Előzmények:

Melies volt tehát az első, aki nem feltalálóként vagy annak környezetéből kezdett filmezni, hanem kifejezetten szórakoztató-művészi céllal vágott bele, amihez jól jött színházi és bűvészi előélete. Egyre kifinomultabbá kezdett válni és sokat kísérletezett filmes trükkökkel.

Ezzel a filmmel elérkeztünk az utolsó jelentősebb 19. századi darabhoz, holnaptól visszatérünk a hagyományosabb élménybeszámolóimhoz és egyben kezdetét veszi a filmeskönyv projektem is.

A film:

Kezdjük a sztroival, amit mindenki ismer ugyan, de van pár eltérés az ismertebb változatokkal szemben, és ezzel picit visszakapcsolok az Egy méterre a Holdra is:  ha nem ismerném a történetet, valami kaotikus, szürreális képhalmaznak tűnne az egész, így feltételezhetjük hogy talán az előző film is egy ismert történet volt. Szóval itt csak annyit látunk, hogy a szegényes Hamupipőke rimánkodik valakinek, majd jön a jótündér, aki szép ruhát varázsol rá stop trükkel. Ebből a rimánkodós rész színes, amit láthattunk már az 1897-es Annabelle-nél is, de azért mindig meglepő látvány. Vágás után új helyszínen, egy fényűző táncteremben vagyunk, ahol egy idő után Hamupipőke visszaváltozik rongyos alakká. Elfut, és ekkor egy elég hatásos experesszionista jelenet következik, amelyben órák jelennek meg Hamupipőkét nyomasztani, megjelenítve belső lelki világát és nyomorúságának okát. Végül megjelenik a herceg, az elhagyott cipő segítségével ráismer szerelmére. Ekkor még mindig hátravan kb. az 5 perces film harmada, ami egy esküvői bulijelenetben végződik. A film újszerű volt hosszában, több tucat statisztájában és abban is, hogy több helyszínen játszódott. Ahogy említettem, a történet még nem túl érthető, továbbra is a meghökkentő látványon van a hangsúly, de a Hamupipőkét alakító színésznő játéka már tartalmaz komolyabban vehető színészetet. A trükkök még darabosak, de az órás jelenet tényleg jó.

Érdekességek:

- Ez nevezhető az első komoly nemzetközi sikernek, hiszen Európa mellett Amerikában is nagy népszerűségre tett szert, pedig Edison nagyon igyekezett a szabadalmai segítségével monopolhelyzetbe kerül hazájában.
- A legelső ismert Hamupipőke-sztori az i. e. 1. századi Görögországból való, amelyben az egyiptomi fáróanak annyira bejön egy talált női szandál, hogy megkeresteti a tulajdonosát. A ma elterjedt változat 17. századi francia, illetve 19. századi Grimm változat.