Rendezte: Ted Berman - Richard Rich - Art Stevens
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Mickey Rooney, Kurt Russell, Pearl Bailey
Megjelenés: 1981, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,3 pont
Előzetes: https://youtu.be/FHThGmVfE3A
Ajánlott írás:
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-roka-es-a-kutya-the-fox-and-the-hound/movie-88829
Tartalom:
Egy kis róka árván marad, miután anyját levadászták. A közelben lakó magányos özvegyasszony (Jeanette Nolan) talál rá (erre némileg rásegítenek az erdei madarak), magához veszi és Todnak nevezi el. Ugyanezen a napon a szomszéd vadász kölyökkutyát visz haza és a Szimat (Corey Feldman) nevet adja neki. A két újszülött összebarátkozik és sokat játszanak, amíg a vadász észre nem veszi, hogy egy róka jár a birtokára. Üldözőbe veszi és kis híján lelövi Todot, majd ráförmed az özvegyre, hogy ha még egyszer meglátja a rókáját, tényleg elkapja. Eljő a tél, és a vadász a hegyekbe vonul vadászni és kiképezni Szimatot. Mire tavasszal visszatérnek, a felnőtt Szimat (Kurt Russell) már tudatában van annak, hogy ellensége Todnak (Mickey Rooney), aki továbbra is vágyik barátjával játszani...
A téma sokkal komolyabb tanmese, mint amit várhatunk - és amit a történet feldolgoz. Azt ugye nem kell mondanom, hogy arról szól, hogy a róka és a kutya hiába jönnek ki jól egymással, szerepeik szerint egymás ellenségének kell lenniük. Csak sajnos ennek a kérdésnek a felvázolásánál megáll a történet és nem igazán vizsgálja, megelégszik a felvetésével.
Megvalósítás:
A történet három főbb részre oszlik: a kölyökállatok megismerkedésére, ami egyben felvázolja az alapkonfliktust is, miszerint a vadász az bizony vadászik, a róka pedig egy zsákmányállat. Már itt is van problémám, ugyanis nem foglalkozik azzal nagyon, hogy Szimat ösztönből vadászik vagy a vadász (azaz a társadalom) kényzeríti-e rá a szerepet. Ezen első harmad másik problémája, hogy nem igazán látjuk a két főhősünk barátságának megalapozását, elmélyülését, így kevéssé tudunk azonosulni a helyzettel. A második szakaszra Szimatot végképp vadászkutyává szocializálják, illetve megszakítják a barátságot azzal, hogy Szimat idős "mestere", Vezér megsérül Tod üldözése közben, ami bosszúért kiált (eredetileg meg is halt volna, de sajns életben hagyták). Egy megható jelentben az özvegy kirakja egy rezervátumban Todot, hogy ne fenyegesse többé veszély, és ezzel kezdődik az utolsó harmad, ahol összekerül két főhősünk, de elmarad az igazi dilemma feloldása egy hollywoodi fordulatnak köszönhetően, amit most nyilván nem írok le. Van még a történetnek egy humorosnak szánt mellékszála Tod barátaival, akik madarak és egy hernyót próbálnak elkapni, illetve belekerül egy szerelmi szál is a végére.
A képi világa nem tetszett, kidolgozatlan. Az 1950-es évek óta tartó ceruzásabb stílust láthatjuk még, ami nem baj, de nagyon észrevehető hogy hol kezdődik a háttér és hol a mozgatott rajz. Egyes helyeken a színezés és durván elüt mindentől (ld. vadász nadrágját). Természetesen megint akkor lesz oigazán jó, amikor kénytelenek kifejezni valamit a rajzzal. Konkrétan a medvetámadásra gondolok, ahol az akció érdeképen gyors vágások jöttek kamerarángatással; itt a rajz is sokkal elevenebb és majdnem expresszionistába megy át. A "színészi" játék, azaz a mimika azonban nem rossz, két jó jelenet is van, ahol az arcok szerephez jutnak: özvegy és Tod elválása, valamint a vadász és Szimat szemezése, ami a Nagyvárosi fényeket idézte fel abban a felfokozott érzelmi állapotban. Disney-rajzfilmként nem szabadulunk meg a betétdaloktól sem, amik indokolatlanok ugyan, de nincs sok belőlük, és ami van, néha az is többször próza. Tovább enyhíti a helyzetet, hogy Pearl Bailey a Carmen Jones után is itt kurva hitelesen tud előadni.
Élmény:
A rajzfilm fontos mérföldkő volt a Disney történetében: egyrészt nem csupán mese volt, hanem erkölcsi példázat is, ami addig kevésbé volt jellemző. Másrészt ez volt az utolsó darab, amin dolgoztak a Disney nagy öregjei, akik még egykor a Hófehérkével kezdtek. A téma izgalmas, alkalamas arra, hogy gyermeki és felnőtt szinten is eljátszadozzanak vele, de ez sajos elmarad, miközben a viccek bénán erőltetettek és kevés időt szánnak a karakterekre is. De még így is került bele pár kiemelkedő jelenet, szóval szerintem simán a jobb Disney-rajzfilmek közé tartozik. Ma már sokkal jobban és ügyesebben megcsinálták volna.
Érdekességek:
- Színészek, akiket láttunk korábban: Mickey Rooney (Bolond bolond világ), Kurt Russell (A dolog, Forrest Gump), Corey Feldman (Kincsvadászok, Állj mellém), Pearl Bailey (Carmen Jones), Sandy Duncan (Éjféli cowboy), Jeanette Nolan (Pszichó), John Fiedler (12 dühös ember, A siker édes illata), John McIntire (Pszichó), Richard Bakalyan (Kínai negyed)
- Jack Albertson (a vadász) a film megjelenésének évében hunyt el 74 évesen.
- Jeanette Nolan (özvegy) és John McIntire (borz) házasok voltak.
- Talán fura lehet Kurt Russell akciósztárt látni egy rajzfilmben; a titok nyitja, hogy Disney gyerekszínészként kezdte pályafutását.
- A film kezdeti szakaszán dolgozott Reitherman is, ő karolta fel a projektet, miután a családban volt már háziróka. Későb azonban kreatív nézeletérései támadtak a fiatalokkal és otthagyta őket.
- 2006-ban készült egy "folytatás" is, amiben a még kölyök állatok kalandjairól mesélnek.
Következik: Karate kölyök