Cselekmény: Lakodalom van, a tehetős Zsírosék a nekik eladósodott Juhosék szegény, de szemrevaló Marikáját házasítanák össze fiukkal, Ferkével, aminek a lány láthatóan nem örül annyira, meg is szökik a buli közepén valódi szerelmével, Jóskával. Ferke dühös, de hajlandó elengedni Marikát, ha visszafizetik a lakodalom költségeit, ami kész vagyon. Ráadásul jön a gyerek is, úgyhogy nincs mit tenni, a család spórolásba kezd, Jóska pedig minden munkát elvállal...

Téma: A kommunista rendszer első filmje a szovjet propagandafilmekhez képest meglehetősen szolídra sikerülve a termelőszövetkezetekhez való csatlakozást szerette volna vele elősegíteni, de Marika és Jóska története mellett elhomályosult a parasztok összefogása és annak szükségessége. Így nem egy propagandisztikus rendszerkritikát vagy csak simán manipulatív propagandát látunk elsősorban, hanem a népi mozgalmat filmen.

Tartalom: Hogy a történet az életszerűségre törekszik, az is igazolja, hogy Jóskáék már az elején kifogásolható módon járnak el, hiszen Marika szülei gyakorlatilag eladták lányukat adósságuk fejében és asszisztálnak ahhoz is, hogy botrányos módon az esküvő közben hagyja a lány faképnél Zsírosékat. Az ekkoriban kibontakozó kuláküldözés ellenére pedig Zsíroséknak nem volt felróható a haragjuk, elvége durván megalázták őket. De mivel népi mozgalomról van szó, mégiscsak azt követhettük nyomon, hogy a társadalom alján elhelyezkedő Jóskáék mennyire kiszolgáltatottak a tehetősebbeknek: könnyedén adósságba keveredve elveszíthetik mindenüket, a munkaadó kedve szerint nem fizethet nekik és még a természetnek is jobban ki vannak téve. Ha nem Jóskára fókuszálna a történet, akkor megfigyelhetőbb lenne az alapelv, miszerint a parasztság csak egységesen fellépve érvényesítheti érdekeit a velük ellenséges munkafelügyelővel szemben (aki a földesurakat képviselte, de azok nem jelentek meg). Ez a szervezetten dolgozó kubikosok mellett abban mutatkozik meg, hogy Jóska mellett csak barátja áll ki kezdetben, a többiek csak akkor, amikor Jóska sikeressé válik. A legmegosztóbb erő a hatásosan tálalt "élni kell!", ugyanaz az egyszerű életösztön, ami benne van az Emberek a havasonban is: a parasztok kiállnának Jóska mellett, de nekik is van családjuk, és inkább megalázkodnak, minstem hogy pénz nélkül maradjanak. A végén megjelenik a kötelező propagandelem, a "vörös farok", hiszen Jóska épp 1945-ben szabadulhat, a történet pedig serényen együttdolgozó parasztok képével zárul, de ez érdemben nem tesz hozzá a történethez semmit.

Forma: Az előző két magyar filmhez képest kiábrándítóan egyhangú a megvalósítás, nincsenek látványos megoldások, a vizualitást néhány montázs jelenti. Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz lenne, csak számomra unalmas. A parasztság hiteles ábrázolásához külön szakértőt fogadtak, ez elsősorban a népzenében érhető tetten, a parasztokat továbbra is kissé romantikusan tálalják, attól a rossz szokástól pedig szintén nem sikerült elszakadni, hogy ne legyen a  nőkön két kiló nagyon autentikus smink.

Élmény: Úgy látszik az eddigre megvalósult kommunista hatalomátvétel ellenére itt még nem volt teljes a kontroll, hiszen annak ellenére, hogy propagandisztikus célokat tűztek ki, a közelében sem volt a korábbi szovjet filmek demagógiájának, pedig történt az 1930-as években elég szörnyűség a parasztság ellen, hogy igazán rossz színben tüntessék fel a nép "ellenségeit". De ez a film sokkal életszerűbb volt annál és nagyobb hangsúly volt a paraszti lét ábrázolásán, mint a propagandán, így nézhető, átélhető mai szemmel is, csak külcsínében számomra egyhangú volt. Persze ha csak egy szimplán rossz propagandafilm lenne, akkor nyilván fel se került volna a listámra.

Érdekességek:

• Színészdinasztiák: Mészáros Ági (Marika) lánya Voith Ági; Szirtes Ádám (Jóska) lánya Szirtes Ági; Lehotay Árpád (Zsíros apuka) unokahúga Lehoczky Zsuzsa; Egri István (Ferke) mindkét lánya, Egri Márta és Egri Kati is elismert színésznőkké váltak.