Artúr filmélményei

Sámson és Delila (1949)

2020. október 18. 21:32 - Liberális Artúr

Rendezte: Cecil B. DeMille
Műfaj:
bibliai, dráma, romantikus
Főbb szereplők:
Hedy Lamarr, Victor Mature, George Sanders, Angela Lansbury, Henry Wilcoxon

Megjelenés: 1949, Egyesült Államok

Hossz: kb. 2 óra

IMDB:
6,8

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/samson-and-delilah/movie-101783

Cselekmény: Miután az i. e. 15. században Mózes A tízparancsolatban Egyiptomból Izraelbe vezette a zsidókat, a megpróbáltatások még nem értek véget; az i. e. 11. században járunk, a zsidók ezúttal a filiszteusok uralmát nyögik. A helyiek erős vezetőjükben, Sámsonban (Victor Mature) bíznak, akit azonban a legkevésbé sem érdekelnek az igazságtalanságok, ő épp egy filiszteus előkelőség lányába, Semadarba (Angela Lansbury) szerelmes. A lány sem teljesen közömbös iránta, húga, Delila azonban sokkal jobban kívánja az erős férfit, főleg miután Sámson a szeme láttára puszta kézzel öl meg egy oroszlánt. Miután bizonyítja erejét, a filiszteus helytartó engedélyezi a frigyet Sámson és Semadar közt, noha a nőt korábban Ahturnak (Henry Wilcoxon), a filiszteus katonának ígérték. A lagzin a féltékeny Delila ármánykodása miatt hamar elszabadulnak a sértések és az indulatok a zsidó Sámson és az előkelő filiszteusok közt; Semadart megöli az egyik vendég, Sámson haragjában több vendéggel végez és felgyújtja a házat, majd elmenekül. A helyiek egészen addig nem adják fel, amíg kibírhatatlan adóterhekkel nem kezdik el sanyargatni a népet...

Téma: A bevezető narráció szerint a szabadság(vágy)ról szólna a történet minimális keresztény körítéssel, de valójában mindent elnyom Delila szerelmi meghasonlottsága, amellyel egyszerre gyűlöli és szereti Sámsont.

Tartalom: A narráció tehát előrevetítené a szabadságharcot, amit a zsidók folytatnak a filiszteusok ellen és erre rímel az első jelent is, ahogy a falusiak szervezkednek, ábrándoznak arról, hogy Sámson vezetésével ez sikerülni fog, ám e szálat és a falusiak reményét is elvágja Sámson, aki csak a szerelemre tud gondolni. Nem vázolom fel a történteket újra és gondolom a többség ismeri Sámson legendáját, a lényeg az, hogy Sámson sógornője, Delila szenvedélyesen szerelmes a férfiba és el is követ mindent, hogy vagy az övé legyen vagy senkié - a férfi meg nem túl okos, így könnyen manipulálható. Zsidó - filiszteus harc tehát nem nagyon van és az se politikai, a keresztényi vonal pedig kimerül annyiban, hogy Sámson időnként erőért imádkozik. Épp ezért Delila karaktere van számomra a központban, akinek a vonzódása erősen szexuális természetű, így szerelme könnyen átfordul gyűlölettel teli féltékenykedésbe és többször végezne Sámsonnal szíve szerint, miközben meghalni is képes lenne érte.

Forma: Tipikus monumentális filmet várna az ember, de ez csak kis részben teljesül, az utolsó jelenetet leszámítva ugyanis nincs nagy tömegjelenet, óriás díszlet, erős a stúdiófíling. Ez az utolsó jelentben változik meg valamelyest, de az is viszonylag bensőséges egy rendes monumentális filmhez képest. Vicces, hogy újrahasznosították A kereszt jele törpés jeleneteit, ugyanakkor rendkívül beszédes is, hogy látható, hogy az még pre-code, ez meg nagyon visszafogott. Ennek ellenére annyira füledt végig bármi meztelenkedés nélkül, hogy én éreztem magam zavarban. Rontanak a helyzeten a nem túl életszerű speciális "effektek", mint amilyen az oroszlános birkózás, ami azért még a kortárs Gladiátorban is óvatoskodva lett felvéve, de itt jobban emlékeztetett a Monty Python paródiájára, illetve a templom leomlása is elég láthatóan műanyag volt. Az akciójelenetek viszont nem lettek rosszak, itt életszerűen ábrázolják Sámson erejét. A színjátszás tragikusan rossz, Mature-t nem érzem annak a Sámson-alkatnak, Delila pedig iszonyatosan teátrális volt, miközben látszott rajta, hogy tudna jobbat is. Egyedül a helytartó Sanders-nek voltak jó részei, de gyanítom, hogy ott csak önmagát adta.

Élmény: A kereszt jelét szerettem, de ez nem működött kb. semmilyen szinten, egyedül az erotikus feszültség volt állandóan jelen, ami miatt nem volt katasztrofális. Egy rosszmájúbb írás szerint ennek egy némafilmnek kellett volna lennie, de nem osztom a véleményét, ez a film minimum 20 évvel később született meg, mint kellett volna. Mindenesetre óriási siker lett és megnyitotta a monumentális-szandálos filmek korát.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk:
    • Victor Mature (Clementina kedvesem, A palást)
    • George Sanders (A Manderley-ház asszonya, Forever Amber, Mindent Éváról, Itáliai utazás, A dzsungel könyve)
    • Angela Lansbury (A mandzsúriai jelölt, A szépség és a szörnyeteg)
    • Henry Wilcoxon (Alkony sugárút, A földkerekség legnagyobb showja, A tízparancsolat)
    • Olive Deering és John Miljan (A tízparancsolat)
    • Julia Faye (Türelmetlenség, Alkony sugárút, A földkerekség legnagyobb showja, A tízparancsolat)
    • Russ Tamblyn (West Side Story, Django elszabadul)
    • Moroni Olsen (Hófehérke és a hét törpe, Forgószél, Az élet csodaszép)
    • Francis McDonald (Türelmetlenség, Forgószél, Párbaj a napon, A tízparancsolat)
    • Arthur Q. Bryan (A földkerekség legnagyobb showja)
    • Kasey Rogers (Idegenek a vonaton)
    • Victor Varconi (Akiért a harang szól)
    • Frank Wilcox (York őrmester, Forgószél, A földkerekség legnagyobb showja, Csillag születik, A tízparancsolat, Észak-északnyugat)
    • Russel Hicks (Egy nemzet születése, Türelmetlenség, Így élni jó, York őrmester)
    • Fritz Leiber (Monsieur Verdoux)
    • Mike Mazurki (80 nap alatt a Föld körül, Van aki forrón szereti, Bolond bolond világ)
    • George Reeves (Elfújta a szél)
    • Frank Reicher (King Kong, A kaméliás hölgy, Ninocska, Lenni vagy nem lenni, Monsieur Verdoux)
    • Harry Woods (Clementina kedvesem, A tízparancsolat)
  • Még életben van: Angela Lansbury (95), Russ Tamblyn (85)
  • Sámson történetét nagyjából Bibliahűen mutatta be a film; a zsidó hagyomény szerint ő volt az utolsó bíra, azaz szabadságharcos, akinek népe élére állva harcolnia kellett; az ebben a filmben is szereplő Saul lett az első zsidó, államalapító király, aki azonban szintén odaveszett a filiszteusok elleni harcban. Deliláról sokat nem tudni, a film ebben a kérdésben szabadon kezelte az eseményeket és Sámson feleségének húgává tette őt a dráma kedvéért.
  • A filiszteusok nyugat-ázsiai nép volt az i. e. 12 - i. e. 7. század között, az asszírok vetettek véget önálló államuknak, majd asszimilálódtak. Középkori hiedelmek szerint a jászok ősei lehettek.
  • A helyszín Zorah/Sara, egy jeruzsálem-közeli falu, ami az 1948-as arab-izraeli háború után elnéptelenedett, de síremléket állították Sámsonnak.
  • Nekünk érdekesebb, hogy mivel nagyjából egy időben készültek, az a jelenet, amikor az Alkony sugárútban meglátogatják DeMille-t, ennek a filmnek a (színlelt) forgatását láthatjuk.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr2116243262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása