kid, akit kedvel ugyan, de nem szeret, mert Johnny korábban már összetörte a szívét. Valószínűleg azonban nem csak Dancin' Kid, hanem a jelekből ítélve több más helybéli is rajong Viennáért. A Dancin' Kidbe azonban Emma szerelmes, mert egy időben tette neki a szépet. Emma ezért gyűlöli Viennát halálosan (Ebert szerint szereti). A második téma, a tömegmanipuláció, nem igényel sok magyarázatot, Emma egyszerűen olyan energiával uszít Vienna ellen, hogy igaznak tűnik minden vádja. Amikor azonban tényleges vérontásra kerül sor, akkor az emberek meghátrálnak némileg naiv módon. Nem nehéz észrevenni, hogy ez a mccarthyzmus megjelenítése, annál is inkább, mert a forgatókönyvet is titokban egy feketelistás író írta. Egy eleme a történetnek, amit nem említettem, hogy kicsit kifordítja a klasszikus vadnyugatot: a főszereplők, a legerőszakosabb alakok a nők, a férfiak meghunyászkodnak előttük, kettejükön kívül más nő nem is szerepel. Ehhez kapcsolódóan kerül képbe az egyén vs közösség témaköre is: a helyiek nem akarják, hogy Vienna ott éljen (az indok mindegy), ő viszont a szabad individum jogával élve maradni akar; jellemző, hogy épp a jog képviselője, a serif tehetetlen a város képviselőivel.
Ez egyes jelenetek beállításaiban is megjelenik, Viennát rendszeresen egyedül, kicsit magasabban mutatják, míg az összegyűlt tömeget egyben, Emmában kicsúcsosodva. Említettem, hogy kicsit kifordított western jellege van a filmnek; ez abban is megmutatkozik, hogy a színészek gyakran teátrálisan eltúlozva játszanak pl. halált vagy egyéb érzelmeket. Emiatt talán megbocsájthatóak az időnként eszméletlenül béna vetített hátterek is. Váratlanul brutális volt az egyik filmvégi fejlövés, az 1950-es években ezt még diszkrétebben oldották meg, itt viszont láthattunk egy lőtt sebet a fejen. A legjellemzőbb vonása a filmnek azonban a színvilága, amelyek nagyon élénkek, és erre rá is játszanak Vienna rikító színű öltözékével vagy rúzsával, miközben több szereplő szemének a színe is jól láthatóan kék. Ezzel fejezik ki legkönnyebben a Vienna és Emma közti ellentétet is, mivel meglehetősen ellentétes színű ruhákat hordanak. És most egy kicsit megint Eberthez fordulok: a fent belinkelt írása szerint ezek az öltözékek a kor divatjában kifejezetten pornósnak számítottak, de ezt mai szemmel én már nem érzékelhettem. Az ember azt gondolná, hogy egy ilyen címmel csak zenés film lehet a Johnny Guitar, de valójában csak egyetlen jelenetben van zene.
Élmény:
Az amerikaiak kezdetben nem szerették a filmet, a kritikák is alapvetően negatívak voltak, mert western jellege ellenére alig-alig nevezhető westernek a túlsúlyos szerelmi szálak miatt, és én is osztom véleményüket, kicsit olyan volt, mint egy paródia, amit nem annak szántak, miközben nagyon is súlyosnak tekinthető a mccarthyzmus árnyékában.
Érdekességek:
- Színészek, akiket láttunk korábban: Sterling Hayden (Dr. Strangelove, A keresztapa), Mercedes McCambridge (A gonosz érintése, Az ördögűző), Ward Bond (Ez történt egy éjszaka, Páducbébi, Elfújta a szél, Érik a gyümölcs, A máltai sólyom. Clementina kedvesem, Az élet csodaszép, A nyugodt férfi, Az üldözők, Rio Bravo), Ernest Borgnine (Vad banda), John Carradine (Frankenstein menyasszonya, Hatosfogat, Érik a gyümölcs, Tízparancsolat), Paul Fix (Vörös folyó, Ne bántsátok a feketerigót), Rhys Williams (Szent Mary harangjai), Ian MacDonald (Délidőben)
- Még életben van: Ben Cooper (83)
- A Viennát és az Emmát alakító színésznők utálták egymást a forgatás alatt, részben pont egy közös férfi miatt, aminek a rendező természetesen nagyon örült.
Következik: Ez itt Anglia