Műfaj: animáció, fantasy, zenés
Főbb szereplők: Ilene Woods, Helene Stanley, Eleanor Audley, Luis Van Rooten, Verna Felton, Don Barclay, Claire Du Brey, Rhoda Williams, Jimmy MacDonald
Megjelenés: 1950, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1 óra
IMDB: 7,3
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/hamupipoke-cinderella/movie-10372
Cselekmény: 17. század, Franciaország. A kis Hamupipőke (Helene Stanley) anyja régen meghalt, apja újraházasodott egy özveggyel (Eleanor Audley) és két lányával. Miután az apa is meghal, a mostoha mostohán bánik a lánnyal és cselédsorban tartja, ezért jobb híján a kastély állataival barátkozik. Eközben az öregedő király megelégeli fia szingliségét és orvul bált szervez hazaérkezését megünneplendő, valójában azért, hogy meghívjon rá minden hajadont és beleszeressen valamelyikbe fia...
Téma: Különösebb tanulsága nincs a mesének, hiszen bár Hamupipőke és ellenségei azt kapják, amit megérdemelnek, ez csak meseszerű csodával valósulhat meg, anélkül nem menne. A történet kicsit erőlteti azt az álláspontját, hogy merjünk álmodni, különben nem teljesülhet az álom, de ezt megint nem igazán támasztja alá a történettel.
Tartalom: A történet meglehetősen eseménytelen és passzív, nem véletlenül tömködték tele mellékszereplők mellékszálaival. Ezek Hamupipőke egérbarátai és a mostoha gonosz macskája, akiknek szinte több játékidő jut, mint a főszereplőknek. A rövid bevezető után az első szakaszban annak lehetünk tanúi, hogy a szép és jó Hamupipőke harmonikus idillben él a természettel, ám mostohaanyja és mostohatestvérei rabszolgaként tartják és szándékosan túldolgoztatják. Hamupipőke nem teljesen okés a helyzettel, de elviseli és közben a királyi kastélyról álmodozik, ki tudja miért. Az sincs előkészítve, hogy a semmiből feltűnik egy jótündér és úgy viselkednek, mintha mindennapos lenne a találkozásuk. Hasonlóan súlytalan a herceg karaktere, aki kis híján meg sem szólal és jelentősége ellenére alig szerepel (ennek állítólag technikai oka volt: a rajzolók képtelenek voltak valsóághű herceget animálni). A szerelembeesés túl gyorsan megy. A humort az állati karakterek szállítanák, de inkább retardáltak, mint viccesek. Szerencsére a humorosnak szánt emberi karakterek már tényleg azok, a király és tanácsosának párbeszédei szellemesek tudnak lenni.
Forma: Szerencsére a spórolás jegyében a Hófehérke és a hét törpéhez hasonlóan itt is először élőszereplősen vettek fel jeleneteket és karaktereket, így könnyebb volt animálni, de életszerűbb is a mozgás. A dalok nem igazán voltak emlékezetesek, de annak idején nagy slágerek voltak. Viszont furán rövidek és általában jól illeszkednek a cselekménybe, nem indokolatlan felcsendülésük. Az első dallal jelent meg az első szellemesebb megoldás (eltorzították a környezeti hangokkal - ld. zuhanyozás) és meglepetésemre rendszeresen volt egy-egy ilyen vizuális húzás is (pl. a buborékok), látszik, hogy ezt még a nagy "öregek" csinálták.
Élmény: Összességében azonban ezek a kreatívabb megoldások sajnos nem álltak össze zsenialitássá, de legalább jeleztek egy nívót. Az utóbbi hetek lassabb filmjei után kifejezetten örültem neki, hogy ez nem egy akciódús rajzfilm volt, nem is hiányoztak belőle nekem az egerek, szívesebben néztem volna a karakterek közötti lassú, érzelmi dinamikát, de ez javarészt kimaradt. Szóval korrekt, de nem korszakalkotó darab.
Érdekességek:
- Korábban láttuk:
- Helene Stanley (Fantasia, 101 kiskutya)
- Eleanor Audley (Csipkerózsika)
- Claire Du Brey (The Sea Hawk, Életük legszebb évei)
- Verna Felton (Susi és Tekergő, Csipkerózsika, A dzsungel könyve)
- Lucille Bliss (101 kiskutya)
- Jimmy MacDonald (Hófehérke és a hét törpe, Fantasia, A dzsungel könyve)
- Don Barclay (Clementina kedvesem, Csipkerózsika, 101 kiskutya, Mary Poppins)
- June Foray (Cápa)
- Betty Lou Gerson (101 kiskutya, Mary Poppins)
- A mára klasszikussá vált Pinokkió és Bambi a maguk idejében nem voltak sikeresek, ezért a Bambi után nem is készült több egészestés rajzfilm idáig, de még ezzel is nagy kockázatot vállaltak - szerencsére nagy siker lett.
- A legelső ismert Hamupipőke-sztori az i. e. 1. századi Görögországból való, amelyben az egyiptomi fáróanak annyira bejön egy talált női szandál, hogy megkeresteti a tulajdonosát. A ma elterjedt változat 17. századi francia, illetve 19. századi Grimm változat.
- 2002-ben és 2007-ben két folytatás érkezett a sztorihoz, amelyek az esküvő utáni egy évet dolgozták fel, de ezek nem kerültek moziba.
- Ha ismerős a filmbéli kastély, az azért van, mert e film után ez lett a Disney logója.
- Egy Hamupipőke már volt a blogon, itt található, akit érdekel Melies 1899-es filmje.