Cselekmény: Főhősünk, a fuvaros egy kis lovaskocsival szállít embereket, terheket. Míg a városba tart, a környékbeliek felkéredzkednek, de pénz híján nem fizetnek neki. Egy koldust figyelemre se méltat vrakozás közben, hiszen neki sincs miből adnia. A következő utasa egy férj és várandós felesége, akiket a szülészetre kell vinni...

Téma: A fent belinkelt írás egy csomó olyan szempontot sorol fel, ami nekem fel se tűnt, szóval idegen tollakkal ékeskedek, amikor kijelentem, hogy a film a gyarmati időszak utáni Szenegált mutatja be, ami próbál boldogulni az új helyzetben. Amit magamtól is láttam, hogy sok más korabeli filmhez, mint pl. a Kairói állomáshoz hasonlóan itt is egy közlekedési eszközt használnak fel a különféle társadalmi rétegek bemutatására.

Tartalom: Főhősünk elindul munkába, szomszédai rögtön ki is használják egy ingyenfuvarra. Kis lovasszekérrel közlekedik, ami a betonúton az autók között már elavult, de a vendégköre is a szegények közül kerül ki. Második kuncsaftja egy várandós asszony a férjével, a szülészetre igyekeznek. Az életet bezárandó, a szülészetről kilépő következő utasa  halvaszületett gyermékevl a temetőbe megy. Bár az eddigiek alapján a fuvaros joviálisnak tűnik, a koldust simán elhajtja, és a temetői vendégét is otthagyja segítségnyújtás nélkül (ugyanakkor a jobbmodú vallási(?) kéregetőnek simán ad a kevésből is). A főbb bonyodalom csak ezután kezdődik, amikor a vélhetően fehérek lakta, tehetősebb városrészbe kell hajtania, ahová lovaskocsik be sem hajthatnak. Itt szembekerül a hatalommal, elveszíti egyéni érdemeit (katonai medál), munkaeszközét, de egykori nemesi származása sem jelent már a mai világban semmit, így magára marad minden nélkül. Végül felesége kénytelen munkába állni, nyilván prostituáltként.

Forma: Képileg unalmas, van egy jobb beálltás talán, amikor felvesszük a koldus nézőpontját. A zene felett teljesen átsiklottam, pedig állítólag váltogatja a helyi és francia zenét a helyszínnek megfelelően. Egyébként a neorealista vonalat követi amatőr szereplőkkel, eredeti helyszínnel, mesterséges effektek nélkül.

Élmény: Szóval a történet minden mozzanatában jelképes, amit egy korabeli vagy mai szenegálinak könnyebb lehetett megérteni, mint nekem innen a budapesti panelből. Látszik hogy benne van a nyugati újhullám és a latin harmadik utas megközelítés, de ez még nem annyira izgalmas számomra, mint mondjuk a tíz évvel későbbi A hiéna utazása.

Érdekességek:

- Szenegál a 19. század közepén került francia gyarmati uralom alá, ez egészen 1960-ig tartott, majd külöböző társult államformákkal próbálkoztak, jelenleg öállóak 1989 óta, de több etnikum él a területén, miközben a legnagyobb csoport, a wolofok több országban is jelen vannak. Ezt csak azért jegyzem meg, mert a franciák konkrétan megtiltották törvényileg, hogy a szenegáliak filmezhessenek, így 1960 előtt esély sem volt rá.
- Bár nem Sembene volt az első szenegáli filmes, ő volt az első független szenegáli, aki a franciáktól függetlenül készíthette el ezt a filmjét. A későbbiekhez hozzátartozik, hogy lettek még volna filmjei ebben az évtizedben, de azok Franciaországgal regisztráltak.