Cselekmény: Az idős Fitzgibbon atya (Barry Fitzgerald) anyagi gondokkal küzd, persze sokan mások is a környéken. Segédet kap a fiatal O'Malley atya (Bing Crosby) személyében, de nem is sejti, hogy valójában ő az új főnök, akit a pénzügyek rendbetételére küldtek a nyakára titokban, mert tekintettel akarnak lenni az érzéseire. O'Malley atya kora miatt könnyebben feltalálja magát a modern világban és jobban szót ért a fiatalokkal is; a lassan bűn útjára térő kamaszfiúkat például sikerül rávennie, hogy szabadidejükben énekkarban legyenek az utca helyett...

Téma: Egy kedves, meleg, szeretettel teli világot mutat be nekünk a történet, ahol csak egy ügyes papra van szükség, hogy jó irányba terelje a nyájat. Ha lehet tételmondatot kiemelni, akkor az az, amikor a konzervatívabb, idős pap és a lazább, fiatal pap egyetértenek abban, hogy mindketten jó szándékkal ugyanazt akarják, csak más módszerekkel.

Tartalom: Az alapszitu, ahogy fentebb is felvázoltam, egyszerű: egy egyházi körzet rosszul áll anyagilag, ezért új vezetőt küldenek oda, akinek viszobt fenn kell tartania a látszatot, hogy továbbra is elődje a főnök. O'Malley atya bemutatkozása kissé kétbalkezesre sikerül, így nem indul jól a viszonya Fitzgibbon atyával, főleg, hogy a feladatukhoz is máshogy állnak hozzá, mert míg Fitzgibbon atya tekintélyelvű, O'Malley atya jóval simább modorú és észrevétlenül terelgeti az embereket a jó irányba. Elődjét is, így lassan mégis összebarátkoznak, a gond pedig az énekléstől megoldódik. A játékidő nagy részében a két papot láthatjuk, a többi mellékszál jelentéktelen. Alapvetően egy kedves, családi filmről van szó, nincs nagy dráma, de van humor, ami nem harsány, hanem lassú, kabarészerű, karakterközpontú. Crosby személyéből persze adódik, hogy rendre előkerülnek zenei betétek, a pap zenei múltja miatt azonban ezek illenek a történetbe.

Forma: A lassú, kimért humort vizuálisan is követi a film, nincsenek drámai megoldások, de így is kedvesen szórakoztató és ha van miért dicsérni a rendezést (ha már Oscart kapott), az McCarey biztos keze és ütemérzéke. Tapasztalatlanabb nézőnek ez talán túl lassú lehet, de nálam működött, hogy a nyilvánvaló poént nem csapják le hosszú másodpercekig vagy akár percekig. A színészek karikaturisztikusan túlzóak, de nem baj, ebbe a filmbe belefér. A zene, ahogy írtam, nem a semmiből kerül elő, és bár a dalok nem túl erősek (ez különösen a címadó dalnál fájó), a sanzonok mellett figyeltek arra, hogy kerüljön bele némi fiatalosan trendi rész is, operabetét, gyerekdalok és vallásos énekek. Hiába adják elő két fontos ponton is kétszer a címadó dalt, a legmeghatóbb jeleneteknél egy másikat vesznek elő és a legsikeresebb sem az lett.

Élmény: Spoiler: a történek végén O'Malley atyát továbbküldik egy másik problémás körzetbe, ez lesz a Szent Mary harangjai. Ott azt írtam, hogy "mondhatnám, hogy a történet meleg optimizmusa jól illeszkedik a háborút követő idealista filmek sorába, de annyira meseszerű és következetlen, hogy maradjunk annyiban: aranyos, könnyed, néhol drámai vígjáték, semmi több." Talán erről is ezt írtam volna négy éve, de most megengedőbb vagyok és élveztem az életszerűtlensége ellenére is. Kicsit hosszú, a zene nem megkapó, de kedves és humoros, jó szórakozás.

Érdekességek:

• Korábban láttuk:
  • Bing Crosby (Szent Mary harangjai, A földkerekség legnagyobb showja)
  • Barry Fitzgerald (Párducbébi, Hová lettél drága völgyünk, A nyugodt férfi)
  • James Brown (Csillag születik)
  • Gene Lockhart (Pénteki barátnő)
  • Jean Heather (Gyilkos vagyok)
  • Porter Hall (Adj esélyt a holnapnak, Becsületből elégtelen, Pénteki barátnő, Sullivan utazásai, Gyilkos vagyok)
  • Fortunio Bonanova (Aranypolgár, Akiért a harang szól, Gyilkos vagyok, La diosa arrodillada)
  • Eily Malyon (A kaméliás hölgy, A gyanú árnyékában)
  • Stanley Clements (Bolond bolond világ)
  • William Frawley (Monsieur verdoux)
  • Carl Switzer (Az élet csodaszép, A tízparancsolat)
  • Adeline De Walt Reynolds (A tízparancsolat)
    
  • William Henry (A földkerekség legnagyobb showja, Aki lelőtte Liberty Valance-t)
  • Martin Garralaga (Casablanca, Akiért a harang szól, Sierra Madre kincse)
  • Gibson Gowland (Egy nemzet születése, Gyilkos arany, Virradat)
• Carl Switzer elsősoran gyerekszínészként vol sikeres; 1959-ben 31 éves korában egy pénzügyi vita során ismerőse lelőtte dulakodás közben.
• Julie Gibson tavaly hunyt el 106 évesen.
• A film rommá nyerte magát az Oscaron és a pénztárakban is, ennek ellenére érthető okokból az egyik legrosszabb díjazottnak tartják, és a korszellemnek tudják be az erejét. Ez mindenesetre felveti a kérdést, hogy mit árul el a mai korszellemről a Marvel-filmek uralma?
• Mivel ez a második O'Malley atyás filmem, felmerült bennem, hogy Crosby hasonló jellem lehetett, és ez igaz is ami a sportot illeti. Azonban rendszeresen füvezett, gyerekeivel keményen bánt, szerencsejátékfüggő volt és állandóan csajozott.