Rendezte: Edwin S. Porter
Műfaj: -
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1903, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1 perc
IMDB: 3,0
Ajánlott írás: -
Műsoron: -
Előzmények: Ha valaki már elfelejtette volna... A filmtechnológia egyszerre több helyen is létrejött, az egyik ilyen első helyszín Edison feltalálóműhelye volt és az 1900-as években még elég hangsúlyosan jelen voltak a piacon. Ekkoriban jellemzően még mindig aktualitásokat, életképeket vettek fel és vetítettek le. E film "rendezőjének" kiléte nem biztos, valószínűleg Porter volt, aki több korszakos filmet jegyzett, mint pl. A nagy vonatrablást.
A film: Mivel egypercesről van szó, a cím leírja a teljes cselekményt. A körülményekről részletesebben az érdekességek rovatban, most maradjunk szigorúan a filmnél, bár sem a tartalmat, sem a megvalósítást nem lehet nagyon egy aktualitásnál kielemezni, van benne egy vágás, miután felvezetik az elefántot. A beállítás ügyesen oldal-szemből mutatja az állatot, nem szemből vagy oldalról. Ami a filmélményt illeti, a legkevésbé sem volt megrázó, egyszerűen eldőlt az áldozat egy pillanat alatt, mindenesetre jól mutatja az IMDb közönségének értékítéletét, hogy messze ez van a legjobban lepontozva 3,0-ra, és nyilván nem az esztétikai vonásai miatt, hanem az állatkínzás miatt.
Érdekességek:
- Szóval az első körülmény, ami idevezetett, az Edison egyenáramának és Westinghouse váltóáramának vetélkedése volt. Edison egyenárama 1882-től terjedt el beltéri világításra, míg a váltóáramot utcai világításra használták 1886-tól. Ez utóbbi olcsóbb és hatékonyabb volt, de veszélyesebb is, amire Edison előszeretettel hivatkozott és szívesen demonstrálta állatokon. A vetélkedés végül 1892-ben ért véget, amikor Edison cége egyesült Westinghouse riválisának váltóáramot előállító cégével (és ebből lett később a General Electric).
- Mielőtt valaki felháborodna az állatokon való demonstráción, említsük meg még a villamosszéket is, amiről ugye már volt szó a Halálsoron kapcsán: ez is az egyenáram-váltóáram küzdelméből nőtt ki, hiszen a váltóáram valóban veszélyes az emberre. A cél az volt, hogy egy humánus kivégzési módszert találjanak, ez lett az először 1890-ben bevetett villamosszék. És hogy visszakanyarodjunk az állatokhoz, a tesztalanyokat Edison állatvédőktől kapta, hogy az árammal humánusan végezzen velük a bevett gyakorlatnak számító akasztás és vízbefojtás helyett.
- A második körülmény az volt, hogy az elefánttal, akit Topsynak neveztek el, sok probléma volt, két cirkuszi dolgozóval és egy nézővel is végzett. Erről persze a kegyetlenkedő idomárok tehettek, a legviccesebb eset az volt, amikor részegen egyikük belovagolt az elefánt hátán a rendőrőörsre, ami elől a rendőrök a börtöncellákba menekültek.
- Ekkor dőlt el tehát, hogy Topsyt ki kell végezni (miután egy állatkert sem akarta fogadni). Először akasztották volna, de az állatvédők tiltakozására az áram mellett döntöttek. A biztonság kedvéért azért megetettek vele némi ciánt is, hogy ha a 6000 volt kevésnek bizonyult volna (az embereken kb. 2500 voltot használnak).
- A legendákkal ellentétben Edisonnak mindössze annyi köze volt a dologhoz, hogy felvették filmre a kivégzést, amit egybként 1500 néző is megtekintett, mint látványosságot.